Az EU békefenntartó tevékenysége: kalózok és embercsempészek a célkeresztben

Az EU békefenntartó missziójának portugál katonái a nyugat-boszniai Banja Luka városában 2009. március 12-én

Bár Orbán Viktor már emlegeti, de nincs olyan döntés vagy arra vonatkozó javaslat, hogy az EU békefenntartó katonai missziót küldene Ukrajnába. Ugyanakkor az EU-nak léteznek polgári és katonai missziói az unióval szomszédos területeken, ahol összesen négyezren vesznek részt valamilyen műveletben – közöttük magyarok is.

Orbán Viktor március 31-én arról beszélt szokásos rádióinterjújában, hogy az EU-s vezetők többsége háborúpárti, és lassan már felmerülhet a békefenntartók küldése Ukrajnába. Az első kijelentésben nincs újdonság, a békefenntartók emlegetése azonban eddig még nem szerepelt a kormányzati narratívában. Igaz, Orbán is nagyon ködösen fogalmazott, amikor azt mondta, hogy „lassan felmerülhet”, mert ez tulajdonképpen azt (is) jelenti, hogy senki meg sem említette. Majd azt a fordulatot használta, hogy közel vagyunk ahhoz, hogy „legitim, bevett kérdéssé váljon az európai vezetők között” az, hogy valamilyen békefenntartó csapatokat küldjön vagy ne küldjön az EU Ukrajnába. Mindenesetre az első reakció a Kremlből érkezett, Vlagyimir Putyin elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov határozottan elutasította ennek lehetőségét, rendkívül veszélyesnek nevezve az ötletet.

Nincs uniós döntés uniós békefenntartó misszióról

Orbán Viktor kijelentése azonban több szempontból is pontatlan. Ugyanis már van uniós misszió Ukrajnában, amihez a magyar kormány is hozzájárult. Ez azonban nem katonai, hanem polgári küldetés – ez is mutatja, mennyire kell ügyelni a fogalomhasználatra.

A közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében az EU vezető szerepet tölt be a békefenntartó műveletekben, a konfliktusmegelőzésben és a nemzetközi biztonság megerősítésében. Ez szerves részét képezi az EU átfogó válságkezelési megközelítésének, amely polgári és katonai eszközökre támaszkodik. Az első KBVP-missziók és -műveletek 2003-ban történő elindítása óta az EU több mint 37 tengerentúli műveletet hajtott végre számos európai, afrikai és ázsiai országban. A mai napig huszonegy KBVP-misszió és -művelet van folyamatban, ezek közül tizenkettő polgári és kilenc katonai.

Csapatok odaküldéséről azonban nincs egyetlen uniós tagállami vezetőtől vagy tisztségviselőtől sem idézhető nyilatkozat, eddig nyilvánosan nem merült fel katonai misszió megindításának lehetősége, szükségessége. Ezt támasztja alá Peter Stanónak, az Európai Bizottság külügyekért felelős szóvivőjének a nyilatkozata is, amelyet a Szabad Európának adott. Stano kijelentette, hogy „a kérdés jelenleg nincs terítéken, és a bizottságnak nincs is hatásköre egyetlen békefenntartó misszióban sem”. Hozzátette: nincs EU-határozat ukrajnai békefenntartó misszióról.

Ehhez kapcsolódóan: Magyarország nem fogja megszavazni Koszovó felvételét az Európa Tanácsba

Ukrajna: két misszió is zajlik jelenleg

Ukrajnával kapcsolatban jelenleg két missziót teljesít az EU. Az egyik egy polgári küldetés, amely az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziója (EUAM Ukraine). Ezt nem a tavaly megindított nyílt orosz háború hívta életre, már közel tíz éve működik. Az EUAM Ukraine keretében 2014 decemberétől az állambiztonsági szerveknek a biztonság, a rendőrség, az igazságszolgáltatás, a büntetőeljárás, a korrupció elleni küzdelem és az emberi jogok terén nyújtott tanácsadására került sor. 2022 tavasza óta a misszió támogatást nyújt a bűnüldöző szerveknek az Ukrajnából a szomszédos tagállamokba irányuló menekültek áramlásának és a humanitárius segítségnyújtás Ukrajnába való belépésének megkönnyítése érdekében. Ez a misszió támogatja továbbá a jogállamisággal foglalkozó intézményeket a nemzetközi bűncselekmények kivizsgálásának és büntetőeljárás alá vonásának megkönnyítése érdekében.

A másik, Ukrajnával kapcsolatos misszióról is tudnia kell Orbán Viktornak, azzal ugyanis Magyarország nem ért egyet és nem is vesz részt benne. Ez az EUMAM Ukrajna, az EU Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója. A misszió célja „a fegyveres erők katonai kapacitásának növelése és hosszú távú ellenálló képességük fejlesztése”. Ezen belül az EU-s tagállamok az ukrán hadsereg tisztjeit képezik ki, ez a munka néhány hónapja kezdődött, év végéig harmincezer ukrán katonát fognak kiképezni többek között a modern nyugati fegyverek működtetésére.

Négyezer főt vet be az EU egy időben

Jelenleg közel négyezer európai nő és férfi vesz részt a különböző bevetéseken az EU szomszédságában: Afrikában, a Nyugat-Balkánon, Kelet-Európában és a Közel-Keleten. Az EU által vezetett KBVP-missziók és -műveletek keretében az uniós tagállamok által delegált katonai erők és polgári szakértők alkotják a missziókat. A helyi igényekhez igazított megbízatások célja, hogy stabilizálják a partnerországokat, ezáltal megteremtsék a biztonságot.

Egy ismertebb és hozzánk is közelebb eső katonai művelet például az Althea Bosznia-Hercegovinában. 2004. december 2-án, kilenc évvel a délszláv háború vége után indította ezt az Európai Unió, amikor a NATO úgy döntött, átadja saját békefenntartó misszióját, amely a háború vége óta őrizte a biztonságot a térségben.

Ami a további katonai vonatkozásokat illeti, a szárazföldi és tengeri katonai missziók és műveletek között találhatunk hadseregek reformjára és képzésére vonatkozókat, a biztonságos és védett környezet megteremtését célzót, a kalózok elleni küzdelemre vagy az emberkereskedők hálózatainak megzavarásra vonatkozókat. Három katonai kiképzőmisszió tanácsot és képzést nyújt a helyi biztonsági erőknek Maliban, Szomáliában és a Közép-afrikai Köztársaságban. A helyszíni koordináció és együttműködés megerősítése érdekében 2017-ben e katonai kiképzési missziók számára egyetlen parancsnoki központot hoztak létre, amely felhatalmazással rendelkezik arra is, hogy 2500 fős katonai missziókat tervezzen és hajtson végre. A polgári missziók támogatása kulcsfontosságú szerepet játszik a határigazgatásban, a konfliktusmegelőzésben, a szervezett bűnözés és a csempészet elleni küzdelemben, a nemzetbiztonsági ágazatok reformjában, illetve az igazságszolgáltatási rendszer és a jogállamiság nyomon követésében.

Mivel uniós költségvetésből nem lehet katonai vagy védelmi kiadásokat finanszírozni, ezért a költségvetésen kívüli Európai Békekeret áll rendelkezésre erre a célra.

Ehhez kapcsolódóan: Exkluzív: Kémkapcsolatokkal rendelkező, Nyugatról kiutasított orosz diplomaták bukkantak fel újra Szerbiában