Az elemzői becsléseknél is nagyobb lett az infláció júliusban. Az élelmiszerek és a szolgáltatások ára emelkedett a legnagyobb mértékben, de az üzemanyagért is többet kellett fizetni. Év végére öt százalék fölé gyorsulhat az áremelkedés dinamikája.
„A fogyasztói árak átlagosan 4,1 százalékkal nőttek az előző év azonos hónapjához képest júliusban. Az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal emelkedtek az árak” – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az infláció ismételt erősödése elsősorban a jelentős egyhavi átárazás miatt alakult ki, az általános árszínvonal ugyanis júniusról júliusra 0,7 százalékkal emelkedett. „Az elmúlt két hónap stagnálását követően tehát ismét visszatért az év első négy hónapjában látott, meglehetősen dinamikus áremelkedési ütem” – tette hozzá.
Az árstop hatása
A havi szinten erős infláció számos tétel érdemi áremelkedéséből tevődött össze. Január óta nem látott mértékben drágultak az élelmiszerek júliusban. Az elemző szerint a 0,6 százalékos havi alapú infláció ebben a termékkörben az ársapkák és a kötelező akciózás elengedésének várható következménye volt. Nem meglepő módon az ársapkás élelmiszerek áremelkedése volt a legdrasztikusabb, akár két számjegyű is. Szintén érdemi drágulás volt megfigyelhető a tartós fogyasztási cikkek esetében, ami az elmúlt hat hónap legmagasabb dinamikája.
Emellett az üzemanyagok is markáns drágulást mutattak az előző hónaphoz képest. Itt 3,8 százalékos áremelkedést mért a KSH egy hónap alatt. „Csak ez önmagában egyébként 0,2 százalékponttal járult hozzá a júliusi havi inflációhoz. Végül, de nem utolsósorban az inflációt erősítő tételek közé kell sorolni a szolgáltatásokat is, ahogy az elmúlt időszakban megszokhattuk” – tette hozzá.
Az elemző szerint havi alapon 1,1 százalékos volt a drágulás; ezen a körön belül elsősorban a közlekedési, szabadidős és üdülési szolgáltatások drágultak. Az inflációt fékező tételek közül a háztartási energiát érdemes kiemelni, ahol a júliusi rekordmeleg ellenére is árcsökkenés volt megfigyelhető.
Virovácz Péter szerint a havi alapon mért 0,7 százalékos drágulás közel háromszorosa annak, ami kívánatos lenne az inflációs cél eléréséhez. A tavalyi, alacsony bázis mellett ez a havi átárazás az éves alapú maginflációs mutató (gyakran változó árú tételek kiszűrésével készült index) jelentős erősödését hozta, ami most már 4,7 százalékon áll. „Az inflációs nagy kép tehát összességében romlott, és meglehetősen kedvezőtlen.”
A 4,1 százalékos infláció közel hatvan százalékát a szolgáltatószektor adja, vagyis a fejlett és a régiós országokhoz hasonlóan továbbra is ez a tétel a legnagyobb hozzájárulás az áremelkedéshez. „Ez abból a szempontból jelent problémát, hogy ez a fajta infláció ragadósabb, mint a maginflációs kosáron kívüli tételek árhatása” – fogalmazott az elemző.
A következő két hónap a bázishatások miatt ismét hozhat némi enyhülést az éves alapú inflációs mutatóban, de továbbra is négy százalék közelében maradhat. Októberben ismét emelkedhet, decemberben pedig 5–5,5 százalékra gyorsulhat az infláció.
Virovácz Péter szerint a magyar gazdaság teljesítménye gyenge a frissen beérkezett adatok alapján, a belső kereslet oldaláról tehát aligha várhatunk rövid távon érdemi inflációs nyomást. Ezzel szemben a munkaerőpiac továbbra is erős, a bérkiáramlás a vártnál magasabb, ami további nyomást helyezhet a szolgáltatások árára.
„Emellett a friss kormányzati bejelentések, az adóemelések előbb-utóbb vélhetően utat találnak majd a fogyasztókhoz áremelés formájában. Mindezek alapvetően tehát kétoldali kockázatként jelentkeznek az inflációs kilátásokat illetően” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Nyomott egy satuféket a magyar gazdaság
Árokszállási Zoltán, az MBH elemzési centrumának igazgatója szerint a vártnál magasabb inflációt alapvetően a szolgáltatások gyorsabb árnövekedése, valamint az élelmiszerek erőteljesebb drágulása okozta. Példaként az üdülési szolgáltatások árának 12 százalékot meghaladó mértékű emelkedését hozta. „Havi alapon összességében 1,1 százalékos volt a drágulás a szolgáltatási szegmensben, miközben mi ennél néhány tized százalékkal alacsonyabb szintre számítottunk” – hangsúlyozta.
Árokszállási Zoltán szerint a KSH adatában a kellemetlen meglepetést nem feltétlenül az infláció nagysága okozta, hanem a szerkezete.
A szakértő szerint az, hogy a szolgáltatások továbbra is kilenc százalék feletti mértékben drágulnak éves alapon, egyelőre messze nincs összhangban a Magyar Nemzeti Bank inflációs céljával. Az élelmiszerek drágulása is a várt felett alakult, az elemző különösebb drágulásra nem számított itt.
„Ugyanakkor az is látható, hogy a mostani, negatív meglepetést a szolgáltatásoknál alapvetően az üdülési szolgáltatások árának nagyon jelentős emelése okozta, más termékkörökben ennél azért mérsékeltebb árazás látható” – tette hozzá.
Árokszállási Zoltán szerint a háromszázalékos jegybanki inflációs cél stabilan fenntartható elérése csak 2025-ben, annak is inkább a második felében várható, noha az éves átlagos infláció még jövőre is meghaladhatja ezt.
Itt a saját lista
A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben. Míg a KSH a júliusi árakat közli, saját listánkkal már az augusztusi árváltozásokat láthatjuk.
Az általunk figyelt üzletben tíz forinttal, 389 forintra emelkedett a kristálycukor ára. Kellemes meglepetés, hogy száz forinttal, 799 forintra csökkent a tízdarabos tojás ára. A csirkemell kilogrammonkénti ára 1849-ről 1759 forintra esett.
Olcsóbb lett a burgonya, miközben drágább lett a paradicsom – ezeknek az árváltozásoknak elsősorban szezonális okuk van.