Zárt tárgyaláson, az érintett és ügyvédje távollétében hozott ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla egy Covid-oltást megtagadó, honvédségi állományú tűzoltó ügyében még 2023 márciusában. Az Alkotmánybíróság most megállapította, hogy ezzel sérültek a férfi alkotmányos jogai, így megsemmisítette a döntést.
Lapunk írta meg, hogy még 2021-ben fizetés nélküli szabadságra küldtek egy tűzoltót a Magyar Honvédség 86. szolnoki helikopterbázis helyőrségén, amiért nem volt hajlandó beoltatni magát Covid ellen. Mint az érintett, Péter elmesélte, két héttel korábban állománygyűlést tartottak a laktanyában, ahol kiderült, hogy körülbelül háromszázan nem szeretnék felvenni az oltást. Ezt korábban egy kormányrendelet kötelezővé tette a honvédségi állományú dolgozóknak.
Az oltást megtagadókat elöljáróik fizetés nélküli szabadságra küldhették egy évre, ezután elbocsáthatók lettek. Másodállás vállalását nem tiltotta a jogszabály, de ehhez az illetékes parancsnok engedélye kellett. Péter, miután jelezte, hogy nem oltatja be magát, kérte, hogy a kényszerszabadsága alatt vállalhasson másodállást, a szolnoki egység egyik ezredese azonban megtagadta.
Ehhez kapcsolódóan: Kényszerítés gyanújával jelentettek fel egy katonai vezetőt a kötelezővé tett Covid-oltások miatt
„Meggyőző” érv
A másodállás tilalmát egy kötetlen beszélgetés keretében az elöljárók nyilvánosan is jelezték. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy bár kezdetben mintegy háromszáz katona tagadta volna meg az oltás felvételét, a „meggyőzés” hatására kilencven százalékuk meggondolta magát.
Péter szerint ezzel az elöljáró kimerítette a Büntető törvénykönyvben szereplő kényszerítés tényállását, ezért feljelentést tett, de elutasították. Ezután fellebbezett, de a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 2023. március 10-i ítéletében jóváhagyta az elsőfokú döntést, Pétert pedig 39.680 forint bűnügyi költség megtérítésére kötelezte.
Csakhogy a döntést egy olyan tárgyaláson hozta meg a bíróság, amelyre sem Pétert, sem jogi képviselőjét nem hívták meg, pedig külön jelezték, hogy részt kívánnak venni. Péterék emiatt az Alkotmánybírósághoz fordultak. Arra hivatkoztak, hogy minden határidőt, formai követelményt betartva jelezték a Fővárosi Ítélőtáblának, hogy jelen kívánnak lenni a 2023. március 10-én megtartott tárgyaláson, de nem élhettek e jogukkal.
Jöhet az új tárgyalás
Ezzel szerintük sérült az Alaptörvény XXVIII. cikkében foglalt alapjog, amely mindenki számára lehetővé teszi, hogy egy peres eljárásban maga is előadhassa saját igazát, részt vehessen a tárgyaláson, másrészt a bíró számára követelményként fogalmazza meg, hogy az eljárásban szereplők lényegi észrevételeit kellő alapossággal vizsgálja meg. Az Alkotmánybíróság 2024. június 4-i határozata ezért megállapította, hogy a zárt tárgyalás miatt alapjogi sérelem érte Pétert, így megsemmisítette a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa döntését.
Péter az ügyet úgy kommentálta lapunknak, hogy már elküldte kérelmét a Fővárosi Ítélőtáblának az újabb másodfokú tárgyalásra, jelenleg a választ várja. Elfogadhatatlannak tartja, hogy valakit a megélhetésén keresztül kényszerítsenek egy olyan vakcina felvételére, amiért senki nem vállal felelősséget.