Nem csak a napelemeseknek gyűlt meg a bajuk a hatósági ügyintézéssel. A hőszivattyús fűtési rendszert kiépítők harminc nap helyett közel háromszáz napot várnak arra, hogy megkapják a kedvezményes, H tarifás áramdíjat a szolgáltatóktól. A cégeket felügyelő állami hivatal, a MEKH szerint ha az áramelosztók megfizetik a késlekedés után járó ötezer forintos kötbért, akkor nem kell betartani a jogszabályokban lévő határidőt. A MEKH-nek sem sikerült 55 nap alatt kivizsgálnia a hosszadalmas ügyintézést kifogásoló panaszt, ám mivel a hivatal is fizetett tízezer forint kötbért, minden törvényesen zajlott.
„Az én időmmel, az én pénzemmel, az én életemmel ne játsszon senki” – mondta egy elkeseredett ügyfél, aki majdnem egy évet várt arra, hogy az áramszolgáltató, pontosabban a villamosenergia-elosztó bekösse a H tarifás mérőórát.
Egy másik lakástulajdonos szerint „egy gyerek hamarabb megszületik, mint amennyi idő alatt megkapjuk a H tarifát” – csak néhány példa arra, sokan hogy reagáltak arra, hogy átlagosan 10-12 hónapot kell várni, hogy bekössék a kedvezményes díjszabású H tarifát.
Háromszoros áramár
Ez a hőszivattyúkhoz és a megújuló energiaforrásokhoz használható tarifa, amelyet fűtési céllal használnak. A kedvezményes tarifa díja kilowattóránként 23,5 forint, és október 15-től április 15-ig vehető igénybe. Ehhez a szabályozáshoz nem nyúlt a kormány, ellentétben a napelemes rendszerrel.
Nagy előnye, hogy a tavaly augusztusban megváltozott rezsiszabályok köréből kimaradt, vagyis korlátlanul elérhető. A kormány tavaly úgy módosította az áramdíjakat, hogy csak havi 210 kilowattórás fogyasztásig jár a 36 forintos, rezsicsökkentett ár, efelett kilowattóránként 70 forintot kell fizetni az áramért. A H tarifa esetében azonban nincs limit, 23,5 forintos áron korlátlanul igénybe vehető a fűtési szezonban.
Az elmúlt években egyre több lakásépítő vagy a házát felújító fogyasztó döntött úgy, hogy lemond a gázfűtésről, és modern, környezetbarát fűtési módot választ. Nagy löketet adott a hőszivattyús rendszerek elterjedésének a Magyar Nemzeti Bank (MNB) zöldhitelprogramja és az orosz–ukrán háború.
Egy gázkazánhoz képest majdnem tízszer többe kerül az egyszerűsége miatt leginkább elterjedt levegő-víz hőszivattyús berendezés ára, de vannak, akik a hőszivattyú elvén működő légkondicionálót szereltek fel, és azzal fűtenek télen. Mindkét eszközre igényelhető H tarifa.
Aki ilyen rendszert telepít, abban bízik, hogy a H tarifás díjszabással költséghatékonyan fűtheti ki a lakást és melegítheti a vizet. Az állam ugyanis éppen a technológia drágasága miatt biztosít kedvezményes áramvételi lehetőséget, ezzel ösztönzi a lakosságot arra, hogy környezetbarát, alternatív fűtési módokat használjon, ami a földgázzal kapcsolatos függőséget is csökkenti. Az ügyintézés elhúzódása azért is fájdalmas, mert a hőszivattyú bőven meghaladja a havi 210 kilowattos fogyasztást, és a téli hónapokban az áramszámla kétharmadát piaci, hetvenforintos ár teszi ki.
Hogy mennyivel olcsóbb a H árszabás, az egy 90 négyzetméteres, új építésű lakás példáján könnyen kiszámítható. Három nap alatt 43 kilowattórát fogyasztott a hőszivattyú, amely fűt és meleg vizet biztosít. Ez a mennyiség hetvenforintos piaci árral számolva 3010 forint, míg a kedvezményes H tarifával 1010 forint, vagyis három nap alatt kétezer forintot lehet spórolni a kedvezményes díjszabással. Ezt az összeget az állami költségvetés állja.
Ezért sem mindegy, hogy mennyire húzódik el az áramelosztó szolgáltatóknál az ügyintézés, sem a lakosságnak, sem az államnak: míg előbbi nyer, utóbbi veszít. Magyarországon hat hálózati engedélyes (áramelosztó) működik. Az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. és az ELMŰ Hálózati Kft. E cégek tulajdonosa 75 százalékban a német E.ON és 25 százalékban a magyar állam.
Az MVM Émász Áramhálózati Kft. és az MVM Démász Áramhálózati Kft. száz százalékban állami tulajdonban van, míg az OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt. Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez tartozik.
Budapesten egy háromlakásos, új építésű társasházban minden otthonban hőszivattyúval fűtenek. Az egyik lakónak egy hónap alatt szerelte fel az áramelosztó a H tarifás mérőórát, mert protekciója volt a cégnél, a másik lakás tulajdonosának nem volt ismerőse a szolgáltatónál, viszont reklamált és panaszt tett, ezért tíz hónap alatt kapta meg a mérőórát. A harmadik lakásban nemrég született meg a második gyermek, a szülőknek nem volt idejük reklamálni, így viszont a mai napig nincs bekötve a H tarifa.
Egy hagyományos és egy H tarifás mérőóra
Az új építésű ház esetében a rendszer ki volt építve, eleve két mérőóra volt felszerelve. Az egyik a normál áramfogyasztást mérte, a másikra pedig a hőszivattyút lehet bekötni. Utóbbit a H tarifa igénylését követően cseréli le a hálózatelosztó cég egy speciális H tarifás fogyasztásmérőre. Amikor arról van szó, hogy 10-12 hónapot kell várni, akkor lényegében egy félórás művelet, vagyis a mérőóra lecserélése tart ennyi ideig.
Mi az a H tarifa?
Ez a hőszivattyúkhoz és a megújuló energiaforrásokhoz kiépített rendszerekhez használható tarifa. Legfontosabb jellemzője, hogy nem elérhető egész évben: fűtési célra a legkedvezményesebb áron csak október 15-től április 15-ig vehető igénybe. A díja 23,5 Ft/kWh. H árszabás esetén a fűtési idény fogyasztására nem alkalmazzák a lakossági piaci árat, vagyis korlátlanul igénybe vehető 23,5 forintos áron.
287 napos ügyintézés
Dóra, egy új építésű társasház lakója január végén küldte be az igénybejelentő lapot. A műszaki gazdasági tájékoztatónak (mgt) harminc napon belül kellett volna megérkeznie. Dóra először júniusban telefonált az áramelosztóhoz, ahol azt mondták, hogy megsürgetik.
„Augusztusban ismét telefonáltam, kiderült, hogy az a kolléga, aki júniusban megígérte a sürgetést, nem csinált semmit” – mondta Dóra.
Szeptemberben újra hívta az áramelosztót, azt mondták, hogy két-három hét múlva megkapja az mgt-t, de csak ekkor generálták meg az ügyszámot. „Októberben megint felhívtam a céget, mert ismét eltelt három hét, és nem történt semmi” – mondta Dóra.
Az utolsó telefonhívást követően két hét múlva megkapta a műszaki gazdasági tájékoztatót. Nem tudni, hogy egy kétoldalas, néhány adatot tartalmazó dokumentum kiállításához miért kellett az áramszolgáltatónak 287 nap.
Mindenesetre az mgt kézhezvételét követően ki kellett hívni egy, a céggel szerződésben lévő szerelőt, aki ellenőrizte, hogy minden rendben van-e a helyszínen, megfelel-e a mérőhely kialakítása az előírásoknak. Erről kiállított egy csatlakozó műszaki dokumentációt. A szerelő gyorsan jött, majd az általa aláírt és lepecsételt dokumentumot küldte vissza Dóra az áramelosztónak.
Az áramelosztó ezt követően jelezte, hogy be kell küldeni egy H tarifás nyilatkozatot, a COP-tanúsítványt és a H tarifára vonatkozó szerződést is. Végül decemberben arról tájékoztatta a cég Dórát, hogy megrendelték a mérőóra cseréjét az alvállalkozótól, aki december 29-én fogja kicserélni a vezérelt fogyasztásmérőt a január 25-én igényelt H tarifás mérőórára. Az ügyintézés hossza a hiánytalanul beadott kérelemtől számolva összesen 338 nap volt a hivatalos 30+8 nap helyett.
Ezt mondja a jogszabály
A villamos energiáról szóló törvény és az egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerint formanyomtatványon kell megigényelni a H tarifát. A határidőket az elosztócégek úgynevezett garantált szolgáltatásai tartalmazzák. A villamosenergia-igény-bejelentésre harminc napon belül kell válaszolni helyszíni felülvizsgálatot igénylő esetében. Teljesítménybővítés esetében az engedélyes, vagyis az elosztó a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozatában, illetve az engedélyes üzletszabályzatában leírt feltételek hiánytalan teljesítésétől számított nyolc munkanapon belül bekapcsolja a felhasználási helyet.
Ha a rendszer ki van építve, és az ügyfél együttműködő, vagyis a lehető leggyorsabban reagál az áramelosztó leveleire, akkor másfél hónap alatt elérheti, hogy bekössék a H tarifás mérőórát – legalábbis a jogszabályok szerint. Tucatnyi beszélgetőpartnerünk közül hárman mondták azt, hogy sikerült másfél hónap alatt elintézni, igaz, közülük többen évekkel ezelőtt intézkedtek, és volt, aki fizetett, hogy gyorsabban menjen. Több villanyszerelővel is beszéltünk, akik azt állítják, hogy negyven-ötvenezer forintért cserébe az elosztóknál dolgozó ügyintézők meg tudják sürgetni az ügymenetet.
Ötezer forintos panaszok
A jogszabályi előírások alapján egyértelmű, hogy az áramelosztók nem tartották be a határidőket. De mi történik akkor, ha egy tudatos fogyasztó panaszt tesz? Az áramelosztónak 15 napja van válaszolni.
Egy másik esetben szintén január végén adták be az igényt. Az ügyfél augusztusban panaszt tett az áramszolgáltatónál és a piacot felügyelő állami szervezetnél, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál.
Konkrét példánkban ezt a határidőt sem sikerült tartani, mert csak 39 nap múlva érkezett válasz. A H tarifát igénylő lakástulajdonos ezt az üzenetet kapta a cégnél tett panaszára: „Teljesítménybővítési igényét XY ügyszámon tartjuk nyilván, melyet illetékes szakterületünknek továbbítottunk.”
Mivel nem válaszoltak a panaszra a jogszabályban előírt 15 napon belül, „5000 Ft kötbér kifizetéséről intézkedtünk, melyet postai úton fogunk Önnek megküldeni”. (Kiderült az is, hogy ha 23 naponta reklamált volna, minden egyes alkalommal ötezer forintot kapott volna.)
Nem sok jóra számíthat az sem, aki a piacot felügyelő Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt (MEKH) is megkeresi a panaszával. A hivatal ugyanis felkeresi a céget, és az áramelosztó által leírtakat szentírásnak véve dönt a panaszról. Az áramelosztó ugyanis a MEKH megkeresését követően újabb ötezer forintos kötbér megfizetéséről intézkedett, a hivatal pedig értékelte a gesztust: miután az áramelosztó fizetett a késlekedés miatt, és kiküldte a műszaki-gazdasági tájékoztatót, ezért okafogyottá vált a panasz, és a hivatal megszüntette az eljárást. Ez ellen csak a Főváros Törvényszéknél lehet fellebbezni, harmincezer forintos illeték megfizetése és fogadott ügyvéd segítségével, az eljárásban ugyanis kötelező a jogi képviselet.
Egy ügyvéd a konkrét üggyel kapcsolatban azt tanácsolta az ügyfélnek, hogy ne pereljen, mert még „azt sem tudja, hogy mit írjon a keresetbe”. Az ügyvéd szerint ugyanis a MEKH a jogszabályok szerint járt el. „Más kérdés, hogy ilyen megengedők a jogszabályok.” A jogász szerint azáltal, hogy az áramszolgáltató megfizette a késlekedés miatti ötezer forintot, a törvényi előírások szerint cselekedett. Elmondása szerint innentől kezdve senkit sem érdekel – jogi szempontból –, hogy nem tartotta be a határidőket.
A MEKH vizsgálatából sem derült ki, hogy miért húzódik ilyen sokáig a H tarifás ügyintézés, és az sem, hogy jogosult-e kártérítésre a panaszos. Pedig ezekre konkrétan rá is kérdezett az ügyfél.
Már csak hab a tortán, hogy a MEKH-nek sem sikerült a válaszadási határidőt tartania, kifutott az 55 napos ügyintézési határidőből. A levél végén ezért jelezték, hogy önmagukat is kötbérfizetésre kötelezték, tízezer forintot utaltak át a panaszosnak.
A Szabad Európa megkereste a MEKH-et. „A panaszok alapján indult valamennyi hatósági eljárás során a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal megvizsgálja a szolgáltató adott ügyben tanúsított magatartását” – közölte a hivatal.
Az MEKH szerint ha az áramelosztó cég megsérti a garantált szolgáltatásokban foglaltakat, a hivatal azt is megvizsgálja, hogy „a szolgáltató a mulasztása esetében jogkövetkezményként megfizette-e a felhasználónak az előírt kötbér összegét”. Azt is írták, hogy a panaszok alapján induló hatósági eljárások tényállása egyedi, egymástól különböző, a tényállás teljes körű feltárása után az eset összes körülményeinek a mérlegelése alapján születik meg a döntés.
Megkerestük az áramszolgáltatókat is, kíváncsiak voltunk, mi tart ilyen sokáig.
Sok az igény
Az MVM, a Démász és az Émász elosztótársaság tulajdonosa lapunknak küldött válaszában azt írta, hogy a H tarifás igénylés első lépéseként az ügyfél eljuttatja az elosztótársasághoz az összes szükséges információt és dokumentumot. „A teljes körű igény beérkezését követően elkészítjük a műszaki-gazdasági tájékoztatót, azaz mgt-t, amelynek kiadására az elosztónak nyolc nap/harminc nap áll rendelkezésére” – közölték.
Az MVM szerint a bekapcsoláshoz szükséges még az mgt-ben megállapított díjak befizetése, a mérőhely készre jelentése az elosztó felé, ezt követi a szerződéskötés.
„Fontos hangsúlyozni, hogy az igényeket beérkezési sorrendben dolgozzuk fel, és ugyanígy történik az mgt-k kiadása is” – hangsúlyozta a cég.
„Az elmúlt másfél év folyamán ugrásszerűen megnövekedett a H tarifát és H tarifás mérőt igénylő ügyfelek száma az ország teljes területén” – közölte az OPUS TITÁSZ Zrt. a Szabad Európával.
A cég szerint a megnövekedett igények komoly terhet rónak az elosztói engedélyes társaságokra mind az igények feldolgozása, mind a megnövekedett igények kiszolgálását lehetővé tevő hálózatfejlesztés területén, így „sajnos sok esetben elhúzódik az igények teljesítése annak ellenére is, hogy munkatársaink mindent megtesznek az igények mielőbbi feldolgozása érdekében”.
A Titász szerint a 2023. október 1-jei informatikai átálláskor több száz olyan nyitott, H tarifára irányuló fogyasztói igényt vett át a társaság, amely még a korábbi ügykezelőnél került beadásra, de nem zárták le az informatikai átállás előtt. „Ezenfelül október 1. óta társaságunkhoz közvetlenül már közel kétezer darab ilyen irányú igény érkezett” – közölték. (Az Opus Titász 2021 szeptembere óta foglalkozik áramelosztással a Tiszántúlon, de az ügyfélszolgálati feladatkört eddig az E.ON látta el ebben a régióban.)
A Titásznál a munkavégzés a FIFO elv mentén történik, azaz korosság szerint veszik kézbe a kollégák az igényeket.
Az E.ON Hungária Csoporthoz tartozó hálózati engedélyes társaságoknál (E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt., E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. és ELMŰ Hálózati Kft.) a H tarifával kapcsolatos lakossági igénybejelentések ugrásszerű növekedése tapasztalható az elmúlt két évben, hasonlóan a háztartási méretű kiserőművekre (hmke) vonatkozó hálózati csatlakozási igényekhez – közölte a társaság a Szabad Európával.
A cég szerint 2021-hez képest 2023-ban átlagosan háromszorosára nőtt a H tarifával kapcsolatos lakossági igénybejelentések száma, volt azonban olyan kiugró időszak is, például 2022 szeptembere, amely az előző év azonos időszakához képest nyolcszoros növekményt mutatott.
„Erre tekintettel az ügyintézés minden igyekezetünk ellenére a megszokottnál hosszabb időt vesz igénybe, ezért ügyfeleink türelmét és megértését kérjük” – közölte az E.ON. A beérkezett ügyek feldolgozását érkezési sorrendben indítják.