Elfogadhatatlannak tartják a jelenlegi fizetéseket, amelyek szerintük nem biztosítják az oktatók és az adminisztratív munkakörben dolgozók megélhetését, ezért az alapbérek azonnali megháromszorozását kérik. Egy adjunktus alapbére tíz év alatt az átlagbér szintjéről annak hatvan százaléka alá csökkent, már a bérminimumot sem éri el. Kerestük az ügyben az ELTE-t, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Egy tanársegéd alapbére a bruttó 232 ezer forintos minimálbérnél is alacsonyabb, 221.800 ezer forint, egy egyetemi adjunktus alapbére pedig nem éri el a 296 ezer forintos garantált bérminimumot sem – olvasható az ELTE-sek az egyetemi oktatás jövőjéért Facebook-csoport nyilatkozatában.
Egy adjunktus alapbére az ELTE-n jelenleg bruttó 277.200 forint, ez nettóban 184 ezer forintot jelent, ha nem tud igénybe venni semmilyen kedvezményt. Míg tíz éve egy adjunktus bértábla szerinti alapbére a nemzetgazdasági átlagbér körül mozgott, mostanra annak hatvan százaléka alá csökkent – hangsúlyozták.
Az elmúlt években az ezeket az összegeket kiegészítő, központilag előírt 15+15 százalékos béremelés csak munkáltatói döntésen alapuló illetmény formájában valósult meg, és az átlagos tanársegédi bér ezzel együtt is alatta marad az átlagkereset hatvan százalékának – derül ki a nyilatkozatból.
Korábbi cikkünk a témában: A jelentkezési időszak kellős közepén robbant az Erasmus-ügy
Mint írták, az ELTE több karának mintegy 650 dolgozója már 2022 novemberében közölte állásfoglalását az egyetem vezetésével, amelyben az alapbérek rendezését követelték. A nyilatkozat szerint az ELTE oktatóinak alapbére európai, közép-európai, sőt még magyarországi összehasonlításban is rendkívül alacsony, ami már az intézmény alapműködését veszélyezteti.
Mivel a 2022. novemberi állásfoglalásra nem kaptak kézzelfogható, érdemi választ sem a fenntartó államtól, sem az egyetemi vezetéstől, most ismét az egyetem vezetéséhez és a fenntartóhoz fordultak, de immár a nyilvánosság előtt.
Azt írták, hogy a jelenlegi fizetések nem biztosítják az oktatók és az adminisztratív munkakörben dolgozók megélhetését, nem teremtik meg a tudományos kutatás, illetve a színvonalas oktatási és azt támogató tevékenységek minimálisan szükséges előfeltételét sem, és egyre nehezebbé teszik az utánpótlás biztosítását. Az egyetemi bértáblába sem az oktatók, sem az adminisztratív munkakörben dolgozók bérére vonatkozóan nincs beépítve semmiféle automatizmus, amely akár csak a hivatalos infláció követését lehetővé tenné.
Korábbi cikkünk a témában: „A közoktatás nem volt prioritásterület” – Setényi János, az MCC szakértője a kormány oktatáspolitikájáról
A nyilatkozat aláírói elfogadhatatlannak tartják a jelenlegi bérezést, nemcsak az oktatókét, hanem az adminisztratív munkakörben dolgozókét is, és azt várják az egyetem fenntartójától, a magyar államtól, illetve az egyetem vezetőitől, hogy haladéktalanul tegyenek konkrét lépéseket a súlyos helyzet megoldására.
„A jelenlegi bérszínvonal olyan alacsony, hogy az alapbérek azonnali megháromszorozására lenne szükség. Csak az igazi alapbéremelés jelent valódi megoldást, az ideiglenes, visszavonható pótlékok, kiegészítések nem. Csak így érhető el, hogy a tanársegédi alapbér 2008 után először ismét a garantált bérminimum duplája legyen. Szükségesnek tartjuk azt is, hogy az így létrejött alapbéreknek a mindenkori garantált bérminimumhoz viszonyított arányát az Országgyűlés iktassa törvénybe” – olvasható nyilatkozatukban.
Szerintük az ELTE alulfinanszírozottsága miatt az egyetemen belül, forrásátcsoportosítással lehetetlen megoldani a béremelést, ezért a központi költségvetésből kell megemelt forrást biztosítani hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Hiába nőnek a bérek jövőre, már sokkal kevesebbet fognak érni