Drasztikusan, közel 45 százalékkal emelkedtek tavaly decemberben az élelmiszerárak éves szinten, de az olyan mindennap vásárolt termékek, mint a kenyér és a tej majdnem duplaannyiba kerülnek, mint egy éve. Az Európai Unióban első helyen van a magyar élelmiszer-drágulás. Az éves átlagos infláció 14,5 százalékos volt 2022-ben, idén 17 százalék körül lehet.
Több mint 26 éve nem nőttek ilyen rohamosan az árak Magyarországon, mint tavaly decemberben. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint az év utolsó hónapjában 24,5 százalékra ugrott az infláció. A 12 havi átlag, vagyis a 2022-es infláció 14,5 százalékos lett. Óriási különbségek vannak ugyanakkor a különböző termékcsoportok árváltozása között.
Luxus lett a bevásárlás
Emiatt sokkal drasztikusabbnak érezzük az áremelkedést. Tavaly decemberben az élelmiszerek például 44,8 százalékkal kerültek többe, mint 2021 utolsó hónapjában. Ezenkívül az olyan mindennapos termékek ára, mint a sajt (83,2 százalék), a tojás (82,7), a kenyér (81,1), a vaj és vajkrém (79,4), a tejtermékek (79,2), az édesipari lisztesáru (71), a száraztészta (70,8), a margarin (58), a péksütemények (57,2), a tej (52,1) és a baromfihús (51,5 százalék) sokkal nagyobb ütemben drágult. Emiatt kerül a bevásárlás érezhetően sokkal többe, mint egy évvel korábban.
December végén hozta nyilvánosságra a Világbank azt a statisztikáját, amely az élelmiszerárak emelkedését gyűjtötte össze. Ezen a listán Magyarország a tizedik helyen szerepel, afrikai és ázsiai országok után. Azt eddig is tudtuk, hogy Magyarországon drágult leginkább a bevásárlás az Európai Unióban, viszont az új hír volt, hogy világszinten is felkerültünk a top tízes listára.
Ársapkahatás
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint a decemberi áremelkedéseket elsősorban a hatósági üzemanyagárak eltörlése és az élelmiszerárak emelkedése okozta. A hatósági üzemanyagárak megszüntetése azért emelte meg automatikusan az inflációt, mert a KSH 480 forintos benzin- és gázolajárral számolt a fogyasztói kosárarában, függetlenül attól, hogy a céges autók már régóta piaci áron tankolhattak csak.
„Mivel a hatósági üzemanyagárak kivezetésének hatása decemberben még csak részben jelentkezett, a teljes hatás a januári inflációban fog megjelenni, ezért januárban még kismértékben tovább gyorsulhat az infláció” – tette hozzá az elemző.
Suppan Gergely szerint a következő hónapokban azonban bázishatások miatt már az infláció eleinte fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számíthatunk. A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény- és energiaárak jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítunk, a forint erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt. Az elemző az idei év végére egy számjegyű inflációra számít, 2023-ban éves átlagban 17,5 százalék lehet.
Úgy gondolja, hogy az orosz–ukrán háború, az Oroszország elleni szankciók és a részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírták az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljeskörűen. A háború kitörése után elszálltak a gáz-, áram- és olajárak, ami már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek.
„Noha az utóbbi hónapokban már mérséklődtek az energiaárak, a gazdasági szereplők jelentős része még az elmúlt hónapokban kialakult, szélsőségesen magas árakkal szembesül lejáró szerződéseiket követően” – mondta. Az energiaárak alakulása továbbra is kiszámíthatatlan, noha az elmúlt hetekben meredek visszaesést mutatnak.
Suppan Gergely szerint a mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből, valamint a kata szigorítása szintén hozzájárulhatott a tavalyi áremelkedésekhez. A többszörösére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban és szinte minden ipari folyamatban megjelennek, így a pékáruktól és a vendéglátástól kezdve az élelmiszer-termeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag-gyártásig jelentős mértékű drágulást okoz.
Ehhez kapcsolódóan: Lassan luxus lesz az élelmiszer, annyira megdrágult a bevásárlás
Az élelmiszerárak további emelkedését a visszaeső kereslet is fékezni fogja. „A jövedékiadó-emelés a dohánytermékekre és a szeszes italokra, a csipszadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte tavaly, idén azonban ezek az intézkedések kiesnek a bázisból” – tette hozzá.
Az elemző szerint az egyes szektorokban bevezetett extraprofitadó szintén egyre több szolgáltatás árában jelent meg, míg a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerültek.
A tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növelte a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak emelkedése, az alkatrészhiány, a szállítási költségek drágulása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolta.
Itt a saját lista
A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben.
Az elmúlt bő egy évben a lapunk által figyelt termékek ára átlagosan közel ötven százalékkal emelkedett, vagyis 2021 szeptemberéhez képest ennyivel többet kellett a kasszánál hagyni ugyanazon árucikkek megvásárlása esetén decemberben. Ezen belül az élelmiszerek drágultak legnagyobb mértékben szubjektív, nem reprezentatív listánk szerint.
Januárban viszont megtorpant a drágulás üteme, úgy tűnik, hogy vagy csúcsra ért az élelmiszerárak emelkedése, vagy csak az ünnepek után kevésbé emeltek árat a boltok, mert a január egyébként is gyenge hónapnak számít a kiskereskedelemben. Viszont azt tapasztaltuk, hogy komoly áruhiány van a hatósági áras termékekből.
Többször is visszamentünk a héten ugyanabba a szupermarketbe, kristálycukrot nem találtunk, tojásból is alig volt, az általunk figyelt liszt- és tejmárka teljesen eltűnt a polcokról. Érdekesség, hogy a kóla ára 449 forintról 399-re, a vaj 999-ről 799-re csökkent, míg az általunk figyelt tojás ára 1049-ről 1099 forintra nőtt.