Az Európai Parlament (EP) szerdán megszavazta az úgynevezett taxonómiarendeletet, amely sokak által vitatott módon egy besorolás alá veszi a nukleáris energiát és a földgázt a megújuló forrásokkal.
Az Európai Bizottság pár hónappal ezelőtt terjesztette be az erről szóló, környezetvédelmi szervezetek szerint pusztán zöldnek látszani kívánó indítványát, amely élesen megosztotta a tagállamokat. Egyesek úgy gondolják, hogy a lépés sokat árt a magát az éghajlatváltozás elleni globális küzdelem élharcosának beállítani kívánó közösség imázsának, és megkérdőjelezi elkötelezettségét a kitűzött klímacélok mellett.
Strasbourgi plenáris ülésén az EP elutasította a javaslat megvétózását, amihez abszolút többségre, azaz 353 szavazatra lett volna szükség, de végül mindössze 328-an voksoltak így. A vita idejére civilek tüntetést szerveztek a képviselő-testület székháza elé.
Ha július 11-ig egyik EU-s társjogalkotó szerv, sem az Európai Parlament, sem a tagországok kormányait tömörítő tanács nem emel kifogást a bizottsági javaslat ellen, akkor a taxonómiáról szóló szabályozás 2023. január 1-jén életbe lép.
Ehhez kapcsolódóan: Az EU 2035-től betiltja az új benzines és dízeles autók forgalmazásátA Greenpeace azonnal közölte, hogy hivatalos felülvizsgálati kérelmet nyújt be az Európai Bizottságnál, és amennyiben ez nem vezet eredményre, akkor az Európai Bírósághoz fog fordulni.
„Piszkos politika és felháborító eredmény, hogy zöldnek bélyegzik a gázt és az atomot, majd tovább öntik a pénzt Putyin háborús gépezetébe, de felvesszük a küzdelmet a bíróságon” – mondta Ariadna Rodrigo, a nemzetközi környezetvédelmi szervezet fenntartható pénzügyekkel foglalkozó munkatársa.
Bas Eickhout zöldpárti európai parlamenti jelentéstevő pedig úgy vélekedett, hogy „sötét nap ez a klíma és az energiaátmenet számára”.
Ehhez kapcsolódóan: Eldőlt a kérdés: Brüsszel szerint az atom és a földgáz is olyan, mintha megújuló lenneFelpörgetni a befektetéseket
Azzal, hogy az Európai Unió meghatározza, hogy a szektorban mi tekinthető zöld tevékenységnek és fenntartható beruházásnak, magánforrásokat kíván bevonni a klímasemlegesség eléréséhez szükséges tevékenységekbe. Ettől függetlenül a tagállamoknak szuverén joguk eldönteni, hogyan állítják össze az energiamixüket.
A rendelet értelmében a gáz- és az atomenergia előállítása bizonyos körülmények között és átmeneti jelleggel a megújuló energiaforrásokkal azonos elbírálás alá fog esni, így minden bizonnyal könnyebb lesz befektetőket találni az ilyen projektekhez.
A brüsszeli testület kalkulációja szerint a károsanyag-kibocsátás visszaszorítására vonatkozó 2030-as célok eléréséhez évente mintegy 350 milliárd eurónyi befektetésre lenne szükség a kontinensen.
A huszonhét tagállam az atomenergiát illetően is megosztott, azonban az ukrajnai háború kitörése óta már a földgázfelhasználás kérdése is élesebb vitákat vált ki. Sokan azzal érvelnek, hogy ezzel csak még inkább felpörgetik az orosz gázeladást, az Európai Bizottság azonban hangsúlyozta, hogy az ukrán kormány is támogatásáról biztosította a javaslatot.
Mairead McGuinness uniós biztos kedden idézett az ukrán energiaügyi miniszter leveléből, aki azt írta: „Határozottan úgy hiszem, hogy a gáz és az atom belefoglalása a taxonómiába fontos eleme az európai energiabiztonságnak, különös tekintettel az orosz földgáz kiváltására.”