Igazságtalanságokról, munkaruha- és eszközhiányról panaszkodnak a közmunkások a Hajdú-Bihar vármegyei Tégláson. Többek szerint azóta vannak ilyen problémák, hogy az új városvezetés elküldte az önkormányzati közmunkaprogram előző vezetőjét. A polgármester elismeri, hogy előfordulnak konfliktusok a közmunkások és a városvezetés között, de szerinte a közfoglalkoztatottaknak most nagyobb a megbecsültségük, mint 2019 előtt volt.
A Hajdú-Bihar megyében, Debrecen agglomerációjában található, közel 6500 lakosú Téglást 2019 óta vezeti a Fidesz. Czibere Béla, aki 2008 óta volt a kisváros független polgármestere, abban az évben vonult vissza a város vezetésétől. Az utódjául kiválasztott, szintén független Veres Miklóst harminc szavazattal előzte meg a kormánypárti Szabó Csaba. A hatalmi váltás jelentősen megváltoztatta a településen foglalkoztatott közmunkások helyzetét – tudtuk meg azoktól a téglásiaktól, akik még hónapokkal ezelőtt keresték meg a Debreciner szerkesztőségét.
Szabó Csaba, Téglás (június 9-én is többséget szerző) polgármestere elismeri, hogy a nagy létszám miatt előfordulnak konfliktusok a közmunkások és a városvezetés között, de úgy látja, a közfoglalkoztatottaknak most nagyobb a megbecsültségük, mint 2019 előtt volt.
Büntetésként nehéz fizikai munka
Az elmúlt hónapokban több korábbi és jelenlegi közfoglalkoztatottal beszéltünk Tégláson, köztük olyanokkal, akik legalább egy évtizedig dolgoztak az önkormányzatnak. A megkérdezettek – nevük elhallgatását kérve – arról számoltak be, hogy rendszeresen érik őket igazságtalanságok a városvezetés részéről.
Forrásaink szerint többször előfordult, hogy alaptalanul vádolták őket a közmunkaprogram környékén előforduló lopások miatt, és hogy akik nem szeretnének az eddigi munkaállomásukon dolgozni, azokat büntető jelleggel nehéz fizikai munkára fogják. Elmondásuk szerint az önkormányzat ráadásul nem mindig biztosítja a munkavégzéshez szükséges, megfelelő eszközöket és munkaruházatot.
„Akkor is dolgozni kell a tövises akácfával, ha nincs kesztyű” – mesélte egyikük. A nekünk nyilatkozó közfoglalkoztatottak beszéltek egy esetről, amikor egy közmunkást munkavégzés közben megtámadott egy másik dolgozó, aki aztán felelősségre vonás nélkül megúszta a történteket. Interjúalanyaink szerint ezek a problémák akkor kezdődtek, amikor az új városvezetés elküldte az önkormányzati közmunkaprogram előző vezetőjét, akiről úgy tudjuk, hogy lopással vádolták. A szerkesztőségünket megkereső közfoglalkoztatottak állításait egy tőlük független helyi közmunkás is megerősítette.
Polgármester: Konfliktusok előfordulnak, de büntetés nincs
Szabó Csaba polgármester szerint jelenleg 68 közmunkás dolgozik a városban. A mezőgazdasági program keretében kilenc közmunkást foglalkoztatnak, a szociális programban 44-en vannak, köztük közúti karbantartók, csatornatisztítók, útfenntartók; a hosszabb időtartamú foglalkoztatottak pedig – tizenöten – az önkormányzati intézményekben dolgoznak. Mint mondta, nagyon komoly segítséget jelentenek a városnak.
Szabó Csaba polgármester megmutatta a Debreciner újságíróinak a közmunkaprogram egyik fontos munkaállomását: a kertészetet, valamint a mellette épülő önkormányzati szivacsgyárat
Szabó vitatta a nekünk nyilatkozó dolgozók állításainak valóságtartalmát. A munkásokat érő állítólagos lopásvádakról azt mondta, semmit nem tud róla, a megtámadott közmunkás ügye pedig tudomása szerint úgy történt, hogy ketten „egymásnak mentek, aztán kezet fogtak, kibékültek, és lezárták a témát”. Megkérdeztük arról is, mi igaz abból, hogy büntető jelleggel adnak ki feladatokat a közmunkásoknak. „Itt nincs büntetés. Ezen a településen annyi tevékenység van, hogy nincs mindenki röghöz kötve, hanem átcsoportosítások történnek. Ha szedjük fel a terményt, egyértelmű, hogy mindenki oda van irányítva” – fogalmazott, bár elismerte, hogy ez esetleg büntetésnek tűnhet egyesek számára.
Az önkormányzat és a közmunkások közötti konfliktusokra vonatkozó kérdésünkre, a polgármester azt felelte, hogy nagyon sokan vannak, ezért óhatatlanul előfordulnak nézeteltérések.
„Konfliktusok mindennap vannak, de ezeket általában egymás között, a csoportvezetővel rendezni szokták. Amikor ennyi ember van ennyi helyen, hogyne lennének konfliktusok. De ezek megoldódnak” – magyarázta, hozzátéve, hogy amikor nem tudják egymás között megbeszélni, rendszerint őt keresik meg, hogy tegyen rendet.
Zöldségtermesztésben is részt vesznek a közfoglalkoztatottak az önkormányzat gazdaságában
A települési közmunkaprogramról Szabó Csaba elmondta: az önkormányzati ciklus alatt felfuttatták a városban a zöldségtermesztést, ehhez fóliasátrat is építettek. Termésidőben ez látja el a városi konyhát alapanyagokkal. Idén – áprilisi beszélgetésünkig – húszezer virágot termeltek meg, ebből tizenötezret ingyen kiosztottak a lakosságnak, a többit kiültették a közterületekre. Ha valamilyen terményből annyi van, hogy nem tudják tárolni és elfogyasztani sem, akkor értékesítik, a bevételt pedig visszaforgatják a közmunkaprogramba.
A polgármester a közfoglalkoztatottak számával kapcsolatban azt mondta: az utóbbi években állt be nagyjából a mostani szintre. Mint mondta, vannak, akik továbblépnek. A polgármesteri hivatal jelenlegi dolgozói közül többen is közmunkásként kezdték, például a könyvtár igazgatója és a pénzügyi osztály vezetője.
Szabó szerint amikor átvette a város vezetését, még nem volt olyan megbecsültsége a közmunkásoknak, mint jelenleg. „Én tényleg kollégának tekintem őket, és bizony vannak elvárások” – fogalmazott. Hozzátette, hogy igyekeznek jutalmazni is a közfoglalkoztatottakat: terménnyel, téli tüzelővel és pénzjutalommal.
A helyi hierarchia diktál
A magyarországi közmunkaprogram hasznosságát illetően az elmúlt évtizedekben komoly viták folytak. L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője a Debreciner megkeresésére kifejtette: szerinte a közmunka nem ad előremutató életstratégia-váltást az embereknek, az érintettek zöme ugyanis szakképzetlen, rendkívül alacsony munkavállalói kompetenciákkal.
„Közmunkabérrel motiválttá tenni őket a munka iránt nem egyszerű. Alacsonyak a szociális kompetenciáik is, gyakoriak a konfliktusok közöttük. Azok, akik irányítanák a munkát, eszköztelenek” – magyarázta az évtizedek óta Hajdú-Bihar megye déli, leszakadó térségében dolgozó pedagógus.
L. Ritók szerint az is jellemző, hogy a közmunkások nincsenek tisztában sem az elvárásokkal, sem a jogaikkal. Általában ennek akadálya az is, hogy alacsonyak az alapkészségek, sokszor az értő olvasás is problémát okoz. „Ezek híján nyilván manipulálhatók, és ki vannak téve olyan helyzeteknek is, amikben a helyi hierarchia diktál” – fogalmazott. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közzétett egy érthető sorvezetőt, de ez sokakhoz nem jut el, a digitális kompetenciák ugyanis nem elégségesek ehhez.
Az a munka lehet motiváló, amelyet megfizetnek
A szakember úgy véli: az a munka lehet motiváló, amelyet megfizetnek, amelyben sikerélmény és fejlődési lehetőség is van. „Az a véleményem, hogy ezt a közmunka nem teljesíti. Valahogy inkább a szociális járadékhoz hasonló hatása van, annyi különbséggel, hogy ezért naponta meg kell jelenni, legalább az aláírás erejéig” – mondta.
L. Ritók úgy látja: nagy szükség lenne a hatékonyságmérésre a közmunkaprogramban, hogy hitelesen és reálisan látható legyen, mit adott hozzá a foglalkoztatott emberek életminőségéhez, fejlesztéséhez.
Ehhez kapcsolódóan: L. Ritók Nóra: nincs pánik, lassan növekvő nélkülözés van