Továbbra is az egészségügy miatt aggódnak leginkább a magyarok

A tüdőbelgyógyászati osztály folyosója a kecskeméti megyei kórház Izsáki úti telephelyén a költözés előtti napon, 2014. október 1-jén (képünk illusztráció)

Ez derül ki az Ipsos felméréséből, amely 29 országban vizsgálta egyebek között azt, hogy a megkérdezettek szerint jó irányba mennek-e a dolgok az országukban, hogyan jellemeznék az ország gazdasági helyzetét, és mi aggasztja őket leginkább. A felmérés 2023. december 22. és 2024. január 5. között zajlott 20.570 fő részvételével.

A felmérés – a módszertan ismertetése szerint – reprezentatívnak tekinthető Magyarországon a 75 évnél fiatalabb felnőtt lakosság körében.

A válaszokból az derül ki, hogy a magyarok esetében az adatfelvételt megelőző 12 hónapból tízben az egészségügy szerepelt az első helyen, amikor arról kérdezték őket, hogy mit tartanak a legaggasztóbbnak. Az egészségügy tavaly év végén 51 százalékos említést kapott. Egy évvel korábban, amikor a felmérés kimondottan az egészségügyre fókuszált, a magyar válaszadók 53 százaléka mondta rossznak vagy nagyon rossznak, és indokként a szakemberhiányt, valamint a hosszú várólistákat említette az első helyen.

A most publikált felmérés szerint második helyen áll a korrupció 44 százalékkal, ezt a szegénység és az infláció követi, míg a lista legvégén a koronavírus és a terrorizmus van – írja szemléjében a 24.hu.

Közben a hvg.hu arról írt, hogy az elmúlt napokban 12 újabb olyan kórház neve jelent meg Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján, ahol különböző okokból hosszabb-rövidebb időre leáll egy-egy ellátás. Január 8-tól már húsz kórházban leálltak egyes ellátási formák, így összesen 32 kórház nem tud ellátni bizonyos betegeket. A teljes a lista itt érhető el.

Ehhez kapcsolódóan: Egészségügyi országprofil: szorongunk, kövérek vagyunk, és évekkel előbb halunk meg, mint a többi uniós ország lakói