Egy éve, hogy az amerikai szenátus elfogadta a NATO legújabb tagjának, Észak-Macedóniának a csatlakozását a katonai szövetséghez. A csatlakozás idején Joe Biden demokrata elnökjelölt a Twitteren azt írta, „a nyugat-balkán államai megérdemlik, hogy Európa részei legyenek, szabad és békés országokként. Ezért is fontos, hogy támogassuk a régió euro-atlanti integrációját”.
Szembetűnő, hogy ugyanakkor az elnök, Donald Trump nem tartotta fontosnak, hogy üdvözölje az új szövetséges országot. Nem szólalt meg akkor sem, amikor két évvel korábban Montenegró NATO-tag lett.
A különbség jól mutatja a mostani elnökválasztáson szemben álló két jelölt eltérő szövetségi politikáját. Trump korábban többször is bírálta a NATO-t, mint mondta, Európa aránytalanul nagy haszonélvezője a szövetségnek, ami sokba kerül az amerikai adófizetőknek. Trump megkérdőjelezte azt is, hogy valóban szükség van-e a NATO-alapszabály kollektív védelemről szóló rendelkezésére, ha az Egyesült Államoknak egy olyan kis ország védelmében is hadba kellene vonulnia, mint Montenegró.
„Trump az amerikai nemzetbiztonság szempontjából szinte kizárólag az Egyesült Államok területének védelmét tartja fontosnak, kevésbé a külföldi katonai jelenlétet” – mondta Mira Rapp-Hooper, az amerikai Külkapcsolatok Tanácsának szakértője a Foreign Affairs folyóiratnak. Mint mondta, Biden ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy a NATO nemcsak az európai, hanem az amerikai biztonság szempontjából is kulcsfontosságú. A volt alelnök a kampány során többek között azzal is támadta Trumpot, hogy ha újraválasztják, kiléptetheti az Egyesült Államokat a NATO-ból.
Nemrég az Amerikai Szenátusban is benyújtottak egy olyan törvényjavaslatot, amely megerősíti, hogy a törvényhozás jóváhagyása nélkül az elnök nem dönthet a katonai szövetség elhagyásáról. A javaslatot egyelőre nem szavazták meg, de a benyújtását mindkét párt képviselői támogatták.
A korábbi szenátusi szavazásokon Joe Biden, aki 1993 és 2009 között volt a testület képviselője, többször is a NATO keleti bővítése mellett voksolt. Alelnökként, 2009-ben pedig Kijevben látogatott, ahol azt mondta, támogatná Ukrajna NATO-csatlakozását.
Trump külpolitikáját ezzel szemben az „Amerika az első helyen” jelszó határozta meg. Az elnök szerint az Egyesült Államok partnerei többet profitálnak a kétoldalú kapcsolatokból. Különösen az európai NATO-tagokat bírálta, szerinte azok nem teljesítik kötelezettségeiket, túlzottan Washington védelmére támaszkodnak.
Trump különösen Németországot, a NATO második legnépesebb, és második legnagyobb GDP-vel rendelkező országát kritizálta. A közelmúltban a németek alacsony katonai kiadásaira hivatkozva bejelentette, hogy kivonnak 12 ezer amerikai katonát az országból.
Trump többször összekötötte a NATO-t a transzatlanti kereskedelemmel is: szerinte a szövetségben való részvételért cserébe a tagállamoknak kötelességük lenne, hogy előnyöket adjanak az amerikai exportvállalatoknak.
Az amerikai elnök ugyanakkor néha ellentmondásba keveredett a NATO-politikája kapcsán. A tavalyi NATO-csúcson például azt mondta, már jobb véleménnyel van a szövetségről, szerinte az együttműködés rugalmasabbá vált. Ennek oka részben az lehet, hogy az elmúlt egy-két évben Kanada és az európai NATO-tagországok 130 milliárd dollárral növelték a katonai kiadásaikat.
Tavaly novemberben az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo szintén arról igyekezett meggyőzni a szövetségeseit, hogy a NATO kölcsönös védelemről szóló 5. számú szabálya „sérthetetlen.” „Az elmúlt 70 évben szövetségeseink mellett álltunk, és a jövőben is kiállunk majd a transzatlanti biztonság mellett” – mondta.
Luke Coffey, a Republikánus Párthoz közel álló Heritage Foundation munkatársa szerint a Németországból való kivonulás ellenére a Trump-adminisztráció „jót is tett a NATO-val”, növelte például az Ukrajna elleni orosz agresszióra válaszul létrehozott EDI kezdeményezés büdzséjét, támogatta a kelet-európai NATO-tagok Három Tenger Kezdeményezését, növelte az amerikai katonai jelenlétet Lengyelországban, és fegyvereket szállított Ukrajnába.
Coffey szerint a korábbi kormányokhoz képest Trump szorosabb viszonyt alakított ki a kelet-európai NATO-tagok kormányaival, köztük a lengyel, bolgár és magyar kormánnyal. Ennek hátulütője, hogy az amerikai kormány szemet hunyt a demokratikus normák megsértése felett is ezekben az országokban.
Ezzel szemben Joe Biden tavaly decemberben úgy nyilatkozott, a „tekintélyelvű politika erősödése egyes NATO-országokban” a szövetség jövőjét fenyegeti, és megválasztása esetén kérdőre vonná ez ügyben a szövetséges vezetőket. Biden elmondása szerint a NATO alapját a demokratikus intézmények jelentik, ezért elnökként ezek erősítését tartaná szem előtt a tagállamokban.