A Kínával való szakítás nem kívánatos és nem is megvalósítható, de Európának csökkentenie kell a kapcsolatrendszer érzékeny részein a kockázatokat – mutatott rá az EU és Kína közötti viszonyról tartott EP-vitán az Európai Bizottság elnöke, aki néhány hónapon belül egy gazdasági biztonsági stratégiára fog előterjeszteni javaslatot.
Az EU-nak nem szabad leszakadnia Kínáról, de csökkentenie kell a Pekinggel való érintkezéssel együtt járó kockázatokat – jelentette ki az Európai Parlament által az EU és Kína közötti kapcsolatokról rendezett vitán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint az EU-nak nem szabad azon az áron megvédenie magát Kínától, hogy közben aláássa saját gazdasági modelljét. A főképviselő úgy vélte, hogy a Kínával szembeni függőség csökkentése kéz a kézben halad a stratégiai önállóság növelésével.
Miért fontos Tajvan Európának?
A képviselők többsége új európai stratégiát sürgetett Kínával szemben, amely megítélésük szerint hosszú távon hegemón szerepre tör a világban. Visszatérően bírálták Emmanuel Macron francia elnök közelmúltbeli kínai útja után mondott nyilatkozatát, amely azon a szerintük teljesen téves feltételezésen alapult, mintha Európának egyáltalán nem állna érdekében Tajvan pártját fogni Kínával szemben. Josep Borrell külpolitikai főképviselő Macron állítását közvetve cáfolva rámutatott, hogy az EU érdeke a hajózás biztonsága a stratégiailag kulcsfontosságú tajvani tengerszoroson (amiért a térségben flottával is jelen kell lenni), de ugyanennyire fontos, hogy a félvezetők terén piacvezető szigetország megőrizze a függetlenségét. „Tajvan az unió geopolitikai periméterén belül van” – szögezte le a politikus.
„Határozottan ellenezzük a status quo egyoldalú megváltoztatását, kiváltképpen az erő alkalmazása révén” – tette hozzá Ursula von der Leyen, aki úgy vélte, hogy Kína új lapot nyitott, és „a reformok és a nyitás politikájáról a biztonság és az ellenőrzés új korszaka felé tart”. Ennek részeként Kína csökkenteni kívánja a külvilágtól való függőségét (ami az orátor szerint teljesen érthető), de eközben a világot fokozott mértékben függővé kívánja tenni önmagától – mutatott rá a bizottsági elnök, aki Macron elnök társaságában nemrég Pekingben találkozott a kínai vezetéssel.
Ehhez kapcsolódóan: Exkluzív: Kína és Oroszország közös taktikája az internet ellenőrzéséről, cenzúráról
Középpontban a gazdasági kockázatok csökkentése
Von der Leyen elmondta: arról biztosította pekingi tárgyalópartnereit, hogy az EU nem akarja megszakítani a gazdasági, társadalmi, politikai és tudományos kapcsolatokat. Már csak azért sem, mert a kétoldalú kereskedelem napi értéke 2,3 milliárd euró. Mindazonáltal sürgősnek nevezte a kapcsolatrendszernek az átláthatóság, a kiszámíthatóság és a kölcsönösség talaján történő kiegyensúlyozását. „Amit Kínától szeretnénk, az az egyenlő játékszabályok tiszteletben tartása az európai cégeknek a kínai piachoz való hozzáférése terén, az állami szubvenciók kérdésében az átláthatóság és a szellemi tulajdon védelme” – szögezte le a bizottsági elnök, hozzátéve, hogy bizonyos területeken a kereskedelem és a beruházás gazdasági és nemzetvédelmi kockázatokat hordoz magában, „különös tekintettel a hadiipari és a kereskedelmi ágazatok tényleges összeolvadásának kontextusára Kínában”.
Von der Leyen szerint ezért a jövőbeli Kína-stratégia középpontjában a gazdasági kockázatok csökkentésének kell majd állnia.
Josep Borrell hangsúlyozta, hogy Európának úgy kell csökkentenie az ellátási láncon belül a kockázatokat, hogy közben tiszteletben tartja a WTO szabályait. Úgy vélte, hogy az EU-nak Ázsia más országai felé kellene jobban nyitnia, de önmagában ez sem garantálná a nagyobb függetlenséget Kínától, tekintettel arra, hogy ezek az államok sem függetlenek a kínai beszállítói láncoktól. „Az a fő geopolitikai kockázat, hogy ha Kínával szemben csökkentjük a függőségünket, azzal növekszik Peking befolyása a világ többi részére” – hozott be egy új szempontot a vitába a spanyol nemzetiségű főképviselő.
Philippe Lamberts, az európai zöldek frakciójának társelnöke szerint Európát az elmúlt negyven évben három naivitás is jellemezte a Kínára vonatkozó politikában. Egy merkantilista naivitás, egy demokratikus naivitás (hogy a kereskedelmen keresztül hatni lehet Kína demokratizálódására) és a narcisztikus naivitás, vagyis az, hogy egyes vezetők elhitték, elhiszik magukról, hogy személyes jó kapcsolatukon keresztül befolyást tudnak gyakorolni a kínai politikára. A frakcióelnök úgy látja, hogy Kína a határain belül egyre jobban a tekintélyelvűség felé mozdul el, míg nemzetközi téren szövetkezik a Nyugat ellenségeivel.
Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője ezért különösen hevesen bírálta Emmanuel Macron nyilatkozatait, amelyekkel véleménye szerint súlyos csapást mért Európa és a transzatlanti közösség egységére. Stéphane Séjourné, a Renew-frakció Macron-párti vezetője válaszul a néppárti kormányokra hárította a felelősséget azért, mert kiárusították a kikötőiket és más stratégiai fontosságú vagyontárgyakat Kínának.
Ehhez kapcsolódóan: Zsibbadtan nézi az EU Budapest és Moszkva barátságos viszonyát
Von der Leyen új gazdaságbiztonsági stratégiát ígér
Az Európai Bizottság elnöke beszédében négy kulcsterületet jelölt meg, ahol a kockázatcsökkentésre irányuló stratégiát a gyakorlatba kellene átültetni. Elsőként fontosnak nevezte az EU Kínától való függőségének és ellenálló képességének felmérését, és növelni a gazdaság és az ipar versenyképességét és tűrőképességét olyan területeken, mint az energiaszektor, az egészségügy, a gyógyszerészeti termékek, az élelmiszer-biztonság és a védelmi képességek. Másodsorban azt szorgalmazta, hogy az EU bátrabban nyúljon hozzá szükség esetén azokhoz a kereskedelmi védőeszközökhöz, amelyekkel az elmúlt években felvértezte magát.
Harmadszor a bizottság elnöke szerint új eszközök bevezetését is mérlegelni kellene néhány kulcsfontosságú szektorban annak szavatolására, hogy az európai cégek tőkéje, tapasztalata és tudása ne a rendszerszintű riválisok katonai és hírszerzési képességeit növelje. Ezért szerinte górcső alá kell venni, hogyan szivároghatnak ki a modern és érzékeny technológiák más országokban való beruházások során. Ennélfogva – tette hozzá – Európának egy, a külső befektetésekre vonatkozó eszközt kellene kifejlesztenie kis számú, de nagyon kényes technológiákat illetően. Megjegyezte, hogy ez is része lesz annak az új gazdaságbiztonsági stratégiának, amelyre a következő hónapokban terjeszt majd elő javaslatot a bizottság.
Von der Leyen negyedik elvként a partnerekkel, elsősorban, de nem kizárólag G7-es körben folytatott együttműködés elmélyítését nevezte lényegesnek. Josep Borrell azt húzta alá, hogy Kína a déli féltekén egy új, másféle világrendet akar kiépíteni. Ezért mindennél fontosabbnak nevezte az egység megőrzését az EU-n belül, ami szerinte nem jelenti azt, hogy mindenki ugyanazon a hangon szólaljon meg. A lényeg, hogy egy hullámhosszon legyünk – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Ursula von der Leyen: Ukrajna „meghatározó tényező” az EU és Kína kapcsolataiban