Orbán Balázs még az ’56-os lyukas zászlót is befoltozta a magyar külpolitika igazolásáért. Egymilliárd euró veszni látszik az idei EU-s forrásokból. Egyre jobban lángba borul a Közel-Kelet, és nem látszik, mi hozhatná el a végét. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Orbán Balázs még az ’56-os lyukas zászlót is befoltozta a magyar külpolitika igazolásáért
„Ötvenhat hősei egy olyan szabad hazáért harcoltak és áldozták az életüket, amely szuverén, amelyet nem mások irányítanak” – írta az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulóján kiadott közleményében a Fidesz 2019-ben. Orbán Balázs 2024-ben: Kár volt az önfeláldozásért.
Egymilliárd euró veszni látszik az idei EU-s forrásokból
Nem pusztán a kohéziós pénzek időarányos része lehet a magyar kormány vesztesége, de állnia kell az Európai Bíróság ítéletéből fakadó, három-négymillió eurós tételt is; így ebben a tekintetben másfél milliárd eurós mínusszal zárulhat az év, amely talán ezért is hozta sorra a nagyberuházások leállítását. Egyebek mellett erről beszélgettünk friss podcastunkban brüsszeli tudósítónkkal, Gyévai Zoltánnal.
Egyre jobban lángba borul a Közel-Kelet, és nem látszik, mi hozhatná el a végét
Az Izrael elleni iráni ballisztikusrakéta-támadás sokadik lépcsője volt egy már régóta zajló, de nyár óta gyorsabban eszkalálódó folyamatnak. Miután Izrael katonai megoldása nem volt sikeres Gázában, most Libanonban próbálkozik hasonlóval.
Szakértők Orbán Viktor gazdasági semlegességéről: „A langyosakat kiköpi az Isten”
Nem okozott osztatlan sikert az Orbán Viktor által meghirdetett gazdasági semlegesség politikája. Az általunk megkérdezett szakértők szerint sem a keleti, sem a déli nyitás nem hozott változást, továbbra is az Európai Unió országai a legfontosabb külkereskedelmi partnereink. Szerintük a miniszterelnök az ország problémáiról akarja elterelni a figyelmet, külső okokra hárítva a kormányzati gazdaságpolitika kudarcát.
Sinkó Eszter: Könnyen lehet sok pénzt rosszul elkölteni az egészségügyben
Az egészségügyi közgazdász úgy látja: az eddig türelmes állampolgárok egyre nehezebben fogadják el az ellátás hiányosságait. Hiába az ágazati béremelés vagy az adósságok konszolidációja, ha az emberek bezárt praxisokkal, éves várólistákkal találkoznak az ügyeleti rendszer átszervezése mellett.
Együtt kell majd élnünk az árvíz veszélyével
Árvíz szempontjából nincs ideális helyen Magyarország, és az éghajlatváltozás várhatóan súlyosbítani fogja a helyzetet. A jó hír az, hogy ha tudjuk ezt, elfogadható kockázat mellett fel lehet rá készülni.
Végtelen jogértelmezési viták kísértik majd a fővárosi önkormányzat következő ötéves működését
Egyeztetés zajlott a Fővárosi Közgyűlésbe bejutott frakciók között, ami forrásaink szerint a korábbi hónapok politikai üzengetése után biztató lehet a jövőre nézve. Ugyanakkor máig nyitott kérdés a főpolgármester-helyettesek ügye, emiatt akár hosszú ideig tartó törvénytelen működés is előfordulhat.
Az íróasztalát is vitte a bukott polgármester – hivatalba lépnek az új önkormányzatok
Magyarországon összesen ötvennyolc településen és fővárosi kerületben váltották le a polgármestert a június 9-i önkormányzati választáson. Hivatalosan október 1-jével mindenütt megkezdik a munkát az új képviselő-testületek. Van, ahol kérdéses volt a zökkenőmentes átmenet a politikai riválisok között. Megkérdeztünk néhány új polgármestert, hogyan zajlott a váltás, milyen segítséget kaptak vagy milyen akadályokat gördítettek eléjük az elmúlt hetekben, hónapokban.
Inkább a pályaudvar melletti bokor, mint Ukrajna – kárpátaljai menekültek Magyarországon
Sokan átúszták a jeges Tiszát, úgy menekültek Magyarországra Kárpátaljáról, amikor kitört az ukrajnai háború. Az Orbán-kormány megvonta a támogatást azoktól, akiknek ukrajnai lakóhelyén nem folynak harcok, ezáltal bizonytalanná vált a sorsuk. Egyet tudnak biztosan: visszamenni nem akarnak. Báthory Róbert több cikkben foglalkozott az üggyel, és most arról beszélt podcastunkban, milyen körülmények között élnek az érintettek jelenleg Magyarországon, milyen helyzet elől és milyen viszontagságok árán menekültek Ukrajnából, és mi várna rájuk, ha hazamennének.
Csúszhat az új Európai Bizottság felállása, csak novemberben hallgathatják meg a biztosjelölteket
Az európai parlamenti szakbizottsági elnökök keddi ülése után egyre valószínűbb, hogy csak november első felében rendezik meg a biztosjelöltek képviselő-testületi meghallgatását, így a második Ursula Von der Leyen-bizottság legkorábban december 1-jén léphet hivatalba.
Gyorsított eljárást kér Brüsszel a szuverenitásvédelmi törvény ügyében az Európai Bíróságtól
Ha nem is kérte az Európai Bíróságtól a szuverenitásvédelmi törvény felfüggesztését, gyorsított eljárás lefolytatását azonban kezdeményezte az Európai Bizottság, amely csütörtökön döntött a törvényszéki kereset benyújtásáról.
Egy másik cikkünkben arról írtunk, hogy miközben a brüsszeli testület bíróság elé vitte az ügyet, a magyar kormány demonstratívan meghívta az ülésére a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökét. Lánczi Tamás ráadásul pluszjogosítványokat akar a hivatalnak, amelynek a működését várhatóan jogsértőnek mondják majd ki a luxembourgi bírák.
Eközben megindult a kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben a SPAR-ral és más külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncokkal szemben alkalmazott, diszkriminatívnak tartott adózás miatt is.
Móra Veronika: A félelem szinte mindenkiben benne van
Az Ökotárs Alapítvány igazgatója szerint a kormányzati kommunikációban léteznek jó és rossz civilek. Ha egy ételt osztó jótékonysági egyesület elkezdi kapargatni, hogy miért is állnak annyian sorba az ingyenebédért, és mi lehet a szegénység oka, azonnal átkerül a rossz szervezet dobozba.
„Az a kultúra él, amit mi megélünk” – Tóth Árpád, a Csíkszerda kórus vezetője
Karnagy, zeneszerző, egyetemi és középiskolai tanár, a népszerű Csíkszerda közösségi kórus vezetője; kivételesen tehetséges pedagógusként ismert. A táskájában régmúlt idők zenei darabjainak, operáinak kottáit tartja egy digitális adathordozón. Tóth Árpád valószínűleg egyike azoknak az embereknek, akik ma a legtöbbet teszik a kodályi – Legyen a zene mindenkié – eszme gyakorlati megvalósításáért.
Szántó T. Gábor: Húsba vágó megmutatni, amiről a száraz történészi szakmunkák szólnak
Szántó T. Gábor, a Szombat főszerkesztője volt a Szelfi vendége, aki évtizedek óta ír a vészkorszak és a diktatúra utóhatásairól. A podcastban új regénye mellett szó lesz zsidó identitásról, generációkon át öröklődő traumákról és arról, hogyan teheti az irodalom a múltat érzékelhetőbbé, a következményeit pedig elviselhetőbbé.