Mennyit kell lopni ahhoz, hogy párhuzamos állam jöjjön létre? Hol kell pereskedni azért, hogy ne kelljen fizetni azért, ami már nem a miénk? Mennyit visz el az infláció a minimálbér emeléséből? Mekkora az esélye egy újabb orosz beavatkozásnak Ukrajnában? Ezekre is válaszoltunk cikkeinkben a héten.

Annyit lopnak Magyarországon, hogy párhuzamos állam jöhetett létre – ezt a megrázó kijelentést tette az EP nemrég Magyarországon járó tényfeltáró delegációja a jogállam működése kapcsán. A küldöttség a legutóbbi hasonló jelentés elkészítése, 2018 óta történt változásokat kereste. Azt, hogy mit találtak, ebben az írásban foglaltuk össze.

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és a Greenpeace Magyarország a Kúrián is győzött a magyar állammal szemben. A jogerős ítélet értelmében a biogazdaságnak nem kell megfizetnie a tőle elvett földek őrzésének költségét.

A főpolgármester szerint Kína visszavonulót fújna Fudan-ügyében, ezért áll le a Fidesz is ebben a kérdésben a választásokig, és ezért nem adták át az ígért közvagyont a majdani egyetem alapítványának. Karácsony Gergely szerint népszavazás ettől még lesz, és az atlétikai vb ellen is fellépnek, ha a kormány mégis eltérne az eddigi megállapodásoktól.

Ehhez kapcsolódóan: Magyarországra települő kínai egyetem: hoznak vagy visznek?

A pénz nyomában

Egyre jobban drágul az élet Magyarországon. Az árak emelkedése megállíthatatlannak tűnik, nagyban csökkenti a fizetések vásárlóerejét. A pénz értékvesztésének okát kutatva arra jutottunk, hogy a gyenge forint, a választások előtti kormányzati költekezés és a jegybank határozatlansága egyaránt felelős a hazai infláció száguldásáért, amely gyakorlatilag kiüríti a minimálbér emelését.

A külföldi multikat, köztük a Shellt és az OMV-t kisebb mértékben érinti a rögzített üzemanyagárak miatti veszteséges üzletmenet, mint a hazai nagy olajcéget, a Molt. A kormány tehát saját olajcégét, a Molt és a hazai kisvállalkozókat hozta lehetetlen helyzetbe.

Ehhez kapcsolódóan: Benzinkutas: „Csak az áramszámlára lesz elég a bevétel”

Bajban vannak a távhőcégek a gázáremelkedés miatt, mivel a háztartásoknak csak a rezsicsökkentett hatósági áron adhatják a szolgáltatást. Infografikánkban bemutatjuk, hány lakásban van távfűtés, illetve hány budapesti otthont érinthet a probléma.

Koronavírus

Sokkal több 5–11 éves betegszik meg, mint az előző járványhullámokban, és sokkal többen kerülnek kórházba – figyelmeztetett a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. Havasi Katalin szerint kilencven százalék feletti átoltottság kellene ahhoz, hogy megálljon a fertőzés a gyermekek között. Összegyűjtöttük azt is, jelenleg mit lehet tudni a frissebb, omikron-variánsról.

Sokaknak okoz komoly gondot, hogy a magyar állam olyan vakcinát ajánlott számukra, amely nem hatékony, így gyakorlatilag védtelenek az újabb hullámban. A szabályozás sajátosságai miatt azonban egyes esetekben nekik a harmadik oltás sem elég, így fordulhatnak elő négyszer oltott magyarok. De hogy lehet és érdemes-e ötödik oltást kapni?

Lemondott céges bulik, törölt szállodafoglalások jelzik, hogy a koronavírus negyedik hullámának realitása egyre jobban elsöpri az optimista karácsonyváró hangulatot. Tavaly a tilalom döntött, most a kockázatkerülés.

Mária Terézia idejében eljárás nélkül fejbe is lőhették az aktív járványtagadókat. A határozott hozzáállás meg is hozta az eredményét, az ő uralkodása alatt volt az utolsó nagy pestisjárvány Magyarországon, noha a XX. századig nem volt a betegségre érdemi gyógyszer. A XVIII. század végétől ugyanis pusztán szigorú karanténnal is meg lehetett állítani a járványt. Meghökkentő történelmi lecke.

Adják meg a tiszteletet!

Folytatódik a kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen a „gyermekvédelmi” törvény miatt, a bizottság indoklással bővített levélben felelt a magyar kormány korábbi válaszára. A brüsszeli testület az uniós alapértékek nevében sürgeti, hogy Magyarország tartsa tiszteletben a szólásszabadsághoz, illetve az LMBTQ személyek diszkriminációmentességéhez fűződő alapvető jogokat. Közben a parlament elrendelte a kormány gyermekvédelmi népszavazását, amelyet a költséghatékonyság miatt várhatóan a választásokkal együtt tartanak.

Ehhez kapcsolódóan: Ha kampánytémává teszik a kisebbségek jogait, egy ideig tényleg ártani tudnak nekik

Egy másik uniós eljárásban is történt előrelépés: a Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka egyértelműen kimondta, hogy a magyar és a lengyel kormány alaptalanul támadta meg az unió pénzügyi érdekeit védelmező jogállamisági rendeletet. Az 1800 milliárd euró sorsáról döntő per még hátravan, ez egyelőre csak egy főtanácsnoki állásfoglalás, de az esetek többségében előrevetíti az ítéletet.

Miközben az Európai Parlament megkezdte a migrációs jogszabálycsomag tárgyalását, az Európai Bizottság a kanyarban előz, és olyan ideiglenes intézkedések bevezetését javasolja a keleti határszakaszon, amelyek a még el nem fogadott új paktumban is benne vannak. Az EP-ben továbbra is mást gondolnak a szolidaritásról, mint a tagállamok egy része – mindenekelőtt Magyarország.

Világ

Egy korszak vége: a Krone információi szerint Sebastian Kurz volt kancellár (35) hamarosan teljesen kivonul a politika világából, és ehhez a döntéshez a fia születése adta meg a végső lökést. A gazdasági és korrupciós ügyészség vizsgálatai nem is olyan régen, októberben vezettek kancellárváltáshoz. Az ÖVP-pártelnöki szerepét pedig Karl Nehammer belügyminiszter veheti át.

Ehhez kapcsolódóan: Beiktatták hivatalába az új kancellárt Ausztriában

Megalakulóban van az új kormány Németországban. A szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok által bemutatott 178 oldalas koalíciós megállapodás megnyitja az utat az előtt, hogy Olaf Scholz még karácsonyt megelőzően Angela Merkel kancellár örökébe léphessen.

Amikor Oroszország tavaly tavasszal több ezer katonát vonultatott fel az ukrán határ mentén, olyan hírek és pletykák keringtek, hogy a Kreml újabb nagy offenzívát indíthat. Mekkora a realitása ezeknek a félelmeknek? Cikkünknek az is aktualitást adott, hogy Belarusz közös hadgyakorlatot jelentett be Oroszországgal déli határa mentén, miközben Antony Blinken amerikai külügyminiszter arra figyelmeztette Moszkvát, hogy bármilyen újabb ukrajnai agresszió „súlyos következményekkel” járna.