Gond lehet az Európai Bizottságban az autópálya- és a hulladékkezeléses koncesszióval, amelyet kormányközeli üzletemberek és a Mol kapott meg 35 évre. De azt sem értik Brüsszelben, hogy a köztulajdonban lévő jegybank cége miért költött közbeszerzés nélkül milliárdokat bútorra.
Az autópálya- és a hulladékkoncesszió mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bútorbeszerzéseit is vizsgálja az Európai Bizottság belső piaci főigazgatósága. A Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezet még 2021-ben fordult az Európai Bizottság – hivatalos nevén – Belső piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai főigazgatóságához.
Palota
Összesen három ügyet kifogásolt korábban a TI. Az elsőben az MNB került górcső alá. A jegybank cége, az MNB-Ingatlan Kft. közbeszerzés nélkül valósította meg a Buda Palota – egykori Postapalota – bebútorozását. A jegybank érvelése szerint a felújítást összefogó MNB-Ingatlan Kft. nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá, mert jogelődjéről ezt állapította meg a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDb).
A Népszava korábbi cikke szerint Vadai Ágnes írásbeli kérdést intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez, aki ezt feljelentésként értékelte, és nyomozást indított az ügyben. A vizsgálat végül arra a következtetésre jutott, hogy nem történt hűtlen kezelés. A TI megtekintette az erről szóló rendőrségi határozatot, amelyből kiderült, hogy a nyomozó hatóság nem ellenőrizte a jegybanki cég jogállását, elfogadta tényként a KDb döntését arról, hogy a jogelőd céget mentesítette a közbeszerzések alól.
A TI szerint mivel az MNB-Ingatlan Kft. a a nemzeti képzőművészeti örökség védelme érdekében történő műtárgybeszerzéssel részben közérdekű tevékenységet folytat, ennek következtében ajánlatkérőnek minősül, a bútorbeszerzés esetében törvénytelenül mellőzte a közbeszerzési szabályokat.
Az Európai Bizottság emiatt vizsgálja az ügyet. A jegybank egyébként a Raw Development nevű céget bízta meg a bútorbeszerzéssel, amely 2,4 milliárd forintért vállalta el. A bútorok részben a Matolcsy György jegybankelnök fiának érdekeltségébe tartozó Balaton Bútortól érkeztek.
Koncesszió
Szintén vizsgálja a bizottság a hulladékgazdálkodási koncessziót, ez az eljárás is a Transparency International Magyarország kezdeményezésére indult. Mint ismert, a kormány 35 évre adta oda a Molnak a hazai hulladékpiac nagy részét, vagyis a Mol által alapított koncessziós társaság szállítja el július 1-jétől a lakossági és az ipari hulladékot. Egyedül ennek a cégnek lesz joga a hulladékot átvenni, kezelni és újrahasznosítani, és az ebből származó bevétel is a társaságé lesz.
Ehhez kapcsolódóan: Kormányrendelet fogja megmondani, mennyit fizethet a Mol a hulladékért
Az iparban keletkező hulladékot eddig egymással versengő vállalkozások szállították el, amelyért még ők fizettek a termelő cégeknek. A fém, papír, és műanyag esetében a hulladéknak értéke van, a megfelelő kezelést követően alapanyagként kerül vissza a piacra. A bizottság azt vizsgálja, mennyire indokolt egy egész piacot ilyen hosszú időre, 35 évre lezárni a szabad verseny elől.
Kissé előrébb jár a brüsszeli testület az autópálya-koncesszió esetében. Ez a harmadik olyan, a közbeszerzések körébe sorolható ügy, amelyben a Transparency International Magyarország hívta fel a figyelmét arra, hogy a magyar kormány megsértette az európai uniós előírásokat. Úgy tudjuk, hogy itt már nemcsak vizsgálódnak, hanem konkrét kérdéseket is küldtek a magyar hatóságoknak.
A TI szerint az autópályák üzemeltetése és a hulladékkezelés esetében egyáltalán nem is lehet az uniós jog szerinti koncesszióról beszélni, ezért az egész konstrukcióval szemben kifogást kellene emelnie Brüsszelnek.
Ahogy arról beszámoltunk korábban, a koncesszió lényege, hogy a koncesszor viseli az üzemeltetés kockázatát, tehát a sztrádáknál ő szedi be az útdíjakat, cserébe azonban ő is fedezi a költségeket.
Magyarországon azonban nem így történt, továbbra is az állam szedi be az útdíjakat, és nála landolnak az e-matricák bevételei is, miközben fix díjat fizet annak a cégcsoportnak, amely 35 évre elnyerte a hazai gyorsforgalmi utak üzemeltetésének, építésének és fenntartásának jogát.
Vagyis ha kevesebben váltanak autópálya-matricát, mert például a koronavírus-járvány megfékezése érdekében kijárási tilalmat vezetnek be a hatóságok, az autópálya-koncesszor ugyanúgy megkapja a pénzét az államtól. Az autópályák koncessziós joga Mészáros Lőrinc és Szíjj László kormányközeli üzletember céges érdekeltségeinél landolt.
Ehhez kapcsolódóan: A bíróság szerint nem titkosak az autópálya-koncessziós szerződés mellékletei
Leplezett közbeszerzés?
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója a Szabad Európának elmondta, hogy jogi értékelésük szerint a tervezett koncesszió több ponton is sértheti az uniós koncessziós irányelvet, valamint az uniós közbeszerzési irányelvet.
„A jelenleg ismert információk szerint ezek a 35 éves állami megbízások nem tekinthetők valódi koncessziónak sem a hazai jog, sem az európai uniós irányelvek értelmében. Koncesszióról akkor beszélhetünk, ha az állam által átengedett jogosultság – legyen az például olyan hagyományos koncessziós terület, mint a bányászat vagy a szerencsejáték szervezése – hasznosításából eredő működési kockázatot a koncesszió jogosultja viseli” – mondta.
Ligeti Miklós példákkal is illusztrálta a jogi előírás lényegét, szerinte ugyanis magától értetődő, hogy az állam nem kárpótolja a kaszinókoncesszió jogosultjait, ha a reméltnél kevesebben mennek rulettezni, ahogy az olajbányászati koncessziót megszerző cég sem számíthat bánatpénzre, mert nem talál végül olajat a kutatófúrásokra koncesszióba vett területen.
Ezzel szemben a magyarországi autópálya-koncesszió és hulladékkoncesszió esetében teljességgel hiányzik Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégei, illetve a Mol kockázatviselése.
Éppen ezért a TI Magyarország úgy gondolja, hogy ezek az ügyletek valójában leplezett közbeszerzések, amelyeket úgy intézett az állam, hogy közben nem tartotta be a közbeszerzési szabályokat, ami nemcsak a magyarországi, hanem az uniós közbeszerzési előírásokat is sérti.
A koncessziós irányelv értelmében ha a koncesszió időtartama hosszabb, mint öt év, számításokkal kell igazolni, hogy ez a hosszabb időtartam szükséges ahhoz, hogy a koncesszió jogosultjának megtérüljön a befektetése.
A TI szerette volna megtudni, hogy a kormány milyen számítások alapján jutott arra, hogy az autópályák és a hulladéküzletág esetében 35 év alatt térül csak meg a koncesszorok befektetése, de az illetékes állami szerv, a Nemzeti Koncessziós Iroda nem volt hajlandó kiadni a kért adatokat.
„Emiatt pereket indítottunk és nyertünk is, ezért végül megkaptuk azokat a számításokat, amelyek a kormány szerint igazolják, hogy törvényes és szakmailag indokolt a gyorsforgalmiút-hálózat működtetését és a hulladékkezelést egyaránt 35 évre haveri magánkezekbe adni és az ebből származó hasznot magánzsebekbe irányítani” – mondta Ligeti Miklós.
Ehhez kapcsolódóan: Egy 43 oldalas titkos kormányzati dokumentum milliárdokat érhet valakiknek
Szerinte a kormány évtizedekre előre kizárta a versenyt mind az autópálya-építési és -üzemeltetési, mind pedig a hulladékkezelési piacon, és állami monopóliumként átadta a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei közé sorolható magántőkealapoknak, illetve a Molnak ezt a két üzletágat.
Ligeti szerint a törvénysértések orvoslása egyedül az Európai Bizottságtól várható, Magyarországon a Közbeszerzési Hatóság ugyanis kategorikusan visszautasította, hogy eljárjon ezekben az ügyekben.
A portfolio.hu szerdán írt arról, hogy versenyjogi vizsgálatot kezdhet az Európai Bizottság a 35 évre szóló magyar autópálya-koncesszió ügyében. A panasz szerint az alvállalkozói szerepet csak egy „szűk kör töltheti be”. Egy kormányzati forrás megerősítette a Portfoliónak: kaptak jelzést Brüsszelből, hogy előzetes értékelést indítottak a sztrádakoncessziók kapcsán.