Joe Biden évértékelő beszédében kiemelte, hogy az Egyesült Államok súlyos kihívásokkal néz szembe világszerte, de az utóbbi két év során a demokráciák erősebbé váltak, míg az autokráciák gyengültek.
A kongresszusban tartott, 72 perces felszólalásában az amerikai elnök egyebek mellett a kormányzat külpolitikájának eredményeiről és a nemzetközi helyzetről is tájékoztatott, hangsúlyosan kitérve orosz kollégájára, Vlagyimir Putyinra, illetve a Kínai Kommunista Pártra.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban kifejtette, hogy ez az Egyesült Államok számára is egyfajta teszt volt, amely megmutatta, hogy az ország kész kiállni a demokrácia védelméért.
„Ez azért is fontos a számunkra, mert ezáltal őrizhető meg a béke, és előzhető meg, hogy vadászidényt hirdessenek a biztonságunkat és jólétünket fenyegető agresszorjelöltek” – mondta.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrajna új fegyvere váltásra kényszeríti Oroszországot
Ugyan egyes ellenzéki politikusok kételyeiket fejezték ki az Ukrajnának nyújtott katonai támogatással összefüggésben, a jelen lévő republikánusok döntő többsége, köztük Kevin McCarthy, a képviselőház elnöke is láthatóan egyetértett Biden szavaival.
„Meg kell mondanom, hogy jóval nagyobb támogatást láttam republikánus oldalról, amikor Ukrajnáról beszélt, különösképpen amikor leszögezte, hogy »addig folytatjuk, amíg csak szükséges«” – jelentette ki Elizabeth Shackelford, a Globális Ügyek Chicagói Tanácsának (CCGA) munkatársa.
„Ez épp olyan dolog, amiről a Republikánus Pártot visszautasítóan hallottuk nyilatkozni, mondván, hogy nincs biankó csekk Ukrajna számára” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Hogyan erősíti a legújabb amerikai segély Ukrajnát?
Tavaly év végén az amerikai törvényhozás elfogadott egy 45 milliárd dolláros segítségnyújtási csomagot Ukrajna és a NATO-szövetségesek számára, amit számos alsóházi republikánus képviselő, így McCarthy is ellenzett.
Biden az évértékelőben nem említette sem Iránt, sem Afganisztánt. A republikánusok egyebek mellett a kaotikus afganisztáni kivonulásért, valamint azért is bírálták a jelenlegi adminisztrációt, mert próbálja újjáéleszteni a iráni nukleáris megállapodást.
„Cselekedni fogunk hazánk védelmében”
Az elnök ugyanakkor kitért az amerikai–kínai kapcsolatokra, nem sokkal azután, hogy Antony Blinken külügyminiszter elhalasztotta pekingi útját, miután az Egyesült Államok légterében egy kínai kémballon jelent meg, amelyet később kilőttek a tenger felett.
Közölte, hogy továbbra is nyitott az együttműködésre a kelet-ázsiai országgal azokon a területeken, ahol ez előmozdíthatja az amerikai érdekeket, és a világ hasznára válhat.
„De ne értsék félre. Amint múlt héten is világossá tettük, ha Kína fenyegeti a szuverenitásunkat, cselekedni fogunk hazánk védelmében, mint ahogy történt” – figyelmeztetett.
Ehhez kapcsolódóan: A léggömbbel együtt a remény is felrobbant az amerikai–kínai viszony javulására
Egyes ellenzéki politikusok helytelenítik, hogy nem lőtték már ki korábban a megfigyelő léggömböt, és még határozottabb fellépést várnak Washingtontól Pekinggel szemben – tudatta Michael Kugelman, a Wilson Központ szakértője.
„Nem foglalt el erőteljes, héjaálláspontot. Bizonyos teret hagyott a megbékélésnek. Nem hiszem, hogy a kongresszus keményvonalasabb megközelítést akaró tagjai elégedettek lettek volna azzal, amit ma este mondott” – fogalmazott.
Az elnök kijelentette: kormányzata változtatni tudott a Kínai Népköztársaság hatalmának erősödéséről és az Egyesült Államok hanyatlásáról szóló narratíván.
„Egyértelművé tettük, számos személyes beszélgetésünk során én magam is egyértelművé tettem Hszi Csin-ping elnök számára, hogy versengést szeretnénk, nem konfliktust” – emelte ki.
Arról is beszámolt, hogy gazdaságpolitikája a hazai ipar és a jövő technológiáinak fejlesztésére irányul, amelyekben Kína dominanciára törekszik.
A legfejlettebb technológiákra vonatkozó kereskedelmi korlátozások kapcsán rámutatott, hogy az elrendelt intézkedések célja annak megakadályozása, hogy „ellenünk használják fel”.