Nagy-Britanniában az elmúlt harminc év legnagyobb vasúti sztrájkja kezdődött kedden, munkavállalók tízezrei szüntették be a munkát a fizetések és állások körüli vita nyomán. Ez megnyithatja az utat az elkövetkező hónapokban a gazdaság egészét érintő akciók előtt.
Hajnalban kordonok tűntek fel, és jó páran álltak mellettük a több mint negyvenezer, kedden, csütörtökön és szombaton sztrájkoló vasúti dolgozóból. A sztrájk miatt leáll a vasúti hálózat, és a londoni metróhálózat nagy része is zárva lesz egy másik sztrájk miatt.
Boris Johnson miniszterelnök, akin nagy a nyomás, hogy tegyen többet az elmúlt évtizedek legsúlyosabb gazdasági válságával szembesülő brit háztartásokért, azt mondta, hogy a sztrájkok ártanak a vállalkozásoknak, amelyek most próbálnak magukhoz térni a járvány után.
Az elégedetlenség nyara
A szakszervezetek szerint a vasúti sztrájkok az „elégedetlenség nyarának” kezdetét jelenthetik: a tanárok, az orvosok, a hulladékártalmatlanítók és még az ügyvédek is hajlanak a fellépésre, miután a megugrott élelmiszer- és üzemanyagárak tíz százalék felé tolják az inflációt.
„Addig fog tartani a kampány, ameddig kell” – mondta Mick Lynch, a Vasúti, Tengerészeti és Közlekedési Dolgozók szervezetének (RMT) főtitkára hétfőn újságíróknak.
A miniszterelnök szerint a szakszervezetek ártanak azoknak az embereknek, akiknek állításuk szerint segíteni akarnak.
„Ezekkel a vasúti sztrájkokkal elűzik az ingázókat, akik végső soron a vasúti dolgozók munkáját támogatják, ugyanakkor hatással vannak a vállalkozásokra és a közösségekre szerte az országban” – mondta hivatala szerint Johnson kedden a kabinetjének.
A kormányt ellenzéki képviselők bírálják, amiért nem hajlandó részt venni a vita rendezéséről szóló tárgyalásokon. A miniszterek szerint a szakszervezetek dolga, hogy közvetlenül a vasút munkaadóival egyeztessenek.
Ehhez kapcsolódóan: Akár sztrájkkal is indulhat ősszel az új tanév, alkotmányjogi panaszt nyújt be a PDSZPusztító infláció
A brit gazdaság eleinte erősödött a Covid–19-világjárvány után, de a munkaerőhiány, az ellátási lánc zavarai, az infláció és a brexitet követő kereskedelmi problémák kombinációja recesszió lehetőségére figyelmeztetett.
A kormány azt mondja, hogy a legszegényebb háztartások millióinak nyújt extra támogatást, de szerinte az inflációt meghaladó béremelések károsítanák a gazdaság alapjait.
„A tartósan magasabb szintű infláció hosszú távon sokkal nagyobb hatással lenne az emberek jövedelmére, tönkretenné a megtakarításokat és meghosszabbítaná a nehézségeket, amelyekkel szembenézünk” – mondta Johnson.
A sztrájk kitörése párhuzamokat vet fel a hetvenes évekkel, amikor Nagy-Britannia kiterjedt munkabeszüntetésekkel szembesült, beleértve az 1978–79-es „elégedetlenség telét”.
Törvénymódosítással reagál a kormány
Grant Shapps közlekedési miniszter azt mondta: a kormány módosítani fogja a törvényt, arra kényszerítve a vonatok üzemeltetőit, hogy sztrájknapokon nyújtsanak minimális szolgáltatást, lehetővé téve, hogy más munkavállalók ideiglenesen helyettesítsék a sztrájkoló személyzetet.
„Lépéseket teszünk annak biztosítására, hogy az ilyesmi a jövőben kevésbé legyen káros” – mondta a Sky Newsnak.
A sztrájkokkal egy időben a brit repülőtereken az utasok késéseket és utolsó pillanatban történő járattörléseket tapasztalnak a személyzet hiánya miatt, miközben sok britnek hónapokat kell várnia új útlevelére, mivel az adatfeldolgozás elhúzódik.
A vasúti sztrájk azt jelenti, hogy Nagy-Britannia vasúti hálózatának csak körülbelül a fele lesz nyitva a sztrájknapokon, ezeken a vonalakon nagyon korlátozott számú járat közlekedik, és folyamatos fennakadások lesznek a köztes napokon is.
Ehhez kapcsolódóan: PDSZ: uniós pénzekből rendezné a kormány a tanárok béremelését, ezért késik vele