Az egyik kamupárt kétmillió forintért vásárolt médiaszolgáltatást egy szociális szövetkezettől, míg egy másik egyetlen számlán utalta át a közel 50 millió forintos kampánytámogatás teljes összegét egy műanyag termékeket gyártó cégnek.
Éppen a kamupártokra hivatkozva módosította tavaly decemberben az Országgyűlés a választási törvényt. Az új szabályok szerint az eddigi 27 helyett 71 egyéni választókerületben kell jelöltet állítani egy pártnak akkor, ha el akar indulni a jövőre esedékes országgyűlési választásokon.
A gond az, hogy a kamupártoknak, amelyek az állami támogatás elcsalására jöttek létre, eddig sem okozott gondot összeszedni a megfelelő számú aláírást. A 2014 óta létező többes ajánlás rendszere szerint egy választópolgár több pártot és jelöltet támogathat az aláírásával. Ez arra ösztönzi a jelölteket, hogy megosszák egymással a választópolgárok személyes adatait. Sokkal könnyebb összeszedni úgy az 500 aláírást, ha lemásolják az aláírásgyűjtő íveket. Ahogy az Index beszámolt róla, volt olyan választópolgár, akinek az adataival 19 kamupárt élt vissza a 2018-as választásokon. És még csak komoly büntetés sem jár érte. Tavaly novemberben ért véget egy per, ahol a bíróság 100-260 ezer forintos pénzbírságra ítélte a hamis ajánlóívekkel csalókat.
A felületes külső szemlélőnek az lehet a benyomása, hogy milyen színes a magyar politikai paletta, hiszen milyen sok párt indul a választásokon.
De mire jó egy kamupárt?
Az Orbán-kormány a 2013-as kampányfinanszírozási törvényben vezette be a pártok kampányának állami támogatását. A törvény értelmében az egyéni képviselőjelöltek fejenként egymillió forintot kapnak a Magyar Államkincstártól a kampányköltségeikre. Ezt a pénzt felhasználhatják saját maguk, de dönthetnek úgy is, hogy átutalják az egymillió forintot az őket jelölő pártnak, ilyenkor az átadott támogatás felhasználásáról a pártnak kell tételes elszámolást készítenie. A politikai szervezetek az általuk indított egyéni jelöltek számától függően további jelentős összegű állami kampánytámogatás kaptak. A 2014-es és a 2018- as parlamenti választások alkalmával legalább 27 egyéni jelöltet kellett indítani ahhoz, hogy a párt saját maga is - tehát az egyéni jelölteken túl is - kaphasson állami kampánytámogatást. A minimális listával (27 jelölt) induló párt 150 millió forint dotációt kapott az adófizetők pénzéből, a megszerezhető maximális támogatás összege 600 millió forint volt, amihez 106 egyéni jelöltet tartalmazó pártlistát kellett állítani.
A hatalom számára is előnyösnek tűnik a rendszer. A felületes külső szemlélőnek az lehet a benyomása, hogy milyen színes a magyar politikai paletta, hiszen milyen sok párt indul a választásokon. Emellett sok párt neve hasonlít az ellenzéki pártok összefogására, ami szavazatokat vihet el az ellenzéki erőktől. Ez vélhetőleg a nagyobb tömörülések, kormánypártok javára szolgálhat.
Nincs valós elszámolás
A pártokat azonban semmilyen előírás nem kötelezi arra, hogy komolyan vehető kampányelszámolást készítsenek és azt nyilvánosságra hozzák. A politikai szervezeteket ellenőrző magyar állam sem támogatja a transzparenciát, olyannyira, hogy még kérésre sem adta ki az adatokat. A Transparency International Magyarország (TI-Magyarország) korrupcióellenes civil szervezetnek több mint két évig kellett pereskednie azért, hogy a Magyar Államkincstártól megkapja a 2018-as választásokon elindult képviselőjelöltek elszámolásait. A dokumentumok átvizsgálását követően 10 politikai szervezetről lehetett beazonosítani, hogy az állami támogatás megszerzéséért jött létre, vagyis kamupárt, ráadásul az államtól kapott kampánytámogatással nagyon kevéssé komolyan vehető módon számoltak el. A TI-Magyarország 410 millió forint összegű kamupártos csalás nyomaira bukkant, a tapasztalatait ebben a jelentésben foglalta össze. A 2014-es választáson négymilliárd, a 2018-as kampányban pedig 3 milliárd forint tűnt el a kamupártok zsebében.
Messziről bűzlik a kamupárt
Egy választási kampányt megszervezni nem egyszerű feladat, rengeteg különböző tevékenységből áll. Az aláírásgyűjtéshez önkéntesekre és mobilpultra van szükség. Szórólapokat és plakátokat kell tervezni, kinyomtatni és a választókörzet legfrekventáltabb helyszíneire kiragasztani. Ezenkívül érteni kell a rendezvényszervezéshez, hiszen kampányeseményeket kell szervezni, a kommunikációs tanácsadáshoz, közvélemény-kutatáshoz, közösségi médiahirdetések elkészítéséhez és megfelelő propagálásához is. Rengeteg költség merülhet fel a tankolástól a rendezvényszervezésen és az eszközbeszerzésen át a hirdetések megjelentetéséig.
„A kamupártok elszámolásában visszatérő elem az, hogy nagyon kevés, vagy éppen egyetlen cégnek számlázzák ki az egész kampányköltésüket. Még arra sem figyeltek, hogy a különböző tevékenységekről külön számlát állítsanak ki, sok esetben egyetlen kézzel írott számlára állították ki a teljes állami támogatás összegét” – mondta Mikola Bálint, a TI-Magyarország projektmenedzsere a Szabad Európának.
A kamupártokra jellemző az is, hogy irreleváns tevékenységi körrel rendelkező, például fémszerkezetet gyártó cégekkel szerződnek a kampány lebonyolítására. Mikola szerint árulkodó jel, ha a cég a kampány kezdetéhez közeli időpontban olyan új tevékenységet jegyez be, amivel korábban nem foglalkozott. Gyakori eset még, hogy a kamupártok újonnan alapított vállalkozást, vagy egyesületet bíznak meg a kampányuk menedzselésével. Tovább erősíti a gyanút, ha a szervezet időközben megszűnik vagy kényszertörlésre kerül.
Az alábbiakban az egyes pártok költésénél az egyéni képviselői támogatásokkal kapcsolatban leadott számlákat vizsgáltuk meg a TI-Magyarország tanulmánya és az általa kiperelt dokumentumok alapján.
Iránytű Párt
Érdekes kampánystratégiát választott az Iránytű Párt, amely kronológiailag az alábbi sorrendben készült az országgyűlési választásra. A voksolás előtt egy hónappal egymillió forintért teremvilágosítási szolgáltatásra szerződött a Dologidő Kft.-vel. Másnap Nagy József magánszeméllyel arról állapodtak meg, hogy 990 ezer forintért kiviszi majd a szórólapokat. Tíz nappal később Lánczi Péter egyéni vállalkozó elvégezte a párt szórólapjainak a nyomdai előkészítését, összesen 405 ezer forintért.
Komoly vita lehetett a párton belül, hogy mi legyen a fő kampánystratégia, a leadott számlák alapján úgy tűnik, a szórólapozás versenyzett az ételosztással. Március 24-én a szentendrei Aldiban többek között sonkát, kolbászt, bio banánt, kávéport, paradicsomot és joghurtot vásároltak 6424 forintért, majd az ebből összeállított élelmiszercsomagot/csomagokat egy anyaotthonban osztották szét. Annyira jól sikerülhetett a hatezer forintos ételosztás, hogy a párt ötmillió forintért rendelt operatív irodai szolgáltatást a Kötediván Bt.-től, majd a hatékonyan működő infrastrukturális háttérnek köszönhetően másnap, március 2-én berobbantották a kampányt: 35,3 millió forint értékben vásároltak nyers húst az Uránusz-Holding 2015. Kft-től. A listán a tíz tonna csirkemellen és a 4665 kilogramm csirkefarháton kívül, ezres nagyságrendben comb, máj, zúza, továbbá sertéskaraj, csülök, oldalas, illetve 28 ezer darab tojás is szerepelt. A cég azt is vállalta, hogy a 4000 darab élelmiszercsomagot kiszállítja a párt által kiválasztott 23 településre. A jelenleg kényszertörlési eljárás alatt álló cégnek sosem volt ekkora forgalma, a rekordéve 2016-ban volt, akkor 1,1 milliós bevétellel zárt.
Iránytű Párt húsvásárlásról készített számlája
A leadott számlák tanúsága szerint nem bízhatott kellően a párt abban, hogy a településenként átlagosan 175 darab élelmiszercsomag elég motiváló erő lesz a választópolgárok meggyőzésére, ezért 135 ezer forintért, azaz harmadannyiért, mint amennyiért megtervezték, szórólapokat is nyomtattak. A következő számlát április 6-án rendezte a párt, ekkor 650 ezer forintot utaltak át a Szaba Trasz Kft.-nek éttermi szolgáltatás címén. A szolgáltatást csak két nappal később a választások napján vették igénybe a kampányzáró megrendezésekor. A buliról készült, kézzel írt számlát egyébként május 17-én, utólag állították ki.
Családok Pártja
A Családok pártjának választási plakátja
Nem vesződött ennyit a Családok Pártja, amely két nappal a választások előtt a párt teljes költségvetési támogatását, azaz 49,2 millió forintot fizetett ki egyetlen cégnek, az Acryl World Magyarország Kft.-nek. A pénzfelhasználás céljának a párt kampányanyagok elkészítését és terjesztését, marketing-tanácsadást, arculattervezést, sajtófigyelést, valamint kommunikációs tanácsadást jelölt meg. A vállalkozás fő tevékenysége az egyéb műanyag termékek gyártása.
A Magyar Államkincstár hiánypótlásra szólította fel a pártot, miután arról érdeklődött, hogy történt-e politikai hirdetés megjeleníttetése. A Családok pártja erre nemmel válaszolt. A jelenleg felszámolás alatt álló Családok Pártjáról kiderült az is, hogy nagy számban adott le halottak nevében ajánlásokat a 2018-as választásokon.
Összefogás Párt
A Szepessy Zsolt vezette Összefogás Párt sem jelentetett meg politikai hirdetést, és a Családok Pártjához hasonlóan, lényegében egyetlen cégnek számlázta ki szinte az összes kampánypénzt. A 64,5 millió forintos támogatásból 61,6 milliót a Zuxon Web Solution Kft.-nek fizetett ki. A kézzel írt számlán szereplő összeg mellett a „választási kampányhoz köthető tevékenységek elvégzése”: többek között közvéleménykutatás, választási stratégia kidolgozása, sajtófigyelés, kommunikáció, plakátok készítése, újság szerkesztése állt. A párt azzal indokolta a céggel való szerződéskötést, hogy a „választópolgárokat megismertessék az Összefogás Párt választási programjával”.
Az Összefogás Párt választási plakátja
Ezenkívül egymillió forintos szerződést kötöttek az SPQ Hungary Kft.-vel PR-cikkek írására és 1,98 millió forint értékben média tanácsadásra. Nagy kérdés, hogy mi szükség volt ezekre, ha a párt nem jelentetett meg egyetlen politikai hirdetést sem. Jól jellemzi az ellenőrzés gyengeségeit, hogy amikor a párt elnöke, Szepessy Zsolt felvette a 2018-as választási kampányra vonatkozó állami kampánytámogatást, már befolyással üzérkedés és számvitel rendjének megsértése miatt folyt ellene eljárás, sőt a 2014-es választások alkalmával kapott 300 millió forinttal sem tudott elszámolni. Szepessy Zsolt az Összefogás Pártot a választások után kevesebb mint három hónappal feloszlatta.
EU.ROM. Párt
Egyetlen cég kapta az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt kampánypénzét.
Az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt (EU.ROM.) az újonnan megalakuló Kethane-Együtt Egyesületet bízta meg kampányuk teljes megszervezésével.
A párt az egyesülettel annak megalapítása után nyomban vállalkozási szerződést kötött, majd az egyéni képviselők után felvett állami támogatás teljes összegét átutalta számlájukra. Azt, hogy az egyesület a párttól kapott 34 millió forintot a rendezvényszervezési tevékenységen belül milyen szolgáltatásokra költötte el, egyik számlán sem került feltüntetésre. A párt a 400 oldalas elszámolásához leginkább fotókat csatolt, amelyeken azonosíthatatlan emberek láthatóak különböző magán- és szakmainak tűnő rendezvényeken. A párt jelenleg kényszer-végelszámolási eljárás alatt áll.
Magyarországi Cigánypárt
A választások napján vásárolt a Praktikerben 55 ezer forint értékben belső falfestéket és maszkoló szalagot a Magyarországi Cigánypárt (MCP). Nem derült ki az elszámolásból, hogy mi szükség volt egy kisebb családi ház kifestéséhez elegendő festék megvásárlására a kampány szempontjából. Az azonban biztosnak tűnik, hogy mire megszáradt a fal, az urnákat is bezárták, ezért aligha életszerű tétel a Praktiker blokkja. Az MCP a festékvásárláson kívül további 47 számlával bizonyította a kampányköltéseinek a jogosságát. Ebből 32 számla a Facebooktól van, miután a kampányvideóikat promotálták, összesen 1,79 millió forint értékben. A kampányvideók népszerűsítésénél több mint hétszer többet, 14,5 millió fizetett ki a párt egyesületnek, cégnek és magánszemélynek tanácsadói díjként, több esetben csak „szakértés” címén.
A Magyarországi Cigánypárt választási plakátja.
A megbízottak között szerepel az azonos címre bejegyzett Roma Tagozat és a Roma Munkaadók - Munkavállalók Szövetsége nevű egyesület, valamint egy Highway Creation Kft. nevű, jelenleg kényszertörlés alatt álló cég is, amelynek nevével összhangban fő tevékenysége az út- és vasútépítés volt.
Médiaszolgáltatást a témához megkérdőjelezhetően értő Aranyház Szociális Szövetkezettől vásárolt a párt 2 millió forintért. Az EU.ROM Párt kampányköltései kapcsán megismert Kethane-Együtt Egyesület a Magyarországi Cigánypárttól is kapott „rendezvényszervezés” címén megbízást, igaz jóval kisebb összegért, mindössze 3 millió forintért. A Facebooktól érkező elszámolások kivételével az MCP összes számlája kézzel lett kitöltve, összesen 34 millió forintot költött a kampányra. A Magyarországi Cigány Párt felszámolás alatt áll.
Kell az Összefogás Párt
A Kell az Összefogás Párt egy magáncéget, az NGNT Fruit 2013 Kft.-t bízta meg a kampánya lebonyolításával. A támogatás teljes összegével, 53,3 millió forinttal hat különböző kézzel kitöltött számlán számolt el a cég. Négy számlán reklámfilm-forgatás szerepel, kettőn pedig reklámtárgyak készítése és szétosztása. A céget 2020 februárjában hivatalból törölték, így azt már nem lehet megállapítani, hogy az engedélyezett tevékenységi körei alapján alkalmasnak volt-e tekinthető a rábízott feladatok ellátására. A cég gyaníthatóan romániai hátterű vezetője eltiltás hatálya alatt áll. Dorul-Florentin Bodea neve korábban is felmerült a sajtóban céges trükközések kapcsán.
Tenni Akarás Mozgalom
A Tenni Akarás Mozgalom számlája
A Tenni Akarás Mozgalom programjában kiemelt célként fogalmazta meg a korrupció teljes felszámolását, a korrupt politikusok büntetőjogi felelősségre vonását, valamint az elszámoltathatóság és az átláthatóság erősítését. Ehhez képest a választások előtt három számlán 25,6 millió forintot utalt át kampánytevékenység folytatására a fémszerkezetek gyártásával foglalkozó ABLAK-Konstrum Kft.-nek.
A cég a pártnak nyújtott szolgáltatásairól, rendezvényszervezési tevékenység címén, az egyes szolgáltatások ellenértékét külön fel nem tüntető egységes számlát állított ki. Az elvégzett tevékenységek között a sokatmondó „PIAR kommunikáció” (helyesen PR kommunikáció) is szerepel. A vállalkozást időközben kényszertörlési eljárás alá vonták.
Medete Párt
A Magyarországon Élő, Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja (Medete Párt) 2015-ben alakult, majd 2018-ban feloszlott. Legutóbbi kampánya során az országos lista után felvett mintegy 150 millió forintból, illetve az egyéni jelöltek párt javára történő lemondásaiból összejött 41 millió forintból gazdálkodhatott. Az összesen 193 millió forint állami támogatásból 162,5 millió forintot (ez a párt összes állami támogatásának a 84 százalékát tette ki) átutalt az Antares Product Kft.-nek. A honlappal nem rendelkező, hivatalos elérhetőségként freemail-es címet feltüntető, az ukrajnai címmel nyilvántartott Bohush Herhei által tulajdonolt cég számtalan egymástól merőben eltérő tevékenység végzésére jogosult.
SZEM Párt
A Szegény Emberek Magyarországáért Párt (SZEM Párt) a teljes kampánytevékenység lefolytatásával a választások előtt pár hónappal megalakuló, honlap nélkül működő Fiatalokért 2020 Egyesületet bízta meg, melynek elnöke egyben a SZEM Párt alelnöki pozícióját is betöltő Kovács Szabolcs.
Szegény Emberek Magyarországért Párt választási plakátja
Az egyesület összesen 41 darab, egyenként 1 millió 25 ezer forintról kiállított számlát bocsátott ki „kampánytevékenység” címen, így a párt által elszámolt 42 millió forintnyi támogatás teljes egészében hozzájuk került. Az egyesület jelenleg is létezik, azonban a SZEM Párt felszámolás alatt áll. További érdekesség, hogy az egyesület a 2017. decemberi bejegyzése óta egyetlen beszámolót sem tett közzé, ezért még csak kísérletet sem lehet tenni annak megvizsgálására, hogy a 2018-ban elért 42 millió forintos bevételt miként szerepeltette a mérlegében. A TI szerint az egyesülettel szemben a beszámolási kötelezettség elmulasztása miatt törvényességi felügyeleti eljárásnak lenne helye, amit a bíróságnak kellett volna megindítania.
Rend és Elszámoltatás Párt
A Rend és Elszámoltatás Párt a teljes kampánytámogatás 99 százalékát, több mint 25 millió forintot egy Online Marketing Hálózat nevű szervezetnek folyósította „a választási kampányhoz online közösségi médiafelületek biztosítása és menedzselése” címen. Utóbbi szervezet érdekessége, hogy habár létesítő okirata 2017-es keltezésű, bírósági bejegyzésére csak a választások után, 2018 júliusában került sor.
A rendpárt választási plakátja
A Rend és Elszámoltatás Párt szerint a pénzből az épp bejegyzés alatt álló Online Marketing Hálózat egyesület több külső Facebook-oldalt „adott bérbe” és menedzselt, például olyanokat, mint a „Halálbüntetést”, a „Minden ami poén”, „Útravaló Klub” és a „Legjobbak” című oldalakat.
A többi kifizetés a Facebook felé irányult, ahol több alkalommal is vásároltak hirdetést az „Állítsuk vissza a HALÁLBÜNTETÉST!!” című posztjuknak. Az Online Marketing Hálózat egyesület semmilyen beszámolót nem adott le, ezért, akárcsak a Szegény Emberek Magyarországáért Párt esetében, a bíróságnak a beszámolási kötelezettség elmulasztása miatt törvényességi felügyeleti eljárást kellene indítania.
Ezt a Facebook oldalt is támogatta a Rend és Elszámoltatás Párt
A többi kamupártként azonosított politikai szervezet nem adott le beszámolót a Magyar Államkincstárnak, ezért az ő esetükben nem tudhattuk meg, hogy milyen kreatív eszközökkel kívánták a lenyúlt pénz útját eltüntetni.
„A kamupártok elszámolásai mindennek tekinthetők, csak nem szabályosnak” – ezt már Ligeti Miklós, a TI-Magyarország jogi vezetője mondta, aki hozzáfűzte, hogy csalás gyanúja miatt feljelentést tettek, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal el is rendelte a nyomozást az ügyben.
Kerestük a Magyar Államkincstárt is. Arra voltunk kíváncsiak, találtak-e visszaélésre utaló jeleket a számlák ellenőrzésekor, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!