Az egy éve tartó ukrajnai háború során Kína és Oroszország egyre közelebb került egymáshoz az információs térben. A két ország gyakran a másik narratíváját ismétli az állami médiában, a Nyugat aláásására irányuló szélesebb körű stratégia részeként – állapítja meg egy új jelentés.
A Német Marshall Alap Szövetség a Demokráciáért nevű szervezete által egy éven át készített tanulmány megállapította, hogy a kínai tisztviselők és a média üzenetei Moszkva 2022. februári invázióját követően úgy alakultak, hogy nagyobb „retorikai fedezetet nyújtanak a Kremlnek”. Mindez annak ellenére történik, hogy Peking hivatalosan semleges félként áll a konfliktushoz.
„Egyértelműen oroszbarát konvergencia történt, Kína a háború kezdete óta ismétli az oroszbarát beszédtémákat, miközben az orosz háborús bűnöket is lekicsinyli, és az orosz hangokat helyezi előtérbe” – mondta a Szabad Európának Etienne Soula, a Szövetség a Biztonságos Demokráciáért kutatócsoport elemzője, a jelentés egyik szerzője.
Tekintettel a növekvő átfedésre, a február 24-én kiadott jelentés megjegyzi, hogy „Kína képessége, hogy saját globális befolyási hálózatát a Nyugat aláásására használja”, egyedülállóan erős szerepet biztosít számára a globális Dél el nem kötelezett országai hozzáállásának alakításában.
A televízióban az ukrajnai orosz invázióról szóló híreket vetítik egy bevásárlóközpontban a kínai Hangcsouban 2022. február 25-én
„A nyugati demokráciák és szövetségeseik gyengítése érdekében Kína a globális Dél felé fordulással is megpróbálta elszigetelni ezeket az országokat – áll a jelentésben. – Az ukrajnai háborúval összefüggésben a kínai üzenetek következetesen azzal érveltek, hogy az Ukrajnát támogató országok képmutatók és közömbösek a világ többi része iránt.”
Egy év háború
A szigorúan ellenőrzött kínai média tartózkodott attól, hogy a háborút inváziónak nevezze, ehelyett a Kreml terminológiáját használva különleges katonai műveletként emlegette. Máskor a kínai csatornák az orosz állami csatornákon népszerűsített dezinformációkat és összeesküvés-elméleteket terjesztettek, például azt, hogy az Egyesült Államoknak biofegyver-laboratóriumai vannak Ukrajnában, hogy az orosz erők által Bucsa városában civilek ellen elkövetett gyilkosságok átverések, és azt sugallták, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Soros György amerikai milliárdos irányítja.
A Nyugat ellen ágáló, közel egy évtizede tartó jelentéseket sugárzó, államilag ellenőrzött kínai médiumok segítettek hatalmas közönség körében elterjeszteni a Kreml háborús narratíváját otthon és külföldön egyaránt. Közben tovább mélyültek a kínai–orosz kapcsolatok, amelyeket a felek határok nélküli partnerségként jellemeztek közvetlenül Moszkva ukrajnai inváziója előtt.
A jelentésben szereplő elemzés szerint ez az álláspont a közösségi média csatornáin keresztül is megjelent.
2022. február 24. és 2023. január 23. között a kínai diplomácia és az állami média fiókjai a Twitteren „több mint háromszor olyan gyakran” idézték Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, mint ukrán kollégáját, Dmitro Kulebát. Vlagyimir Putyin orosz elnök szintén nyolcszor több említést kapott, mint Zelenszkij.
Mint a jelentés megjegyzi, a kínai csatornákon az orosz narratíva ismételgetése lehetőséget adott arra, hogy az Egyesült Államokat szidják, és erősítsék az amerikai külpolitikával kapcsolatos, Peking által már régóta hangoztatott nézeteket.
Továbbá a vizsgált időszakban a kínai diplomácia és az állami média fiókjai a Twitteren kétszer olyan gyakran említették az Egyesült Államokat, mint Oroszországot, amikor a háború szót használták, és nagyobb hangsúlyt fektettek a NATO-ra, ami „a háború előtt nem volt jellemző vonulata a kínai médiában elhangzó Nyugat-ellenes támadásoknak”.
A Német Marshall Alap által összeállított adatok szerint 2021-ben a kínai állami média több mint 1200 tweetben említette a NATO-t, miközben a szövetség bővítése csak 52 tweetben szerepelt. Oroszország invázióját követően mind a NATO, mind a bővítés szó gyakorisága több mint 540 százalékkal, illetve 1700 százalékkal megnőtt.
Hszi Csin-ping kínai, Cyril Ramaphosa dél-afrikai, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök megérkezik a 10. BRICS-csúcstalálkozóra, Johannesburgba 2018-ban
Tajvan a másik olyan téma, amelyet a tavalyi orosz invázió kezdete óta nagyságrendekkel gyakrabban említ a kínai média, bár olyan módon, amelynek kínos hatása van Kínának az információs térben Oroszországhoz való közeledése miatt.
Több mint ötszáz alkalommal fordult elő, hogy kínai állami Twitter-fiókok egyazon tweetben említették a Peking által sajátjának tartott, önigazgatású szigetet és Ukrajnát, bár a jelentés megjegyzi, hogy túlnyomó többségükben kínai tisztviselők vagy a média igyekezett kerülni az összehasonlítást. Peking Tajvanra mint renegát tartományra tekint, és gyakran a saját „szuverenitásának és területi integritásának” tiszteletben tartására hivatkozik, amikor azt forszírozza, hogy más országok miért ne kezeljék független országként Tajvant, és miért ne építsenek ki vele viszonyt.
„Kína Oroszországnak nyújtott támogatása nem egyértelmű. A vörös vonal az, hogy a kínai érdekek az elsők, bármi történjék is – mondta Soula. – Ez elég egyértelmű, amikor Tajvan kerül szóba, és a megjegyzések rendre azt szajkózzák, hogy Ukrajna és Tajvan nem ugyanaz, és ezzel egy kicsit magára hagyják Oroszország narratíváját.”
Kína és Oroszország a globális Délen
A jelentés megállapításai visszhangozzák James Rubin, a Global Engagement Center, az amerikai külügyminisztériumnak a külföldi propaganda és dezinformáció leleplezésére és ellensúlyozására létrehozott szerv koordinátora március eleji európai körútja során tett megjegyzéseit. Rubin ezekben arra figyelmeztetett, hogy a Nyugat lassan reagál Kínának az információs térben való megjelenésére és Peking Oroszországgal való szoros kapcsolataira.
„Mi mint ország és a Nyugat lassan reagáltunk. Fair az a helyzetleírás, hogy nagyon-nagyon nagy kihívással állunk szemben – mondta Rubin február 28-án újságíróknak. – A kommunikációs térben közel teljes Kína és Oroszország összehangolódása.”
Tiltakozók plakátokat tartanak az ukrajnai orosz invázió elleni tüntetésen a tajpeji orosz képviselet előtt 2022. március 1-jén
Kína és Oroszország az elmúlt évtizedben nagy összegeket fektetett abba, hogy új közönséget nyerjen meg magának, és kiterjessze befolyását Afrikában, Latin-Amerikában, a Közel-Keleten és Ázsiában. Rubin szerint ezek az összegek dollármilliárdokra rúgnak.
A kínai állami média központi szerepet játszik Peking ama törekvésében, hogy befolyásoljon más országokat, meghatározza a kommunista pártról napvilágot látó információkat, és képes legyen felerősíteni a Kína politikájáról és a világban betöltött szerepéről szóló narratívákat.
Az ukrajnai háborúval a háttérben úgy tűnik, hogy ezek a narratívák termékeny talajra találnak a globális Délen. Az Európai Külkapcsolati Tanács február végi felmérése szerint miközben a nyugati országok nagy többsége támogatja Ukrajnát, a globális Délen megkérdezettek kevésbé támogatják a háború folytatását, és inkább megértők Moszkva sérelmei iránt, valamint gyanakvók a nyugati vezetők indítékaival szemben.
Soula szerint ez azt jelenti, hogy Peking és Moszkva közeledése tovább tart majd, még akkor is, ha a két ország talán nem minden kérdésben ért egyet.
„Az információs tér könnyű és gyors győzelem. Senki sem mondja, hogy szankciókat fog bevezetni Kínával szemben, amiért az információs térben támogatja Oroszországot” – mondta.
„Ez elégedetté teszi Oroszországot, és Peking szélesebb érdekeit is szolgálja azzal, hogy felgyorsítja a nyugati befolyás csökkenését olyan helyeken, mint Afrika, ahol csak Kína képes igazán betölteni a nyugati hatalmak által hagyott űrt.”