A sok halálos áldozatot követelő áradások nyomán Németországban a közelgő parlamenti választást megelőző kampány egyik központi témájává vált a klímaváltozás kérdése.
Az áradások legalább százhetven emberéletet követeltek, és több milliárd eurós anyagi kárt okoztak Németországban, a katasztrófa fő oka a legtöbb szakértő szerint az éghajlatváltozás, amely előidézte a napokig tartó heves esőzést.
Németországban a kancellári posztot az utóbbi tizenhat évben betöltő Angela Merkel utódjáról döntenek szeptemberben a választók. Pártjának jelöltje, a legnagyobb esélyesnek számító Armin Laschet védekezésre kényszerült, miután sokan azzal vádolták meg, hogy az általa négy éven keresztül vezetett Észak-Rajna-Vesztfália tartományban akadályozta a megújuló energiaforrások növelését, a szénalapú energiatermelés kivezetését.
A német lakosság mintegy negyedének otthont adó, fontos ipari központnak számító tartomány egyike volt az áradások által leginkább sújtott térségeknek.
„Régóta tisztában vagyok azzal, hogy a klímaváltozás nagy kihívás, amellyel meg kell küzdenünk” – mondta Laschet az áradások tetőpontját követő reggelen, azt bizonygatva, hogy ő a vádakkal ellentétben éppen hogy gyorsítaná az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését.
Ehhez kapcsolódóan: „Végigküzdöttük a koronavírus-járványt, az áradás sem fog kifogni rajtunk”Helyi ügyek
Az ehhez hasonló nyilatkozatok az AP amerikai hírügynökség tudósítása szerint egyfajta reménysugarat jelentenek Salome Dorfer klímaaktivista számára, aki azért kampányol, hogy megmentsen a ledózerolástól egy Lützerath nevű apró települést, amelynek a helyén szénbányát készülnek nyitni. Nevezett falu Észak-Rajna-Vesztfáliában található, néhány száz méterre attól a helytől, ahol az RWE német energetikai óriás lignitet termel ki a közeli erőművek számára.
A német kormány döntése értelmében 2038-ra leállítanak minden szénerőművet, szakértők szerint azonban erre legalább tíz évvel korábban lenne szükség, ha az ország megfelelő mértékben hozzá akar járulni a párizsi klímaegyezményben foglalt célok teljesítéséhez, azaz a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartásához.
„A lábunk alatt minden egyes négyzetméteren átlagosan 46 tonna szén található. Ez rengeteg szén. Minden egyes négyzetméter, amelyet meg tudunk óvni, sok kibocsátástól kímél meg minket” – mutatott rá a helyszínen Dorfer.
Az aktivista társaival arra készül, hogy testükkel fogják védeni a falu lakosait a kitelepítéstől, ha máshogy nem megy, azonban abban bízik, hogy az áradások pusztítását látva a társadalom tudatosságának erősödése ezt szükségtelenné teszi.
Halálos árvíz Németországban
Változó hozzáállás
„Szerintem az emberek kezdik felismerni, hogy ténylegesen érinti őket a probléma, és fontos cselekedni. Már most is pusztító hatásai vannak az éghajlat változásának, és még csak mintegy 1,2 Celsius-fokkal emelkedett meg a hőmérséklet. Ha elérjük a 1,5 Celsius-fokot, teljes katasztrófa vár ránk” – hangsúlyozta.
A jelenségből a német Zöldek profitálhatnak Volker Kronenberg, a Bonni Egyetem politológiaprofesszora szerint, aki ennek ellenére úgy látja, hogy a párt vezetői eddig nem próbáltak politikai tőkét kovácsolni az áradásokból.
A Zöldek megemelnék a szén-dioxid-kibocsátás árát, és előrehoznák 2030-ra a széntüzelésű erőművek kivezetését. A szociáldemokraták pedig egyebek mellett óránként 130 kilométeres sebességkorlátot vezetnének be a német autópályákon, ami szakemberek szerint jelentősen csökkentené az elégetett üzemanyag mennyiségét.
Merkel kormánya nemrég kötelezettséget vállalt rá, hogy 2045-re szén-dioxid-semlegessé teszik Németország gazdaságát, öt évvel korábban az eredetileg tervezettnél. A döntés alig váltott ki tiltakozást az országban.
Kronenberg szerint Armin Laschet számára különösen nehéz lesz a szükséges intézkedések meghozatala és kommunikálása a következő években, amennyiben kancellárrá választják. „Észak-Rajta-Vesztfáliának rendkívül energiaintenzív acél- és nehézipara van” – vélekedett.
Hozzátette, a szeptemberi választásig még több mint két hónap van hátra, s addig más témák is előkerülhetnek, újabb válságok törhetnek ki. „Ezek a képek megmaradnak az emberek fejében, de nem szabad elfelejteni, hogy a politika gyorsan változik” – fogalmazott.