A megszálló orosz erők felett aratott döntő ukrán katonai győzelem valószínűleg visszhangot keltene az egész régióban, és potenciálisan egy "pozitív jövőt" hozna – vélte Anne Applebaum amerikai a szovjet időszakkal foglalkozó Pulitzer-díjas írónő, Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszter felesége.
"A régió pozitív jövője attól függ, hogy Oroszországot legyőzik-e, és hogy az oroszok felismerik-e, hogy legyőzték őket" – mondta Applebaum a Szabad Európa belarusz szolgálatának adott interjújában.
Az ukrán tisztségviselők, köztük Volodimir Zelenszkij elnök felhívását megismételve Applebaum szerint kulcsfontosságú és talán döntő fontosságú, hogy még gyorsabban több fegyvert juttassanak el az ukrán fegyveres erőkhöz.
"Azért érvelek az Ukrajnának nyújtott nyugati segély felgyorsítása mellett, mert úgy érzem, hogy nem csak a háború megnyeréséről van szó. A gyors háborús győzelem nagyon sokat számít" - mondta Applebaum, aki több, Oroszországról és a Szovjetunióról szóló könyv, köztük a Vörös éhínség: Sztálin háborúja Ukrajna ellen című mű szerzője.
Ukrajna a Nyugat által szállított nehézfegyverzet növelését követeli, miután Oroszország a tűzereje nagy részét a keleti Donbász régióra irányította. A téma várhatóan kiemelt helyen szerepelt a NATO védelmi minisztereinek június 15-i brüsszeli találkozóján.
Ukrajnának többek között 1000 ágyúra, 500 harckocsira és 1000 drónra van szüksége a nehézfegyverek mellett – mondta Mihajlo Podoljak, Zelenszkij elnök egyik vezető tanácsadója június 13-án.
A nyugati országok NATO-szabvány szerinti fegyvereket ígértek, köztük fejlett amerikai rakétákat. Ezek telepítése azonban időbe telik és szakértők szerint Ukrajnának következetes nyugati támogatásra lesz szüksége az új fegyverzetekre és rendszerekre való áttéréshez, mivel fogytán vannak szovjet korabeli fegyverei és lőszerkészletei.
Kijev szerint naponta 100-200 katonája hal meg és több százan sebesülnek meg az oroszok február 24-i, indokolatlan inváziója óta zajló legvéresebb harcokban.
Orosz rakétacsapások Donyeckben
Miért szükséges Oroszország látványos katonai veresége?
Oroszország nem közöl rendszeres számadatokat saját veszteségeiről, de a nyugati országok szerint azok hatalmasak, mivel Vlagyimir Putyin elnök arra igyekszik kényszeríteni Kijevet, hogy adja át a Donbász és Dél-Ukrajna egy részének teljes ellenőrzését.
„Putyin valószínűleg még mindig Ukrajna nagy részét, sőt talán egész Ukrajnát el akarja foglalni, de kénytelen volt szűkíteni taktikai háborús céljait” – mondta Colin Kahl amerikai politikai védelmi államtitkár június 14-én.
Putyin ukrajnai veresége nemcsak Ukrajnának, hanem a szomszédos Belarusznak és végső soron Oroszországnak is "jó" lenne - érvelt Applebaum.
"Ukrajna győzelme, az orosz csapatok kivonása Ukrajnából nagyon jó lenne a belarusz nép számára, mert... nemcsak Oroszország katonai gyengeségét demonstrálná, hanem az orosz eszmék és ideológia ürességét is, ezt a furcsa posztszovjet imperializmust" – mondta Applebaum.
Korábban Applebaum a volt KGB-tiszt Putyint "birodalmi nosztalgiázónak" nevezte, aki "egy kisebb orosz nyelvű birodalom újjáteremtésére törekszik a régi Szovjetunió határain belül".
Nemrégiben Putyin az Ukrajna elleni háborút Nagy Péter mintegy három évszázaddal ezelőtti expanziós háborúihoz hasonlította, mondván, hogy az orosz cár "semmit sem foglalt el, csak visszaszerezte!"
Egy ukrajnai orosz vereség lehetővé tenné az átlag oroszok számára, hogy előre tekintsenek "a jövőjük építésére", és ne a "múltbeli dicsőségre, amely nem is volt túl dicsőséges" koncentráljanak – mondta Applebaum.
A folyamatos dezinformációs kampány közepette az állami közvéleménykutató intézetek eredményei Putyin támogatottságának megugrására utalnak, bár sokan gyanítják, hogy az oroszok vonakodnak, sőt félnek őszintén és nyíltan beszélni a közvélemény-kutatóknak.
Ehhez kapcsolódóan: Külföldre menekült fiával egy belarusz férfi, miután közel két évet töltött a svéd nagykövetségenBelarusz orosz gyarmattá vált
Belarusz számára Putyin inváziója valószínűleg végső csapást mért az ország függetlenségére, amelyet Aljakszandr Lukasenka tekintélyelvű vezető alatt élvezhetett – sugallta Applebaum, akinek férje Radek Sikorski, volt lengyel külügyminiszter és jelenlegi európai parlamenti képviselő.
"Úgy gondolom, hogy Belarusz most olyan, mint egy orosz gyarmat, vagy egy olyan nemzet, amely elvesztette a képességét, hogy saját külpolitikát alakítson ki" – mondta Applebaum a Szabad Európának.
Oroszország közeli szövetségese, Belarusz márciusban azt mondta, hogy fegyveres erői nem vesznek részt abban, amit Moszkva "különleges műveletnek" nevez Ukrajnában, de Belarusz kiindulópontként szolgált számára ahhoz, hogy február 24-én több ezer katonát küldjön át a határon.
Lukasenka elszigetelődéssel és szankciókkal néz szembe, mert kormánya brutálisan és néha halált okozó erőszakkal számolt le a demokráciapárti ellenzékiekkel, miután a 2020. augusztusában tartott, széles körben elcsaltnak tartott választások újabb öt évre meghosszabbították az uralmát.
"Lukasenka nyilvánvalóan valamilyen alkut kötött, cserébe azért, hogy Putyin segítsen neki hatalmon maradni. Beleegyezett, hogy segít Putyinnak megszállni Ukrajnát. Tehát igen, szerintem ez most egyfajta megszállás vagy gyarmati uralom, amit Oroszország gyakorol Belaruszban" – tette hozzá Applebaum.
Ehhez kapcsolódóan: Hat év börtönre ítélték Belaruszban a Szabad Európa helyi munkatársátSzankciók: "az átlagemberek is szenvednek, de ez kell"
Applebaum elismerte, hogy az átlag belaruszok – akik közül sokan ellenzik Putyin ukrajnai invázióját – szenvednek a büntető szankciók miatt, de azt mondta, hogy ezekre szükség van.
"Természetesen nem igazságos, hogy a háborút ellenző belaruszok többsége kénytelen megfizetni a háború árát. De ez egy külön kérdés attól, hogy kell-e szankciókat alkalmazni. Oroszországban sem igazságos ez azzal a – akárhány százaléka is legyen az oroszoknak – 20, 30 százalék –, akik ellenzik a háborút. A szankciók egy bunkósbot" – vélekedett Applebaum, hozzátéve, hogy az intézkedések célja Lukasenka és rezsimjének apparátusának megbüntetése.
"Az elképzelés az, hogy elrettentsék a belarusz vezetőt, hogy akadályozzák a képességét, hogy dolgokat termeljen, hogy bevételt szerezzen, hogy finanszírozni tudja a saját hadseregét és a saját biztonsági szolgálatait. A lényeg az, hogy nagy árat fizessen a tetteiért. Sajnos ez azt jelenti, hogy más emberek is meg fogják fizetni az árát" - mondta.
Applebaum dicsérte azokat is, akik Belaruszban aktívan ellenzik az orosz inváziót, beleértve azokat az aktivistákat, akik megpróbálták szabotálni a vasúthálózat egyes részeit, hogy megnehezítsék Oroszország számára az egységek Ukrajnába való átdobását.
"Nagyon lenyűgöző akciók történtek már eddig is. A belarusz "vasúti gerillákra" gondolok, akik szabotálták azt a vasútvonalat, amelyen az orosz csapatok szállították felszerelésüket Ukrajnába. Ez egy nagyon nagy hozzájárulás volt a háborúhoz, amit sokan észrevettek" – mondta Applebaum, hozzátéve, hogy "több száz belarusz" is harcol Ukrajnában az orosz megszálló erők ellen.
Ehhez kapcsolódóan: „Komoly traumaként élik meg, akár mutatják, akár nem” – Mit gondolnak a Magyarországon élő oroszok a háborúról?