Egy vezető liberális politikus arról beszélt az Európai Parlamentben, hogy bár a csatatéren az oroszok elvesztik a háborút, propaganda terén nyerésre állnak. Az EU-nak nincsenek megfelelő eszközei arra, hogy hatékonyan vegye fel a versenyt az álhírekkel szemben. Bár az elmúlt időszakban történtek intézkedések, úgy tűnik, az orosz álhírgyárak folyamatosan lépéselőnyben vannak, ami jelentős mértékben köszönhető annak, hogy a tagállamokban is politikusok és újságírók visszhangozzák a Kreml érveit.
A félretájékoztatás, az álhírek, a lehallgatások, a tiltott pártfinanszírozások egyre több munkát adnak az EU-nak és intézményeinek. Az Európai Parlamentben már második ciklusát folytatja az a bizottság, amely a külföldi hatalmak beavatkozását vizsgálja az európai demokratikus folyamatokba, és önálló vizsgálóbizottsága van a Pegasus-botránynak, vagyis a kémszoftverek illegális használatának. A virtuális térben is igyekszik megmozdulni az EU, amikor álhírcsatornák terjesztését tiltja be, illetve a digitális szolgáltatókat kötelezik arra, hogy távolítsák el felületeikről a félretájékoztató információkat.
A küzdelem egyre kiélezettebb, az európai közvéleményt befolyásolni szándékozó hatalmak (amelyek között természetesen elsősorban Oroszországot és Kínát említik) igyekeznek a meglévő feszültségeket fokozni, a háborús pusztítást relativizálni, és az árak, az infláció, az energiaellátás terén bizonytalanságot kelteni. Mindeközben az EU-nak meg kell felelnie saját szabályainak is, vagyis biztosítani kell a szólás- és véleményszabadságot annak érdekben, nehogy az európai döntéshozók a cenzor szerepében tűnjenek fel. Ugyanakkor az is tény, hogy a tisztességes, valós információkon alapuló tájékozódáshoz mindenkinek joga van. A közösségi médiában azonban órák alatt végig tud söpörni egy álhír, és a végén már nem lehet megállapítani, honnan indult a dezinformáció, és kikhez jutott el.
Az imént említett vizsgálóbizottságokon túl elképzelhető, hogy még egyet hoznak létre – igény legalábbis volna rá, ahogy ez kiderült abban a vitában, amelyet Putyin európai cimboráinak Európa- és ukránellenes propagandájának ellensúlyozása címmel tartottak az Európai Parlamentben.
Ehhez kapcsolódóan: Az önkényuralmi rendszerek nemzetközi szinten támogatják egymást – a Nyugattal szembenOroszország vesztett, de nyert
A téma előadója a liberális frakció, az Európa Megújul francia vezetője, Stéphane Séjourné. Azt mondta, hogy az atombombával rendelkező és fenyegető Oroszország elnöke, Putyin „népirtásra, gyermekrablásra, nemi erőszakra ösztönzi az embereket”, mert gyűlöli az egyenlőségen és demokrácián alapuló társadalmakat. De – tette hozzá – még mindig vannak olyanok, akik támogatják őt Európában, és folyamatosan a Kreml szavait ismételgetik. Számonkérte azokat a „szélsőjobboldali képviselőket”, akik a szankciók leállítása mellett érvelnek akkor, amikor a Szovjetunió összeomlása óta a legnagyobb mértékben csökkent az orosz GDP. Meg is mondta, kire gondolt: Marine Le Pen pártjára, a Nemzeti Tömörülésre, Matteo Salvini Lega nevű pártjára és a magyar Fideszre Orbán Viktor vezetésével. Séjourné szerint ennek a támogatásnak két lehetséges magyarázata van: vagy óriási pénzek cserélnek gazdát bőröndökben, vagy Putyinnak ekkora politikai ereje és hatása van.
Itt hivatkozott a francia képviselő azokra az amerikai hírszerzési adatokra, amelyekről a Forbes magazin számolt be, és amelyek szerint Putyin 2014 óta háromszázmillió dollárt fektetett be európai pártokba és alapítványokba, majd kijelentette, hogy ki kell vizsgálni ennek a pénznek az útját, akár egy önálló parlamenti bizottság felállításának segítségével.
Az Európai Bizottság részéről Margaritisz Szkínász alelnök arról beszélt, hogy Oroszország a dezinformációval ágyazott meg az invázióhoz, aminek ma is látható jele, hogy több uniós tagállamban politikusok, újságírók, médiumok szajkózzák a moszkvai narratívát. Hivatkozott az EU saját tényellenőrző egységére, amely az elmúlt közel nyolc évben több mint 1600 félrevezető információt szűrt ki, amelyeket egy vagy több uniós országban terjesztettek, és bizonyítottan a Kreml félretájékoztatása állt az események mögött.
A képviselők közül a legkeményebben – nem először – a belga liberális Guy Verhofstadt fogalmazott. Kijelentette: az oroszok elveszítik a háborút a harctéren, de megnyerik a propagandaháborút, mivel egyre többen visszhangozzák a Kreml narratíváját, hogy a válság nem a háború, hanem a szankciók miatt van. Szerinte sokkal határozottabban kell fellépni a propagandisták, Moszkva-barát influenszerekkel szemben is. Ezzel szemben a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia frakció képviselője, Gunnar Beck arról beszélt, hogy az EU az „állítólagos” propaganda ellen akar harcolni, és ide sorolják az EU-val szembeni kritikákat is. Szerinte éppen az uniós propaganda jelent veszélyt, mert nem lenne szabad elhallgatni, hogy az ukrán elnök 41 millió dollárt kapott egy oligarchától a Pandora-iratok szerint, és független jelentések alapján Ukrajna a legkorruptabb ország Európában.
A vitához nagyon sok képviselő hozzászólt, sokszor elhangzott, hogy számos tagállamban sok olyan álszakértő jelenik meg a televíziókban, akik Putyin érveit ismételgetik, és hogy a legfelsőbb politikai körökben is megtalálhatók „Putyin jól fizetett, hasznos idiótái”.
Ehhez kapcsolódóan: Magyarország trójai falóként került elő az orosz félretájékoztatásról szóló vitábanDemokráciacsomagok
A témához igyekszik európai megközelítést adni az Európai Bizottság. Egy évvel ezelőtt terjesztették be az úgynevezett demokráciacsomagot, amely három elemből áll. Az elsőnek az a célja, hogy átláthatóbbá váljon az európai politikai pártok és alapítványok finanszírozása, a második a politikai reklámtevékenységek transzparenciájáról szól. Utóbbi azt jelenti, hogy minden politikai hirdetés esetében tájékoztatni kell a közvéleményt arról, hogy politikai hirdetésről van szó, illetve arról, hogy ki és milyen értékben finanszírozta a közzétételt. Végül egy javaslat foglalkozik annak a 13,5 millió embernek a jogaival, akik az európai választásokon nem abban a tagállamban élnek és szavaznak, ahol állampolgárok. Ezeket a javaslatokat már tárgyalja az Európai Parlament és a tagállamok is.
Margaritisz Szkínász bejelentette, hogy újabb kezdeményezéssekkel fog előállni a bizottság jövő nyár előtt, amelyek a vitában megfogalmazottakra is reagálnak. A brüsszeli testület azon dolgozik, hogy a külföldi ügynökök és a dezinformáció elleni harc kapcsán európai szabályozás készüljön.
Ehhez kapcsolódóan: A Meta letiltott egy Európát célzó orosz propagandahálózatot