Talán hamarosan méltó otthonra talál Prágában Alfons Mucha több képből álló, világhírű mesterműve, a Szláv eposz. Megmutatjuk közelebbről, miről mesélnek a festmények.
Évek óta tart a pereskedés Prága és a művész, Alfons Mucha örökösei között a 20 festményből álló, a szláv nép történetét elmesélő Szláv eposzról. Úgy tűnik, végre megegyzésre jutottak, és Prágában talál végleges otthonra a mestermű.
Mucha 1928-ban Prága városának ajándékozta mesterművét azzal a kikötéssel, hogy építsenek méltó kiállító teret a festményekhez, amelyek közül valamelyik több mint 8 méteres. Az épület sosem készült el. Ugyanakkor egy Prága központjában épülő, 2026-ban megnyitni kívánt kereskedelmi egység tervezője ígéretet tett rá, hogy megépíti az eposz méltó kiállító termét.
Mucha unokája, John Mucha eláll a további pereskedéstől, és így a festmények végleges otthonra lelhetnek, "ha minden a terveknek megfelelően halad", és kialakítanak egy kiállító termet - nyilatkozta az Art Newspapernek.
Íme egy összefoglaló, amelyben bemutatjuk, milyen titkokat rejtenek a festmények:
Szlávok az őshazában
Mucha az V. századtól meséli el népe történetét, amikor nem volt egységes politikai struktúra a Közép- és Kelet-Európában élő szláv törzsek között, és ki voltak téve a germánok támadásainak. A kép előterében egy pár bújik el az erdőben a falujukat felgyújtó fosztogatók elől. Felettük lebeg egy pogány pap alakja, mindkét oldalán egy-egy ifjúval, a háborút és a békét, a szabadságért vívott küzdelmet jelképezve.
Szvetovid imádása
A szlávok a VIII. század környékén templomot emeltek pogány istenüknek, Szvetovidnak a szláv törzsek lakta föld északnyugati részén, a mai németországbeli Rügen szigetén.
A festményen a fehérbe öltözött szláv zarándokok Szvetovidhoz tartanak egy ünnepségre. Ahogy haladnak a szent szigeten, nem törődnek a kép bal felső felén farkasként ábrázolt ellenségeikkel.
Az ószláv nyelvű liturgia
A IX. század közepére sok szláv megkeresztelkedett. Az új hitet még jobban elmélyítette, amikor Cirill és Metód szláv szerzetesek lefordították a keresztény szövegeket a ma óegyházi szlávként ismert nyelvre. A fordításuk szövege lett az Oroszországban, Ukrajnában, Szerbiában, Bulgáriában és számos más országban ma használt cirill ábécé alapja.
A festmény bal felső részén Metódot fehér csuklyában látjuk, ahogy győzedelmesen visszatér Rómából, a pápa áldásával, hogy fordítsa tovább a Bibliát a szlávoknak. A kép jobb felső részén lévő alakok olyan uralkodók, akik segítették a kereszténység szláv nyelveken való terjesztését.
A festmény alcíme: "Saját nyelveteken dicsőítsétek az Urat", a pillanat kulturális jelentőségére hívja fel a figyelmet.
I. (Nagy) Simon bolgár cár
Amikor Metód követőit elüldözték Moráviából, Simon cár (a kép közepén) meghívta őket bolgár királyságába, hogy folytassák a keresztény szövegek fordítását.
A festményen Simon udvartartása oldalról figyeli, ahogy a moráviai fordítók ellepik a cári kastélyt, Simon pedig szenvedélyesen vitázik.
II. Ottokár cseh király
II. Ottokár, akit mérhetetlen gazdagsága után az Arany királyként is ismernek, igyekezett minél szorosabb kapcsolatokat kiépíteni a többi szláv uralkodóval a XIII. században. A cseh uralkodó baráti üdvözlésre nyújtja kezét két vendégnek Ottokár unokahúgának és a magyar király fiának esküvőjén.
István Dusán szerb fejedelem megkoronázása
Népviseletbe öltözött lányok vezetik a körmenetet a szerb cár, István Dusán, - akit Európa talán egyik leghatalmasabb uralkodójának tartanak - megkoronázásán Szkopjében 1346-ban. Dusán a kép közepén látható fehérbe és aranyba öltöztetve.
Dusánt istenítette a nép, mert uralkodása alatt hatalmas területeket vont a szlávok fennhatósága alá Dél-Európában, és törvénykönyvéért, amely egyfajta középkori alkotmánynak volt tekinthető.
Kromerizi Milics
Jan Milics volt az első keresztény férfi, aki nyilvánosan a Római Katolikus Egyházon belüli korrupció ellen fordult. 1363-ban elhagyta papi címeit, és egyszerű igehirdető lett.
A képen Milicset kék köpenyben ábrázolták szakállal, egy állványzaton, a "bűnbánó prostituáltaknak" emelt menedék építésén. A kép alján lévő nőket, akiket láthatólag megindított Milics prédikációja, különböző ruhákban láthatjuk, valaki még áttetsző, a korábban az utcán hordott ruhájában van, valaki pedig már apácának öltözve.
Husz János a Betlehem kápolnában imádkozik: győzedelmeskedik az igazság
Husz János egy másik nyíltan beszélő pap volt, aki kritizálta a Római Katolikus Egyház mértéktelenségét. A Prága óvárosában található Betlehem kápolnában cseh nyelven tartott istentiszteletei felvillanyozták a gyülekezetét. 1415-ben, az egyház vezetőivel való sorozatos összecsapások után eretnekséggel vádolták meg, és máglyahalálra ítélték.
A Krizky találkozó
Husz János kegyetlen halála iszonyatos dühöt keltett az emberekben egész Csehországban, és földalatti mozgalmat hoztak létre a pápa fennhatósága ellen. A festmény egy titkos gyűlést mutat be valahol Prága külterületén, 1419-ben. A festmény közepétől jobbra látható barna csuhás pap, Koranda, arra kéri a tömeget, hogy emeljék fel a karjaikat, ahogy sötét felhők gyülekeznek a háttérben.
A grünwaldi csata után
Az egyházi-katonai Teuton Lovagrend tagjai rendszeresen rajtacsaptak a pogány szláv területek lakosain Európa északkeleti részein az 1300-as években. 1410-ben az egyesült lengyel és litván csapatok előrenyomultak a lovagok bázisára, a mai Németország keleti részére, és a hírhedt grünwaldi csatában pusztító csapást mértek a német harcosokra.
A festmény a diadalmas, de a győzelem látható árán megdöbbent Vlagyiszlav lengyel királyt ábrázolja.
A Vitkov-hegyi ütközet után
Mucha visszatér Husz János követőihez, a huszitákhoz ezen a festményén, amelyen egy Prága szélén vívott ütközet következményei láthatóak. A csatát 1420 nyarán vívták azután, hogy a huszita-ellenes Zsigmond király, német-római császár megpróbálta elfojtani a prágaiak vallási felkelését. A husziták egy kis csapata ellenállt Zsigmond hadseregének a Vitkov-hegyi erődben, mielőtt a legendás egyszemű harcos, Jan Zsizska és csapata meglepetésszerű támadást mért rájuk hátulról.
A képen jobbra látható Zsizska, ahogy a napsugárban áll, az ellenség hátrahagyott fegyverei felett, egy rögtönzött istentisztelet közben.
Helcsickí Péter Vodnanyban
A huszita háború gyötrelmét fogja meg ez a jelenet, ahol a szélsőséges husziták egyik mészárlásának következményei láthatóak. A kép közepén, jobbra a békepárti Helcsickí Péter próbálja lebeszélni az embereket a bosszúról. A cseh lelki vezető úgy hitte, a gonoszt lehetetlen fizikailag elpusztítani.
Podjebrád György, a huszita király
A husziták katonai kitartásának köszönhetően, Csehország megkoronázhatta a cseh Podjebrád Györgyöt 1458-ban. A huszita uralkodó népszerűséget vívott ki magának sokak között, mert viszonylag mérsékelten bánt a katolikusokkal, és visszafogta a szélsőségesebb huszita csoportokat is. A római katolikus egyház ugyanakkor nem ismerte el őt uralkodóként, és követelte, hogy a pápa kapja vissza az uralmat Csehország felett.
A festményen a királyt látjuk (jobbra), ahogy épp elutasítja a pápa diplomatáinak követeléseit. Az előtérben egy fiú a római katolikus vezetéssel való együttműködés végét jelzi azzal, hogy összecsuk egy könyvet, aminek Róma a címe.
Zrínyi Miklós megvédi Szigetvárt a törökök ellen
A vallási háborúk új fejezete nyílik meg ezzel a festménnyel Szigetvár 1566-os török ostromáról. A város védőit a horvát nemes, Zrínyi Miklós vezette. A törökök végül bevették az erődöt a mai Magyarország déli részén, és lemészárolták az ott élőket. Ugyanakkor olyan jelentős veszteséget szenvedtek maguk az ostromlók is, ami hátráltatta őket abban, hogy folytassák hadjáratukat még beljebb Európában. Egy francia bíboros később azt mondta Szigetvárról, hogy "a csata, ami megmentette a (nyugati) civilizációt."
A Kralicei biblia nyomtatása Ivancsicében
A Testvérek Egysége egy, Husz János tanainak alapelveire épülő felekezet volt. A tudós testvér Mucha szülővárosában, Ivancsicében nyomtatta ki az Új Testamentum cseh fordítását. A Mucha által lefestett lombos-fás színben a testvér átolvassa a Biblia újonnan kinyomtatott példányát (jobbra). A Kralicénél nyomtatott bibliáknak később, a zűrzavaros időkben fontos szerepük volt a cseh nyelv megőrzésében.
Comenius utolsó napjai Naardenben
1619-ben II. Ferdinánd német-római császár fegyveres erőkkel akarta újból római katolikus uralom alá vonni Csehországot. Emberek ezrei menekültek el a térségből, miután megadták nekik, hogy vagy áttérnek a katolikus hitre, vagy száműzik őket.
A festmény a sokak által szeretett cseh tanító és filozófus, Comenius 1670-ben bekövetkezett búskomor halálát örökíti meg. Egy széken ül a holland tengerparton. A borús színen a lámpa a "pislákoló remény", ahogy Mucha nevezte, hogy Comenius követői egyszer majd visszatérhetnek szülőföldjükre.
Athosz szent hegye
Az Athosz-hegy Görögország északkeleti, szentként tisztelt, kolostorok által tarkított része. Sokáig jelentős volt a szlávoknak, azután évtizedekig szerb fennhatóság alá is került az 1300-as években. Mucha maga is ellátogatott a félszigetre.
A festményen orosz zarándokok teszik hódolatukat a félsziget egyik templomában. Angyalok, néhányan a kezében más kolostorok képeivel, lebegnek a vándorok felett.
Az Omladina társaság esküje a szláv hársak alatt
Omladinának (azaz fiatalnak) hívták azokat az erőszakos utcai felkelőket Prágában az 1800-as évek végén, akik kiálltak az osztrák uralom ellen. Egy hírhedt perben több tucatnyi tüntetőt ítéltek hosszú időre börtönbe. Mucha egy idealizált nacionalista mozgalmat festett meg, fiatalokkal és politikusokkal, akik állampolgári esküt tettek "Szlávia istennőjének", aki a hársfa koronájáról figyeli őket.
Jobbágyfelszabadítás Oroszországban
Alapjaiban változott meg az orosz társadalom 1861-ben, miután II. Sándor orosz cár elrendelte 23 millió jobbágy felszabadítását. Mucha elutazott Oroszországba 1913-ban, hogy kutasson a témában. A festményén orosz parasztok tömegei bóklásznak céltalanul Moszkva Vörös terén miután kihirdették, hogy mostantól szabad férfiak és nők.
A szlávok apoteózisa
Az eposz utolsó képén Mucha összefonta az előző 19 festmény témáját, és hozzátett egy szinte kortárs, utolsó részletet is. Bal oldalon alul fiatalok üdvözlik ágakkal integetve az I. világháborúból hazatérő katonákat.
Sok szláv ország nyerte vissza függetlenségét az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával 1918-ban. A kép tetején lévő alak a szláv világot jelöli, ahogy belép egy új, független korba, míg egy krisztusi alak a háttérből felajánlja, hogy vezeti őt.
Január 22-én a Prágai Városi Múzeum igazgatója, Magdalena Jurikova azt nyilatkozta a Szabad Európának, hogy a festményeket 2018-2020 között lehetett látni egy időszakos kiállításon, azóta "titkos helyen" vannak Prágában. 2021 tavaszán a tervek szerint Moravsky Kumlovban fogják ugyancsak időszakosan kiállítani őket, amíg el nem készül a végleges prágai kiállítóterük.