Az amerikai külügyminiszter a NATO brüsszeli központjában beszélt erről, miután tárgyalt a védelmi szövetség főtitkárával. Antony Blinken és Mark Rutte azután találkozott Brüsszelben, hogy az orosz erők – augusztus óta először – ismét rakéta- és dróntámadást indítottak az ukrán főváros, Kijev ellen.
Az amerikai külügyminiszter kijelentette: a hivatalából január 20-án távozó Joe Biden amerikai elnök kötelezettséget vállalt arra, hogy „minden rendelkezésünkre álló dollárt kiprésel” Ukrajna támogatására. Hozzátette: a NATO-tagországoknak arra kell összpontosítaniuk erőfeszítéseiket, hogy „Ukrajnának legyen pénze és hadianyaga, mozgósíthassa erejét, hogy 2025-ben hatékonyan harcolhasson, vagy erőhelyzetből legyen képes békét kötni.”
Donald Trump többször megkérdőjelezte, hogy Washington katonai támogatást nyújt Kijevnek, és megfogadta, hogy gyorsan véget vet a háborúnak, azt azonban nem árulta el, hogy milyen módon akarja elérni, ezzel pedig aggodalmat keltett, hogy megpróbálja majd rákényszeríteni Ukrajnát, hogy fogadja el Moszkva békefeltételeit.
Ehhez kapcsolódóan: A leendő EU-s külügyi főképviselő szerint amíg csak szükséges, támogatni kell Ukrajnát
Az amerikai külügyminiszter azt mondta: határozott választ követel az észak-koreai csapatok bevetése Oroszország megsegítésére az ukrajnai háborúban, és nem is marad el. A Pentagon szerint több mint tízezer észak-koreai katona vesz részt a harcokban az orosz kurszki határvidéken.
A Szabad Európa RFE/RL kérdésére, hogy Washington meg akarja-e engedni Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok által szállított nagy hatótávolságú modern fegyverekkel Oroszországon belül mélyebbre hatolva mérjen csapást – ahogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közelmúltban bemutatott győzelmi tervében kérte –, az amerikai külügyminiszter nem adott közvetlen választ. Antony Blinken úgy fogalmazott: az Egyesült Államok továbbra is „alkalmazkodik és alkalmazkodni fog” Ukrajna igényeihez. „Sok olyan igénnyel foglalkozunk, amelyek a győzelmi tervben szerepelnek. Erről beszéltünk ma a szövetségesekkel és partnereinkkel” – mondta a NATO brüsszeli főhadiszállásán
Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Mark Rutte, a NATO főtitkára Brüsszelben, a védelmi szövetség központjában 2024. november 13-án
Az amerikai külügyminiszter Brüsszelben találkozott Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel is, aki elmondta: Kijev mindkét amerikai politikai párttal, a republikánusokkal és a demokratákkal is tartotta a kapcsolatot, dolgozott Donald Trump és Joe Biden csapatával is.
Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint Andrij Szibiha azt mondta: tárgyalni fog Antony Blinkennel a kritikus infrastruktúra védelméről. „Ukrajna védelmét nem lehet felfüggeszteni, és várni, hogy Oroszország mindennap bombázza kritikus infrastruktúránkat – energiát, kikötőket, kórházakat és iskolákat” – fogalmazott az ukrán diplomácia vezetője. Hozzátette: biztos abban, hogy Ukrajna számíthat az Egyesült Államok támogatására és további határozott lépésekre.
November 13-án az orosz erők – 73 nap után először – rakétákkal és drónokkal támadták Kijevet, óvóhelyre kényszerítve az ukrán főváros lakóit. Órákon át hallatszottak a robbanások. Vitalij Klicsko, a város polgármestere felszólította a lakókat, hogy maradjanak az óvóhelyen.
Az ukrán légierő arról számolt be, hogy légvédelme két cirkálórakétát, két ballisztikus rakétát és 37 drónt lőtt le Kijev és hét másik ukrán terület – a Poltavai, a Zsitomiri, a Szumi, a Cserkaszi, a Zaporizzsjai, a Csernyihivi és a Kirovohradi – felett. További 47 drónt hatástalanított az elektronikus védelem navigációs rendszere.
Oroszország fokozta az elmúlt hetekben az ukrán városok elleni támadásokat, tovább pusztítva az ország amúgy is megtépázott infrastruktúráját, miközben egyre hidegebbre fordul az időjárás.
Ehhez kapcsolódóan: Medvegyev szerint Európa próbálja eszkalálni az ukrajnai konfliktust Trump győzelme után