Egy évvel a koronavírus-járvány kirobbanása után az orvosok és a kutatók még mindig nem értik teljesen a Covid-19 következtében kialakult anozmiát, azaz szaglásvesztést, amely akár az életörömtől is megfoszthatja azokat az embereket, akiknél hosszú távon sem múlik el ez a kellemetlen tünet.

Az orvos egy miniatűr fényképezőgépet csúsztatott a beteg jobb orrlyukába, amelynek apró fénye miatt a nő orra ragyogó vörös színben kezdett világítani.

„Csiklandoz egy kicsit, igaz?” – kérdezte, miközben az orrjáratokban turkált a kamerával. A kellemetlen érzés miatt a betegnek könny szökött a szemébe.

A beteg, Gabriella Forgione, mégsem panaszkodott. A 25 éves gyógyszertári dolgozó örült, hogy a dél-franciaországi Nizzában lévő kórházban megpróbálják a szaglását helyreállítani. Forgione ugyanis, a koronavíruson átesett több millió beteghez hasonlóan, elveszítette szaglását az ízleléssel együtt, miután novemberben megbetegedett a Covid-19-ben. Sem a szaglása, sem az ízlelése nem tért azóta vissza.

Forgione-t megviseli, hogy nem tud egy jót enni, s nem érezheti kedvenc illatait. A nő ennek következtében sokat fogyott, ami az önbizalmára is rossz hatással van.

"Néha azt kérdezem magamtól, büdös vagyok? "– vallotta be a nő.

„Általában parfümöt viselek, és szeretem, ha a dolgok kellemes illatot árasztanak. Az, hogy nem tudok szagolni, nagyon zavar" – mondta Forgione.

Az orvosok sem tudnak sokat az anozmiáról

Maguk a szakorvosok sem tudnak még mindent erről a tünetről. A szaglás károsodása és megváltozása olyannyira elterjedt a Covid-19-ben szenvedők körében, hogy egyes kutatók szerint olcsó és egyszerű szagtesztekkel akár ki is lehetne szűrni a koronavírus-fertőzötteket azokban az országokban, ahol csak kevés laboratórium működik.

A legtöbb ember számára a szaglási problémák átmeneti jellegűek, gyakran hetek alatt maguktól helyreállnak. A betegek egy részénél azonban tartós működési zavarokat okoznak, jóval azután is, hogy a többi tünet már megszűnt.

Egyesek a fertőzés után hat hónappal is arról panaszkodnak, hogy a szaglásuk részben vagy egészben még nem tért vissza. Orvosok szerint egyesek már egy éve várnak, hogy negyedik érzéküket visszakaphassák.

Az anozmia veszélyekkel és kellemetlenségekkel is járhat

A szaglás elvesztése azonban több, mint egy kis kellemetlenség. A tűz füstje, az odakozmált edény vagy a romlott étel bűze veszélyes lehet, ha nem veszik észre időben. A büdös pelenkának, a cipőn lévő kutyapiszoknak vagy az izzadtság szagának figyelmen kívül hagyása pedig rendkívül kellemetlen.

Ezzel a kínos fogyatékossággal foglalkozó kutatók általában optimisták, hiszen a legtöbb betegük végül felépül. Néhányan azonban nem. Egyes orvosokat főleg az aggaszt, hogy az anozmiában szenvedők között sok a fiatal, akik így hajlamosabbá válnak a depresszióra és más betegségekre is, amely nem tesz jót a túlterhelt egészségügyi rendszereknek.

„Az életük színtelenebb lesz" – mondta Dr. Thomas Hummel, aki Németországban a drezdai egyetemi kórház szag- és íz ambuláns klinikájának vezetője.

„Ezek az emberek életben maradnak és sikeresek lesznek az életükben, a hivatásukban, de az életük sokkal szegényebb lesz” – tette hozzá Hummel.

A költők azonban régóta tudják, hogy az illatok és az érzelmek gyakran olyanok, mint a szerelmesek: összefonódnak.

Ehhez kapcsolódóan: "Nem esnek össze emberek az utcán" - az oltásellenesség okai

„Óriási mennyiségű szagra van szüksége ahhoz, hogy érezze”

A nizzai fej-nyaki egyetemi intézetben Dr. Clair Vandersteen különböző szagokat és illatokat tartalmazó üvegcséket tartott Forgione orra alá, miután a kamerájával átvizsgálta a beteg orrlyukát.

„Érez valamilyen szagot? Semmi? Nulla? Rendben” – mondta az orvos, miközben a nő többször bocsánatkérően nemmel válaszolt.

Csak az utolsó üvegcse váltott ki egyértelmű reakciót.

„Jaj! Ez büdös! Ez hal!” - kiáltotta Forgione.

A kísérlet befejezve, Vandersteen felállította a diagnózist:

„Óriási mennyiségű szagra van szüksége ahhoz, hogy érezzen valamit. Még nem veszítette el teljesen a szaglását, de az nem elég jó."

Az orvos házi feladattal küldte haza a beteget: hat hónapon keresztül szaglásrehabilitációt kell végeznie. Ez abból áll, hogy naponta kétszer ki kell választania két vagy három illatos dolgot, például egy szál levendulát vagy parfümöt és két-három percig szagolgatnia kell őket.

Az étkezés időpazarlás

Evan Cesa imádott enni, mára az evés csak egy elvégzendő feladattá vált számára. Szeptemberben egy családi vacsorán az étel íztelennek tűnt a 18 éves testnevelési hallgató számára, akinek ez jelezte, hogy a Covid-19 megtámadta az érzékszerveit. Az ételek számára textúrákká váltak, csak az édeset és a sósat érzi valamelyest.

Már öt hónapja tart ez az állapot. Cesa számára a csokoládés sütemény is olyan, mintha kartonpapírt reggelizne.

„Az étkezésnek már nincs jelentősége számomra. Csak időpazarlás” – mondta.

Cesa–t több más anozmiában szenvedő beteggel együtt, azok a nizzai kutatók figyelnek meg, akik a járvány előtt illatokat használtak az Alzheimer-kór diagnosztizálásában. Ez a kutatócsoport alkalmazott nyugtató illatokat azokon a gyermekeken, akiket poszttraumás stressz miatt kezeltek a 2016-os nizzai teherautó-terrortámadás után. (Egy sofőr 86 ember halálát okozta, amikor a Földközi-tenger partján nyaralók közé hajtott.)

Mi lenne, ha láthatatlan gombokkal vezethetnénk autót?

A Covid-19-hez kapcsolódó anozmia kognitív nehézségekkel is összeköthető

A kutatók most a Covid-19 okozta anozmiára összpontosítanak. Szaktudásukat ötvözték a Nizzához közeli parfümgyártó város, Grasse illatokkal kapcsolatos tudásával.

Aude Galouye, parfümkészítő dolgozta ki azokat a változó koncentrációjú illatokat és szagokat, amelyeket Cesa orra alá dugtak, hogy felmérjék szagláskárosodásának mértékét.

„A szaglás egy alapvetően feledésbe merült érzék" – mondta Galouye. "Nem vesszük észre, milyen hatással van ez az életünkre, kivéve azt, amikor már elvesztettük."

Cesa-t és a többi betegeket nemcsak a szaglásvizsgálatoknak, hanem nyelvi és figyelemvizsgáló teszteknek is kiteszik. A nizzai kutatók ezzel azt nézik, hogy a betegek szaglási panaszai kapcsolódnak-e a Covid-19-hez köthető kognitív nehézségekhez, beleértve a koncentrációs problémákat is.

Cesa alig várja, hogy újra jól működjenek az érzékszervei. Akkor carbonara szószos tésztával fog ünnepelni, amely a kedvenc étele. De hiányzik neki a szabad levegő illatmámora is.

„Az ember azt gondolhatja, hogy nem olyan fontos dolog a természet, a fák, az erdők illata. De, amikor elveszíti a szaglását, rájön, hogy valójában milyen szerencsések vagyunk, ha érezhetjük a dolgok illatát” – mondta Cesa.

Készült az AP tudósítása alapján.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!