Oroszország több fronton is támadja az Európai Uniót, ezért a közösségnek új gazdasági szankciók mögé kell felsorakoznia – közölték csütörtökön balti és közép-európai vezetők. Litvánia az esetleges, Belaruszból érkező orosz katonai csapások kockázatára hivatkozott.
Az EU-csúcson az elmúlt hetek talán legközvetlenebb figyelmeztetései hangzottak el, ahogy az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei igyekeznek elrettenteni Oroszországot minden lehetséges támadástól Ukrajna ellen, és csökkenteni Moszkva meglepetésszerű lépéseinek lehetőségét. Számos NATO-szövetséges egyben EU-tagállam is.
„Tényleg támadások sorozatával nézünk szembe. Úgy látom, hogy ezek mind összefüggenek” – mondta Krišjānis Kariņš lett miniszterelnök újságíróknak, és sorolta is a közel-keleti migránsok fegyverként való felhasználását Belarusz és az EU határain, a mesterségesen magas orosz földgázárakat és az orosz dezinformációt.
Ukrajna a fő töréspont
Ukrajna továbbra is a fő töréspont Oroszország és a Nyugat között. Washington szerint Oroszország több mint százezer katonát gyűjtött össze Ukrajna határain, valószínűleg invázió céljából. Moszkva azt állítja, hogy joga van a saját területén csapatmozgásokat végrehajtani úgy, ahogy jónak látja, de szerinte a manőverek pusztán védelmi jellegűek.
A Reuters által közölt zárónyilatkozat-tervezet szerint az EU vezetői „súlyos következményekre” fognak figyelmeztetni abban az esetben, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia hasonló álláspontot képvisel.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország növeli, nem pedig csökkenti csapatai létszámát a határon.
Your browser doesn’t support HTML5
Mit gondolnak az ukránok egy esetleges orosz megszállásról?
Egyre több az orosz katona a határ közelében
„Semmi jelét nem látjuk annak, hogy ez a csapatösszevonás leállna vagy lassulna. Ellenkezőleg, folytatódik” – mondta újságíróknak a NATO főhadiszállásán, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett állva.
Stoltenberg közölte, hogy Ukrajna határán orosz „harcképes csapatok, tankok, tüzérség, páncélos egységek, drónok és elektronikus hadviselési rendszerek” vannak.
A Kreml tagadja a Nyugat vádjait, beleértve bármilyen tervet Ukrajna megszállására. Azt állítja, hogy jogos biztonsági érdekei vannak a térségben, és szerdán javaslatokat nyújtott be az Egyesült Államoknak, hogy a NATO ne terjeszkedjen kelet felé és ne helyezzen el új fegyverrendszereket Oroszország határai közelében.
Veszélyes helyzet
Oroszország balti szomszédai azonban támadják azt, amiben ők Moszkvának a béke és a háború közötti határvonal elmosására irányuló kísérleteit látják.
„Valószínűleg az elmúlt harminc év legveszélyesebb helyzetével állunk szemben. Nemcsak Ukrajnáról beszélek, hanem a NATO keleti szárnyáról” – mondta Gitanas Nausėda litván elnök egy nappal azután, hogy az EU vezetői csúcstalálkozót tartottak Ukrajnával és négy másik egykori szovjet tagköztársasággal Brüsszelben.
Felidézte, hogy Oroszország a Lengyelországgal és két balti állammal határos Belaruszt integrálhatja katonai rendszerébe, és területét „lehetséges platformként használhatja a szomszédos országok elleni támadáshoz”.
Bármilyen összehangolt uniós szankció valószínűleg Németországon múlik, amelynek új balközép kancellárja, Olaf Scholz keményebb álláspontot képvisel, mint jobbközép elődje, Angela Merkel.
Ehhez kapcsolódóan: Putyin éjszakánként taxizott a Szovjetunió összeomlását követőenBerlin mérlegelné, kockáztatja-e a gázellátást
Berlin azonban továbbra is azt mérlegelné, hogy kockáztassa-e ipari és lakossági földgázellátását ezen a télen azzal, hogy szembeszáll Moszkvával – mondják diplomaták.
Németország, Franciaország és Ukrajna szerdán megpróbálta újraéleszteni a normandiai formátumot, az Oroszországgal tető alá hozott diplomáciai békekezdeményezést annak érdekében, hogy véget vessen a kelet-ukrajnai konfliktusnak, amely az oroszbarát szakadárokat állítja szembe a kijevi erőkkel.
„Újra hangsúlyozzuk, hogy a határok sérthetetlensége az európai béke fontos alapja, és közösen mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez a sérthetetlenség fennmaradjon” – mondta Scholz első uniós csúcstalálkozóján újságíróknak.
Az Északi Áramlat 2.-ben van potenciál
A Nyugat 2014-ben gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben a Krím félsziget elcsatolása miatt Ukrajnától. Az intézkedések Oroszország energia-, bank- és védelmi szektorát célozták meg.
Janez Janša szlovén miniszterelnök felvetette, hogy az egyik újabb lehetőség az lenne, ha megakadályoznák az új Északi Áramlat 2. vezeték üzembe helyezését Oroszország és Németország között.
Ehhez kapcsolódóan: „Bár nem látjuk őket, lőni fognak ránk” – Helyzetjelentés az ukrán frontvonalról