Oroszország az ukrajnai invázió február 24-i megindítása óta mintegy 63 milliárd euró bevételre tett szert az energiahordozók exportjából, amelynek egy jelentős részét az Európai Unió ellátása adta.
A Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) nevű kutatócsoport friss tanulmánya szerint a legnagyobb vásárló ezen időszakban is Németország volt. Úgy becsülték, hogy egyedül a német cégek mintegy 9,1 milliárd eurót fizettek az orosz szénhidrogénekért a háború első két hónapjában.
Claudia Kemfert, a német Gazdaságkutató Intézet energetikai szakértője szerint ezek a számok reálisak lehetnek, ugyanis az utóbbi időszakban jelentős áremelkedés történt. Mint mondta, Németország tavaly összesen nagyjából százmilliárd euró értékben importált kőolajat, földgázt és szenet, ennek a negyedét Oroszországból.
A berlini kormány nem kommentálta az ügyet, és nem is tett közzé hivatalos adatokat, mondván, ez az illetékes vállalatok feladata.
Ehhez kapcsolódóan: Mi a hatása annak, ha Európa elzárja az orosz olajat?Németországot sokan bírálják, amiért a szövetségesek sorozatos figyelmeztetései ellenére sem tette meg a szükséges lépéseket az orosz energiafüggőség mérséklése érdekében, ahogy az Északi Áramlat 2 gázvezeték építése és üzembe helyezése mellett is sokáig kiállt. A projektet csak röviddel az ukrajnai háború kirobbanása előtt fagyasztották be. A német gázimport körülbelül 35 százaléka jelenleg is orosz forrásból származik.
Kemfert üdvözölte a berlini vezetés vállalását, miszerint a német energiamixben a szél- és napenergia részaránya 2030-ra eléri a nyolcvan százalékot, 2035-re pedig teljesen kivezetik a fosszilis energiahordozókat.
„De amíg Németország folytatja a fosszilis tüzelőanyagok vásárlását, akár Oroszországtól, akár más autokráciákról, addig mind a saját hitelességét, mind az energiabiztonságát aláássa” – hangsúlyozta.
Ehhez kapcsolódóan: Putyin Európának: Nem tudjátok elfelejteni az orosz gázt, de mi Kelet felé fordulunkDrasztikus áremelkedés
A finnországi székhelyű CREA jelentése szerint az elmúlt két hónapban az orosz energiahordozók második legnagyobb vásárlója Olaszország (6,9 milliárd euró), amelyet Kína (6,7 milliárd euró) követ.
Mellettük Dél-Korea, Japán, India és kezdetben még az Egyesült Államok is importált Oroszországból, igaz, jóval kisebb léptékben, mint az Európai Unió. Az orosz olaj-, gáz- és szénexportból származó összes bevétel 71 százalékát a közösség huszonhét tagállama adta, mintegy 44 milliárd euró értékben.
Lauri Myllyvirta, a szervezet vezető elemzője rámutatott, hogy nehéz éves összehasonlítást közölni, de számításaik szerint a tavalyi év azonos időszakában az EU-ba irányuló orosz energiaexport értéke 18 milliárd euró körül volt. „A 44 milliárd euró tehát az előző évi kétszeresét jelenti. Ennek legfőbb oka, hogy a földgáz megawattóránkénti piaci ára a tavaly tíz euróról száz euró fölé emelkedett” – tudatta.