Óriási földterületek állnak a kiszáradás szélén, ami nagyban károsítja a növények és állatok túlélését – írta friss jelentésében a világszervezet.
A témában jelenleg is zajló rijádi ENSZ-csúcstalálkozón közzétett értékelés szerint nagy ütemben folyik az egykor termékeny földterületek elsivatagosodása az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás, a vízhiány és az erdőirtás miatt emelkedő hőmérséklet miatt. Aláhúzták: a világ földterületeinek több mint háromnegyedén szárazabb körülmények voltak jellemzők 1970 és 2020 között, mint az ezt megelőző harmincéves időszakban. „A szárazabb éghajlat, ami ma világszerte hatalmas területeket érint, nem fog visszatérni a korábbi állapotába. Ez a változás újradefiniálja az életet a Földön” – mondta Ibrahim Thiaw, az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezmény (UNCCD) ügyvezető titkára.
Az ENSZ 16. Elsivatagosodás és Talajromlás Elleni Csúcstalálkozója előző héten kezdődött és péntekig tart. A résztvevők arról tárgyalnak, miként lehetne kezelni az aszályok és a földek pusztulása által okozott problémát.
Pusztító következményekkel jár a Föld kiszáradása
Ha folytatódik a globális felmelegedési tendencia, akkor az évszázad végére közel ötmilliárd embert érinti majd a kiszáradás Európában, az Egyesült Államok nyugati részén, Brazíliában, Kelet-Ázsiában és Közép-Afrikában. Jelenleg a világ népességének mintegy negyede érintett.
Barron Orr, az UNCCD vezető tudósa arra figyelmeztetett, hogy a kiszáradás „katasztrofális hatásokhoz vezethet, amelyek érintik a hozzáférést a vízhez, és még közelebb sodorhatják az embereket és a természetet a katasztrofális fordulóponthoz”, amikor már nem lehet visszafordítani az éghajlatváltozás káros hatásait.
Sergio Vicente-Serrano, a jelentés egyik szerzője hangsúlyozta: ahogy a légkör felmelegszik a szén, a kőolaj és a földgáz égetése nyomán, még fokozottabb lesz a talajszinten a párolgás, így az emberek, a növények és az állatok számára is kevesebb víz áll majd rendelkezésre, ami megnehezíti a túlélést.
A közzétett jelentés szerint a mezőgazdaság és az állattartás különösen veszélyeztetett, ami világszerte élelmezési bizonytalansághoz vezethet. Az elsivatagosodás emellett az elvándorlás felerősödését is maga után vonhatja. Ez a tendencia főként Dél-Európában, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Dél-Ázsiában figyelhető meg.
Zimbabwei farmer kiszáradt ültetvényén
Lassan halad a probléma kezelése
Rijádban elsősorban arról egyeztetnek, hogy a világ hogyan tudna legjobban reagálni az egyre gyakoribb és károsabb aszályokra. Jes Weigelt, a TMG európai klímavédelmi kutatóintézet munkatársa szerint ez még mindig vitás, igen nehéz megegyezni arról, hogy a gazdag államoknak milyen mértékben kellene hozzájárulniuk az aszály elleni globális küzdelemhez. A felajánlott pénzeket a jobb előrejelző és megfigyelőrendszerek fejlesztésére, illetve olyan víztározók és egyéb építmények létrehozására fordítanák, amelyek még hosszabb szárazság idején is biztosítanák a hozzáférést a vízhez. „A nagy vitás kérdés az, hogy az aszály elleni védekezést egy kötelező érvényű ENSZ-szintű protokollon keresztül végezzük-e, vagy vannak más lehetőségek, amelyeket meg kellene vizsgálnunk” – közölte.
Thiaw kiemelte, hogy 2,15 milliárd dollárnyi felajánlás érkezett az értekezleten különböző országoktól és nemzetközi bankoktól az ellenálló képesség növelésére az aszállyal szemben. Az Arab Koordinációs Csoport – tíz közel-keleti fejlesztési bank – 2030-ig tízmilliárd dollárral kíván hozzájárulni az erőfeszítésekhez. A pénz várhatóan nyolcvan veszélyeztetett állam felkészülését segítheti a romló körülményekre.
Az ENSZ becslése szerint az aszályok világszerte 125 milliárd dollárnyi kárt okoztak 2007 és 2017 között. „Házigazdaként legfőbb célunk, hogy segítsük megkönnyíteni a kritikus megbeszéléseket – jelentette ki a szaúdi környezetvédelmi miniszterhelyettes. – Ezek a válságok nem ismernek határt.”
Tartós megoldások
Bár az értékelés szerint az aszály nagyon káros, lehetséges az érintett földterületek helyreállítása, e „könyörtelen fenyegetés” ellen azonban tartós intézkedésekre van szükség. A hosszabb távú megoldásokról – mint például az éghajlatváltozás megfékezése – nem sok szó esett Rijádban. A házigazda Szaúd-Arábiát régóta bírálják, amiért más fórumokon akadályozza az előrelépést a fosszilis tüzelőanyagok használatának visszaszorítása terén.
Az ENSZ azt javasolja a világ országainak, hogy javítsák földhasználati gyakorlatukat, hatékonyabban használják fel a vizet, például kevesebb vizet igénylő növényeket termesszenek, valamint jobb öntözési módszert alkalmazzanak szélesebb körben. A szakemberek szerint az alaposabb nyomon követés is fontos lenne, hogy a közösségek előre tervezhessenek, illetve nagyszabású erdőtelepítési projekteket is finanszírozni kellene.
Andrea Toreti, a jelentés egyik vezető szerzője szerint a problémák kezeléséhez az országoknak jobban együtt kell működniük. „Összehangolt nemzetközi fellépésre és rendíthetetlen elkötelezettségre van szükség” – hangsúlyozta.