A magyar kormány számos olyan intézkedést kezdeményezett és hajtott végre, amelyek hátrányosan érintették a magyarországi bíróságok függetlenségét és pártatlanságát, állítja az Amnesty International jogvédő szervezet egy friss tanulmányában.
Az Amnesty International szerint 2010 és 2020 között számos intézkedés született, amelyek együttesen hozzájárultak a „bíróságok függetlenségét érintő rendszerszintű és negatív változásokhoz”.
Hiába a jogállamisági jelentés
A szervezet visszautal az Európai Bizottság 2020-as jogállamisági jelentésére is, a jelentés szerint bár az európai intézmények számos, a bíróságok függetlenségével kapcsolatos problémát fogalmaztak meg, az ezzel kapcsolatos ajánlásaik többségével Magyarország nem foglalkozott.
Ehhez kapcsolódóan: Jogállam, de ők írják a jogot – az eltűnő független médiaAz Amnesty International kutatása másodelemzésen és egy nem reprezentatív online kérdőíven alapszik, amelyet 2020. június és július között 18 magyar bíró töltött ki.
A jelentés legfontosabb megállapításai a következők:
- az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének ellensúly nélküli bírósági igazgatási hatásköre továbbra is veszélyezteti a bíróságok függetlenségét. Bár az Európai Bizottság, az Európa Tanács Velencei Bizottsága, valamint az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa is már többször felszólította a magyar kormányt, hogy ellensúlyozza az OBH elnökének bírósági vezetők kinevezésére és más jogosítványaira vonatkozó hatáskörét, erre mostanáig nem került sor.
- Az OBH korábbi elnökét komoly kritikák érték, miszerint a hatalmával visszaélve nevezett ki bírósági elnököket és más bírósági vezetőket. 2019. december 10-e óta az OBH új elnöke Senyei György Barna. Az Amnesty International kutatása alapján az OBH elnöke 2020-ban jogszerűen nevezte ki a bírósági elnököket. Mindazonáltal az Amnesty International úgy véli, hogy a vonatkozó szabályozás nem szolgál elegendő rendszerszintű garanciával az OBH Elnökének hatalmi visszaélései ellen.
A Kúria új elnökének kiválasztását is problémásnak tartja az Amnesty
A szervezet emellett azt is kifogásolja, hogy a magyar Országgyűlés olyan törvénymódosításokat fogadott el 2019-ben és 2020-ban is, amelyek együttesen lehetővé tették, hogy a Kúria potenciális elnökjelöltjei szélesebb személyi körből kerüljenek ki, és megnövelte a köztársasági elnök jelöltállítási lehetőségeit a bírói karral szemben. 2020 októberében a magyar Országgyűlés Varga Zsolt Andrást választotta a Kúria elnökévé.
Ehhez kapcsolódóan: Varga Zsolt Andrást jelölte a köztársasági elnök a Kúria elnökénekAz OBT nem támogatta Varga megválasztását, mivel korábban a rendes bírósági szervezetrendszerben nem dolgozott, és a megválasztását lehetővé tevő két törvényt az OBT véleménye szerint a személyére szabták.
„Általános dermesztő légkör”
Az Amnesty International jelentése szerint „néhány pozitív fejlemény ellenére” a bíróságokon uralkodó hangulat és az „általános dermesztő légkör” jelenléte továbbra is problémákat vet fel.
Az OBH elnöke nem támogatta a bírákat abban, hogy bármilyen ügyben véleményüket nyilvánosan elmondják. Az EJEB ítéleteinek végrehajtásával kapcsolatosan az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága úgy fogalmazott, hogy „fennállnak a Bíróság aggályai a bírák véleménynyilvánítási szabadságával kapcsolatos 'dermesztő légkör' miatt, amelyet az ilyen ügyekben előforduló jogsértések okoztak”.
Az Európa Tanács ezért felszólította a magyar kormányt, hogy mutasson be akciótervet, illetve intézkedjen ezen területen, ideértve a bírókat az indokolatlan beavatkozásoktól védő garanciák és biztosítékok létrehozását.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.