Elsöprő győzelmet ért el a szerbiai választásokon az előzetes adatok alapján Aleksandar Vučić elnök és populista pártja, Oroszország fontos balkáni és európai szövetségese.
Vučićot a szavazók mintegy hatvan százaléka támogatta a vasárnapi elnökválasztáson, míg a Szerb Haladó Párt a szavazatok 43 százalékát szerezte meg csaknem teljes feldolgozottság mellett.
Az eredmény azt jelenti, hogy nincs szükség második fordulóra az elnökválasztáson, és Vučić pártja alakíthat koalíciós kormányt a 250 tagú parlamentben.
A legnagyobb ellenzéki párt, az Együtt Szerbia Győzelméért a szavazatok mintegy 13 százalékát szerezte meg, lemaradva a populisták mögött. A hivatalos eredmények szerint a párt elnökjelöltje, Zdravko Ponoš 17 százalékot szerzett.
Annak ellenére hogy országos szinten lemaradt az ellenzék, még szoros versenyben vannak a populistákkal Belgrádban, ahol még mindig számolják a szavazatokat.
Ehhez kapcsolódóan: Megvan a Fidesz negyedik kétharmada – eredményösszesítésAz ellenzék és a független megfigyelők is egy sor szabálytalanságról és incidensről számoltak be, volt, ahol erőszakos cselekmények is történtek. A kormányzó populisták tagadják, hogy manipulálták volna a szavazást vagy hogy nyomást gyakoroltak volna a választókra.
Pártja 2012-es hatalomra kerülése óta Vučić egyre jobban szorongatta a vezető médiumokat és intézményeket, amelyek felett teljes irányítást szerzett az évek alatt. A korábbi ultranacionalista politikus volt már honvédelmi miniszter, miniszterelnök és elnök is.
Magát a béke és a stabilitás garanciájaként állítja be az ukrajnai háború közepette, nem csatlakozott az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz, ugyanakkor hivatalosan kéri Szerbia felvételét az unióba.
Miután vasárnap este kihirdette győzelmét, azt mondta, hogy nehéz döntések várnak az új kormányra, de arra törekszik, hogy fenntartsa a baráti kapcsolatokat a történelmileg szoros szláv szövetségessel, Oroszországgal.
A választáson induló pártok többsége jobboldali volt, ami a 6,5 milliós szerbiai választópolgárok döntően konzervatív beállítottságát tükrözi. Azonban most első alkalommal jutott be a parlamentbe egy zöld-baloldali formáció is, ami jól jellemzi a balkáni országban elhanyagolt környezetvédelmi problémák iránti növekvő érdeklődést.
A választáson a részvételi arány csaknem hatvanszázalékos volt, ami magasabb, mint a legutóbbi alkalommal.
„Egyre jobban nézünk ki, talán még sohasem néztünk ki olyan jól, mint ma este”