Ha nem jön az EU-s pénz, akkor inkább az adósságot választja a kormány

Változtatott a kormány céljain, és rövid idő alatt rekordmennyiségű devizahitelt vett fel a magyar állam, döntően amerikai dollárban. Az Államadósság Kezelő Központ az okok közt egyebek mellett az uniós támogatások elmaradását nevezte meg.

Az EU elkezdte ellenőrizni az uniós tagállamokban a jogállam működését. A második ilyen jelentés megállapította, hogy Lengyelország mellett Magyarországon is rendszerszintű problémák vannak a jogállammal, Magyarországon ráadásul több szempontból súlyosbodott is a helyzet. Erre hivatkozva pedig nem kap egyelőre Magyarország az uniós helyreállítási pénzekből.

Didier Reynders uniós biztos szerint az Európai Bizottság biztos akar lenni abban, hogy megvédik az uniós adófizetők pénzét, és elkezdődnek az EU-s ajánlásoknak megfelelő jogállamisági reformok Magyarországon.

Ha nincs uniós pénz, jöhet a devizahitel

Erre válaszul a magyar kormány nagymértékű hitelfelvételbe kezdett. Szeptember 14-én egy nap alatt rekordmennyiségű, 4,25 milliárd dollárnyi államadósságot vállalt magára az ország 10 és 30 éves államkötvények formájában.

Ez önmagában mai árfolyamon 1259 milliárd forint bevételt jelentett a kormánynak. A 2,25 milliárd dollárnyi tízéves kötvény után évi 2,125 százalékos fix kamatot fog fizetni az ország, a 2 milliárd dollárnyi 30 évre szóló kötvénynél évi 3,125 százalékos fix kamatot.

Ma, szeptember 15-én ezt még újabb egymilliárd eurónyi devizakötvénnyel fejelnék meg. Ennek a részletes feltételei a nap végére derülhetnek ki pontosan.

Az Államadósság Kezelő Központ szerint az ilyen mértékű eladósodásra azért volt szükség, "mert az Európai Uniótól várható RRF (Recovery and Resilience Facility) előleg kifizetésének esetleges csúszása miatt" áthidaló pénzre volt szüksége a kormánynak. Emellett egyes, nem megnevezett idei "kormányzati kiadásokra" is kellett pluszpénz, illetve a 2022-es kiadásokból is előfinanszíroznak néhány tételt.

Nehéz összehasonlítani mindezt az uniós finanszírozással, mivel az EU különböző időpontokban fogja kibocsátani az eurókötvényeit 2021-2026 közt. De azt ökölszabályként el lehet mondani, hogy mindig lényegesen olcsóbban vesz fel bármilyen hitelt az egész EU, mint Magyarország egyedül. Ezt a hasznot pedig a helyreállítási alapnál teljes egészében megkapják a tagországok.

Összehasonlításként tavaly ősszel a SURE programhoz szánt 17 milliárd eurónyi tízéves eurókötvényt mínusz 0,24 százalékos kamaton vették meg a befektetők. Ez azt jelenti, hogy nominálisan kevesebbet kell majd visszafizetni a befektetőknek, mint amennyit most kaptak a kötvényekért. A befektetőknek mindez azért éri meg, mert szuperbiztonságos értékpapírban tarthatják a pénzüket.

Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon sikernek és pozitív visszajelzésnek értékelte, hogy bőven adtak volna kölcsön, nagy volt a kereslet az új magyar devizaadósság iránt.

Stephan Imre a Raiffeisen közgazdásza szerint most viszonylag alacsony kamaton tudott devizakötvényeket kibocsátania magyar állam, viszont mindez annak a jele is, hogy a magyar kormány elhúzódó jogállamisági vitákra készül az EU-val.

Készült a Reuters híreinek felhasználásával.