Az Emberi Jogok Európai Bírósága negyvenezer eurós kártérítés megfizetésére kötelezte az orosz államot, amiért nem vizsgálták ki megfelelően az ellenzéki vezető mérgezésének körülményeit.
A strasbourgi székhelyű törvényszék különösen aggályosnak találta, hogy a hatóságok eljárása nem volt nyilvános, abban az áldozat nem vehetett részt, valamint nem vizsgálták a politikai indíték vádját és az állami ügynökök esetleges részvételét.
Aláhúzták: az illetékes orosz szervek nem jutottak eredményre, nem azonosították és így nem is vonták felelősségre az elkövetőket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly júniusban aláírta azt a törvényt, amely 2022. március 15-i kezdettel megszüntette országában az EJEB joghatóságát. A bírói testület szóvivője ugyanakkor leszögezte, hogy a mérgezés idején Oroszország még tagja volt az Európa Tanácsnak és a szervezet égisze alatt működő Emberi Jogok Európai Bíróságának, így a kedden meghozott ítélet kötelező érvényű.
Tüntetéseken emlékeztek meg születésnapjáról a börtönben ülő Alekszej Navalnij támogatói
Eközben az oroszországi büntetőtelep, ahol Navalnij már évek óta raboskodik, kitiltotta az újságírókat a politikus elleni legújabb büntetőügy keddi előzetes meghallgatásáról.
Kira Jarmis, az ellenzéki vezető sajtótitkára leszögezte: „Azért járnak el így, mert nincs bizonyítékuk, és úgy gondolják, hogy az eljárás teljes titkosítása az egyetlen módja annak, hogy megőrizzék a látszatot.”
Your browser doesn’t support HTML5
Navalnij zárkájának élethű másával mutatják be az orosz börtönkörülményeket
Alekszej Navalnijt 2021 elején tartóztatták le, amint hazaérkezett Németországból, ahol a szerinte az orosz elnök utasítására végrehajtott, majdnem halálos mérgezése után gyógykezelték. Egy bíróság két év és nyolc hónap letöltendő börtönbüntetést szabott ki rá, amiért megsértette korábbi, széles körben vitatott ítélete feltételeit azzal, hogy lábadozása alatt nem jelentkezett a hatóságoknál. Később további ügyekben is bűnösnek találták, így több mint tíz évet tölthet rács mögött. Korrupcióellenes alapítványát és oroszországi hálózatát is szélsőséges szervezetnek bélyegezték.
A Kreml tagadja, hogy bármi köze lenne az aktivista megmérgezéséhez, szakértők szerint azonban ilyen típusú idegméreggel kizárólag állami szereplők rendelkeznek.
Számos nemzetközi jogvédő szervezet politikai fogolynak tartja az ellenzéki politikust. Az Európai Unió és az Egyesült Államok többször is felszólította Oroszországot azonnali szabadon engedésére.