Az elmúlt évszázad legnagyobb árvizei

A Kopaszi-gát az 1925-ös árvíz idején. Egy férfi a fán keres menedéket

1939 decembere és március eleje között sokáig, 21 napon át –15 °C alá süllyedt a hőmérséklet, a talaj 60 centiméter mélységig teljesen átfagyott, így a föld nem tudta beszívni  a hó formájában lehullott óriási mennyiségű csapadékot. A tavaszi olvadáskor aztán a budapesti szakaszon a vízállás 724 centiméter re emelkedett, ami akkor 14 éves rekord volt

1941 márciusában a legmagasabb budapesti vízállás 724 cm volt, olyan magas, amilyet 1876 óta nem észleltek

Budapest III., kerület Slachta Margit rakpart. Szemben a Margit-szigeten a víztorony az 1941-es áradáskor

1954 nyarán a megáradt Duna átszakította a gátat, és elöntötte az egész Szigetközt. Ekkor volt a legmagasabb vízszint a Dunán 1899 óta

Az 1965-ös árvíz a nagy dunai árvízként került be a krónikákba. Az embereknek 120 nap alatt hét árhullámot kellett kivédeniük. A nagyjából 610 kilométer hosszú, Duna menti töltéseknek helyenként két-három méter magas vízoszlop nyomását kellett kibírniuk – írja a Múltkor

Az árvíz ellen védekezők létszáma a májusi pár ezerről a júniusi, kritikus, hetedik árhullámig harminc-negyvenezer főre nőtt (ebből 11 ezer katona). A gátakon dolgozók négymillió homokzsákot és negyvenezer tonna követ hordtak a legveszélyeztetettebb gátszakaszokra. Az árvízvédelmi munkálatokat ekkorra már gépesítették, így nagyjából 1200 dömper és több száz korszerű munkagép is segítette az emberek munkáját. A honvédség helikopterekkel és lánctalpas úszó járművekkel járult hozzá a sikeres védekezéshez – teszi hozzá a Múltkor