Egy brit bíró hétfőn meglepetésre elutasította, hogy kiadják az Egyesült Államoknak az ott internetes kalózkodással és katonai titkok ellopásával vádolt Julien Assange-t. A titkos dokumentumok közzétételéről ismert WikiLeaks oldal alapítóját az Obama- és a Trump-kormányzat is bíróság elé akarta állítani.
Tovább folytatódhat az Assange-szága, miután Vanessa Baraitser brit bírónő a férfi mentális egészségi állapotára hivatkozva elutasította, hogy kiadják az Egyesült Államoknak.
Az amerikai kormány 17 rendbeli kémkedéssel és számítógépes kalózkodással vádolja a WikiLeaks 49 éves alapítóját. A vádak között szerepelt, hogy Assange hackereket toborzott amerikai védelmi adatbázisok feltörésére.
A bírónő “egy depressziós és a jövőjétől rettegő” férfiként írta le Assange-t, és azt mondta: az amerikai fogvatartási körülmények ismeretében nem lehet kizárni, hogy öngyilkosságot kíséreljen meg.
Az amerikai kormány közölte, hogy megfellebbezi a döntést, ami további jogi huzavonához vezethet a 10 éve folyó ügyben.
Hány év börtönt kaphatna?
Assange ügyvédei szerint akár 30-40 évre is börtönbe zárhatnák az Egyesült Államokban, amerikai ügyészek szerint viszont csak maximum öt évre. A WikiLeaks-főnök ügyvédei és támogatói szerint az ellene felhozott vádak politikai indíttatásúak. Az ellene folyó kampány pedig a sajtószabadság elleni támadás, ami veszélyezteti az újságírók munkáját.
Az Independent című brit lap idézte Glenn Greenwald újságírót, aki szerint a bírósági döntés “nem a sajtószabadság győzelme”, mivel a bírónő szerint is van alapja eljárást indítani Assange ellen a 2010-es szivárogtatások alapján, és csak az amerikai börtönkörülmények miatt mondott nemet a kiadatásra.
Az iraki háború brutalitását bemutató videóval lett híres
Assange és a WikiLeaks 2010-ben vált híressé, amikor közéttették egy amerikai Apache helikopter videóját, amelyen azt látni, hogy Bagdadban több tucat - militánsnak tartott személyt - géppuskáztak le a levegőből.
A katonák közben arról beszélnek, hogy gyerekeket is láttak a mentésre érkezők között, de ez azoknak a felelőssége, “akik a csata helyszínére vitték őket”. A támadásban életét vesztette a Reuters hírügynökség két munkatársa is.
Később - 2010-ben és 2011-ben - a WikiLeaks több százezer, az afganisztáni és iraki háborúról szóló titkos dokumentumot és diplomáciai táviratot adott ki.
Emberek a londoni Old Bailey központi bűnügyi bíróság épülete előtt ünnepelnek, miután 2021. január 4-én a bíróság úgy döntött, nem adják ki Julian Assange-ot az Egyesült Államoknak.
Vád: fel akarta törni a Pentagon adatbázisait
Amerikai ügyészek szerint Assange és csapata a fő forrásuknak számító Chelsea Manning amerikai védelmi elemzővel szövetkezve megsértette a kémkedésről szóló törvényt, bűnrészes volt harmadik személyek által végrehajtott hackertámadásokban, és a titkos információk kiadásával az amerikaiaknak dolgozó helyi informátorokat sodort veszélybe.
Assange tagadta, hogy Manninggel együtt megpróbálták volna feltörni a Pentagon informatikai hálózatának egyik jelszavát, és azt mondta: nincs bizonyíték, hogy tettei bárki életét is veszélybe sodorták volna.
Támogatókat vesztett “az orosz hekk” után
Az ausztrál származású Assange-t egy ideig hősként ünnepelték az iraki invázió ellenzői. 2016-ban azonban követői egy része elfordult tőle, amikor a WikiLeaks és egy másik szervezet, a DCLeaks közzétett az amerikai Demokrata Párt Országos Bizottságától ellopott közel 20 ezer emailt.
A kommunikációból kiderült, hogy a demokrata vezetés az akkori elnökjelölt-állító versenyben Hillary Clinton szenátort favorizálta a szintén népszerű Bernie Sanders szenátorral szemben. Annak ellenére, hogy a bizottság semlegesnek mondta magát a potenciális elnökjelölt kapcsán, a Washington Post állítása szerint “aktívan megpróbálták aláásni Bernie Sanders kampányát”.
Ennek jelentősége azonban elsikkadt amellett, hogy az email-fiókok feltörésével az amerikai hírszerzés az orosz államhoz kötött hackereket vádolt meg, és a CIA szerint Donald Trump ezért is tudta megnyerni a 2016-os elnökválasztást Hillary Clintonnal szemben.
A WikiLeaks tagadta több amerikai hírszerzési ügynökség megállapításait, hogy a Kremlhez kötődő forrásokból kapta meg az emaileket.
Nina Amszterdamból a WikiLeaks-alapító Julian Assange egyik támogatója, és a férfi szabadságát követelő arcmaszkot visel, miközben egy londoni bíróság épülete előtt áll pózt a fotósoknak 2020. február 20-án, azon a napon, amikor elkezdődtek a meghallgatások Assange kiadatásának ügyében.
Két amerikai elnök is rács mögött akarta látni
Assange-t az Obama- és később a Trump-kormányzat is bíróság elé akarta állítani, és el akarta érni kiadatását.
Közben a WikiLeaks alapító ellen - a svéd törvények alapján értelmezett nemi erőszak és molesztálás vádja miatt - nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. Amikor Londonban elutasították fellebbezését, hogy kiadják Svédországnak, Assange bemenekült Ecuador nagykövetségére, ahol 2012-től 2019-ig tartózkodott - egészen addig, amíg Ecuador megvonta tőle a politikai menedékjogot, és brit rendőrök őrizetbe vették.
Decemberben felmerült, hogy Donald Trump távozó elnök kegyelemben részesítheti a WikiLeaks-alapítót. Korábban az a szenzációs állítás is elhangzott, hogy Trump ezt akkor tenné meg, ha Assange közölné, hogy Oroszországnak nem volt köze a Demokrata párt postafiókjainak meghackeléséhez. A Trump-stáb azonban hallgatott.
Assange kegyelmet kaphatna a januárban hivatalba lépő Joe Bidentől is - ő azonban korábban “high-tech terroristának” nevezte.
A brit sajtó közben felvetette, hogy Assange-t akár szabadlábra is helyezhetik, és az óvadék kérdése szóba is került a hétfői bírósági meghallgatáson.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.