A június eleji választások okozta rossz hangulat csak fokozódott a Fidesz vezetésében nyár végére amiatt, hogy Magyar Péter láthatóan stabilizálta támogatottságát, miközben a kormánypártnak ismét tüzet kellett oltania, ezúttal Bese Gergő melegbotránya kapcsán. Forrásaink szerint Orbán Viktor „rendet akar tenni” a hátországban, és ez sokaknak fájhat. Egymásnak teljesen ellentmondó információkat hallottunk a kormányátalakítással kapcsolatban.
Győr, Szombathely, Pápa, Érd, Csepel, Szolnok, Budakeszi – hét település nyolc kormánypárti képviselője vagy választókerületi elnöke számíthat rá, hogy 2026-ban (legalább ideiglenesen) véget ér az egyéni képviselői karrierje a Fideszben – legalábbis őket több forrásunk említette mint olyanokat, akiket szinte biztosan lecserél Orbán Viktor.
Az elmúlt három hétben több háttérbeszélgetést folytattunk kormánypárti háttéremberekkel, képviselőkkel, olyanokkal, akik rendszeresen beszélnek Orbán Viktorral, hogy képet kapjunk róla: az uborkaszezont még csak nyomokban sem tartalmazó nyár után hogyan fordul rá a Fidesz 2024 őszére és a 2026-os választási kampány nyitányára – egy forrásunk szerint ugyanis ez már elkezdődött, még ha hivatalosan természetesen csak akkor lesz majd kampány, amikor a köztársasági elnök kiírja a választás időpontját. (Persze idézhetnénk Orbán Viktor egyik kedvenc mondását is, miszerint a választási kampány mindig az adott választás másnapján kezdődik.)
Az ügyben kerestük a Fidesz frakció sajtóosztályát, a Miniszterelnökséget és Havasi Bertalant, Orbán Viktor sajtófőnökét is, válaszaikat közölni fogjuk.
A pártigazgató elégedetlen
Többen azt állították, hogy a pártelnök-kormányfő akár negyvenet is leválthat 2022-eshez képest a Fidesz–KDNP 106 egyéni országgyűlési képviselőjelöltjéből (akik közül 86-an meg is nyerték a választókerületüket). Ez első hallásra nagyon soknak tűnhet, de ha hozzátesszük, hogy Kubatov Gábor július elején egy balatongyöröki rendezvényen nyilvános fórumon beszélt arról, hogy a június 9-i európai parlamenti és helyhatósági választások eredményének ismeretében evidens módon adódik, hogy 2026-ra az egyéni képviselőjelöltek harmadát lecserélhetik, már egyáltalán nem tűnik nagy meglepetésnek.
Ehhez kapcsolódóan: Lakner Zoltán: Szó nincs arról, hogy a kormány most hirtelen visszatérne a kormányzáshoz
Ha a Fideszt mint szervezetet vaskézzel irányító pártigazgató is így látta már nyár elején – amikor még általános vélekedés volt a párton belül, hogy Magyar Péter politikai karrierje szalmaláng lesz, és a Tisza Párt támogatottsága gyorsan meredek esésnek indul –, akkor nem csodálkozhatunk azon, hogy szeptember végére, amikorra világossá vált, hogy nem ez történik, logikus lehet a komoly személyzeti átalakítás.
Ahol kinyírta magát a Fidesz
Visszatérve cikkünk elejére: Érden és Csepelen hatalmi helyzetből gyakorlatilag felszámolta magát a Fidesz, így nem nagyon van más lehetősége a pártvezetésnek, mint változtatni. Győrben sem sikerült megakadályozni Pintér Bence és a mögötte álló civil szervezet győzelmét. Pápát, Szolnokot elvitte az ellenzék a Fidesztől – ez természetesen igaz még egy sor más településre is, például a Zala megyei 3. választókerületben fekvő Keszthelyre és Hévízre –, így ezeknek a választókerületeknek a vezetői, egyéni képviselői (a legtöbb esetben ugyanaz a kettő) sem alhatnak nyugodtan.
Ehhez kapcsolódóan: Elismerte bűnösségét, elítélték a volt fideszes érdi polgármestert
A Budaörs–Budakeszi–Biatorbágy fémjelezte, Pest megyei 2. számú választókerülettel kapcsolatban egy forrásunk azt mondta, hogy ott Menczer Tamás parlamenti képviselő ugyan felszántotta a pályát, így Orbán Viktor elégedett vele, de a választókerületi elnököt (aki ebben az esetben nem a volt külügyi államtitkár) valószínűleg leváltják, mert az ő teljesítményét nem tartják megfelelőnek. Győrben, Szolnokon egyértelműen biztos fideszes győzelmet várt a pártvezetés, így mindenképpen csalódás az eredmény. Forrásaink szerint emiatt aggódhat politikusi karrierje miatt Kara Ákos és Simon Róbert Balázs (a két győri egyéni képviselő), illetve Kállai Mária. Az érintetteket megkerestük írásban, válaszaikat közölni fogjuk.
A győzelem sem elég
Nem kellett azonban veszíteni ahhoz júniusban, hogy meginogjon a széke valakinek a Fideszben. Volt olyan képviselő, akivel – bár választókörzetében elnyertek egy fontos települést az ellenzéktől – kifejezetten feszült hangulatú beszélgetést folytatott Orbán Viktor, és számonkérte, hogy a győzelem ellenére sem ment úgy a mozgósítás, ahogy elvárták.
Magyar Péter Kötcsén: borította a kulisszákat
Egy egyéni választókerület elnyerése erős legitimációt ad a mandátum birtokosának – a Fidesz káderállományának derékhada (értelemszerűen) viszont nem rendelkezik ilyennel. Több forrásunk azt mondta, hogy velük Orbán Viktor még elégedetlenebb. Elsősorban azokról, a Fidesz fiatal generációjához sorolt szereplőkről van szó, akik bőven 2010 után kerültek magas pozícióba, legyen az állami vállalat, minisztérium vagy fideszes háttérintézmény.
„Soha nem dolgoztak igazán keményen”
Egy forrásunk, aki állítása szerint nemrég beszélt személyesen a kormányfővel, azt mondta: úgy jellemezte Orbán Viktor ezt a réteget, hogy „soha nem tapasztalták meg, milyen az ellenzéki lét, soha nem gyűjtöttek még kopogtatócédulát, soha nem kampányoltak, igazából soha nem dolgoztak keményen”. Egy másik forrásunk szerint a kormányfő és közvetlen környezete körében kedvelt hasonlat az érintettekkel kapcsolatban, hogy „mi annak idején még a mélygarázsban szálltunk be a liftbe, úgy indultunk el felfelé, ők meg a harmincadik emeleten”. Ráadásul sokan közülük feltűnően fényűző életmódot folytatnak, ami irritálja a választókat (és a pártelnököt is).
Orbán Viktor utalt is az elégedetlenségére, amikor – mint elsőként megírtuk – Kötcsén „a lassú kormányzati apparátust” hibáztatta azért, hogy nem hívtuk még le a Magyarország részére már most is rendelkezésre álló, tizenkétmilliárd eurónyi uniós forrást. Ezenkívül – mint az Index megírta – „influenszerpolitikusokat” szeretne a politika élvonalába; ez forrásaink szerint közvetlen kritikáját jelenti a kormánypárt mostani influenszereinek is, akikkel szintén nincs megelégedve Orbán Viktor.
Ehhez kapcsolódóan: A lassú magyar bürokráciát í, és elismerte, hogy Magyar Péter miatt stratégiát kell váltania 2026-ra
„Kis ország vagyunk, nyilván nem lehet mindenkit lecserélni, működtetni kell akkor is az apparátust, a kommunikációt, ha nem nyújtják az elvárt teljesítményt – mondta egy kormányzati háttérember, hozzátéve: – De azért megvannak a régi, bevett módszerek arra, hogy felrázzunk egy motiválatlan közösséget.” Néhány látványos kirúgás, pozícióvesztés könnyen arra sarkall másokat, hogy összekapják magukat, és – legalább 2026-ig – más se járjon az eszükben, mint a munka.
Más karakter kell
Itt kapcsolódik a kormányfő által elvárt váltáshoz Bese Gergő ügye. A Fidesz katolikus sztárpapjaként emlegetett plébános ugyanis több szempontból is az említett körhöz tartozott: nem csak a fiatal, 2010 után került helyzetbe leírás illik rá, de a maga módján ő is kormányzati influenszer volt. Mivel Szájer József után már a második ismert fideszesről derül ki, hogy titokban melegpartikra jár, egy forrásunk szerint Orbán Viktor elejét venné az újabb botrányoknak, és azt várná el a kormánypárt környezetének saját nemükhöz vonzódó tagjaitól, hogy „valamilyen diszkrét formában közöljék szexuális orientációjukat, hogy a későbbiekben emiatt már ne legyenek támadhatók”.
FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenése után Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár – aki megkeresésünkre nem reagált – azt mondta az atv.hu-nak, hogy „nem csupán fake news, marhaság is, amit a coming outtal kapcsolatban írtak”.
Orbán Viktor Kötcsén maga is beszélt a kommunikációs váltás szükségességéről. Mint mondta, szakpolitikai vitákra van szükség a Tisza Párttal szemben, ezeket kell megnyerni. Konkrét példaként egy forrásunk azt említette, hogy amikor egy ismert újságíró arról írt közösségimédia-felületén, hogy sokára kapott időpontot egy sérvműtétre, Takács Péter egészségügyi államtitkár maga reagált azzal, hogy a kórház, amelyről szó van, alapvetően sokkal súlyosabb esetekkel foglalkozik, majd ajánlott más intézményeket, ahol sokkal korábbra lehet időpontot foglalni.
A váltás egyik jele volt, hogy Orbán Viktor most először szóba állt a várakozó újságírókkal Kötcsén, valamint két videórészletet is megosztott. Az elsőn arról beszélt, hogy Magyarországnak gazdasági-technológiai semlegességre kell törekednie, ha sikeres akar lenni a XXI. században; a másodikban pedig a Tisza Pártról beszélt mint olyan politikai erőről, amelyik nem garantálná az ország szuverenitását – szemben a Fidesszel. Egy jelenlévő szerint érdekes, hogy az első részlet a beszéd első öt percében hangzott el, a második pedig a legvége volt.
Ehhez kapcsolódóan: Szakértők: A Fidesz törvénye jobban bünteti a melegeket, mint a pedofilokat
Kormányátalakítás: lesz/nem lesz
Takács Pétert egyébként több forrásunk is említette mint fontos kormánytagot, aki képes a nyilvánosság előtt az Orbán Viktor által elvárt offenzív, de szakpolitikai talajon maradó kommunikációt folytatni. Ebből viszont az is következik, hogy az új stílust a többieknek is el kell sajátítaniuk. Itt jutottunk el az esetleges kormányátalakítás kérdéséig, amiről már nagyjából július óta lehet felröppenő híreket és cáfolatokat hallani.
A korábbi spekulációkhoz képest új elem: Gulyás Gergely távozásával kapcsolatban felmerült, hogy berlini magyar nagykövet legyen – amit az érintett maga cáfolt egy Kormányinfón. Tény, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter nem tartozik feltétlenül abba a harcos kategóriába, amit a kormányfő elvár csapatának tagjaitól, de több forrásunk szerint is van, amiben szinte nélkülözhetetlen Orbán Viktor számára: ugyanis máig kifejezetten jó kapcsolatai vannak nemcsak a német Kereszténydemokrata Unióval (CDU), de az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adó Európai Néppárttal (ahonnan a Fidesz 2021 márciusában lépett ki, megelőzendő a kizárást), sőt a Német Szociáldemokrata Párttal, így a német kormánnyal, valamint a budapesti német nagykövetséggel is. „Ez olyan tudás és képesség, amit hiba lenne veszni hagyni; egy nagyköveti poszt pedig nem elég magas tisztség ahhoz, hogy kellően ki lehessen használni őket” – mondta egy fideszes háttérember. Ezt támasztja alá egyébként Gulyás Gergely mostani bajorországi útja is, ahol a tartományi kormány tagjaival, valamint az Európai Néppárt képviselőivel is találkozott.
Ehhez kapcsolódóan: A CDU alapítványának volt vezetője a Szabad Európának: Folyamatos a kommunikáció a Fidesszel
Külügyminiszterként azonban Gulyás Gergely ugyanúgy el tudná látni ezt a feladatát – mivel szintén vannak pletykák arról (régóta), hogy a Külgazdasági és Külügyminisztériumot kettéválasztanák egy klasszikus, a diplomáciával foglalkozó tárcára és egy külgazdasági minisztériumra. Szijjártó Péter köztudottan utál az előbbivel foglalkozni, a nála jóval diplomatikusabb Gulyás Gergely alkalmasabb lenne erre. Igaz, ezzel kapcsolatban van olyan pletyka is, hogy egyszerű váltás lesz: Szijjártó Péter átmegy a Miniszterelnökségre (ebben az esetben legfőbb bizalmasa, a KKM-ben minisztériumi forrásaink szerint egyébként roppant népszerűtlen Gyarmati Eszter közigazgatási államtitkár római nagykövet lehet), Gulyás Gergely pedig a KKM-be.
Pintér Sándor: megy/nem megy
Évek óta tartja magát a hír, hogy Pintér Sándor szeretne visszavonulni. Ismét felmerült ez a 77. életévében járó miniszterrel kapcsolatban, mégpedig abban a változatban, hogy Bíró Marcell, a kormányfő nemzetbiztonsági főtanácsadója lenne az utódja. Egyes hírek szerint inog a széke Nagy István agrárminiszternek, aki szintén nem illik bele abba a karakterbe, akit Orbán Viktor felvázolt, ráadásul forrásaink szerint nem nyújtott jó teljesítményt az árvízi védekezésben, amikor például a Partizánnak nyilatkozva több kérdést is azzal hárított el, hogy nem az ő hatásköre. Egy kormányzati kritikusa szerint „ahhoz képest, hogy a magyar társadalom nagy része közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik az agráriumhoz, Nagy István nem tudta széles körben érdeklődésre számot tevő üggyé tenni”.
Potenciális külügyminiszter-jelöltként ismét hallottuk Orbán Balázs nevét. A miniszterelnök politikai igazgatójával kapcsolatban más arról beszélt, hogy mivel három olyan területet visz egyedül (a Mathias Corvinus Collegium vezetése, a Fidesz nemzetközi kapcsolatrendszerének szélesítése és a politikai igazgatóság), ami három embernek is bőven elég lenne, elképzelhető, hogy változás lesz a portfóliójában.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Balázs: Meggyőződésünk, hogy az idő Oroszország oldalán áll
Lázár Jánossal kapcsolatban is újra és újra felmerül a csere, de őt egyrészt nagyon megdicsérte Orbán Viktor Kötcsén, másrészt többen is állították, hogy az önjáró miniszter látványos lecserélésével a kormányfő politikai kockázatot vállalna, amit ilyen helyzetben nyilván nem szeretne. „Lázár János fontos tagja a kormánynak, még ha a mindenki által ismert menedzseri képességei most csorbát is szenvedtek a MÁV látványos küszködésével” – mondta egy háttérember.
A váltás lehetséges időpontjával kapcsolatban (korábban felmerült augusztus, majd szeptember eleje) többen azt mondták: a november 5-i amerikai elnökválasztást már megvárja Orbán Viktor. Mindezzel azonban szembemegy egy, a Fidesz belső köreihez tartozó képviselő véleménye, aki szerint egyáltalán nem lesz kormányátalakítás, éppen azért, mert élesedik a politikai helyzet, és ilyenkor változtatni bizonytalansággal, kockázattal jár, amit Orbán Viktor elkerülne.