Köszönőviszonyban sincsenek egymással a magyar kormány és az Európai Bizottság jövő évre szóló növekedési és hiány-előrejelzései, miközben az inflációt is magasabbra becsüli Brüsszel, ahol pénteken mutatták be a 2024–2026-os időszakra vonatkozó makrogazdasági prognózisokat.
Szakértők eleve kincstári optimizmusnak nevezték a magyar kormány által az elmúlt napokban benyújtott 2025-ös költségvetést. Az Európai Bizottság pénteken bemutatott makrogazdasági prognózisai is ezt a véleményt látszanak alátámasztani, a mutatók zömét tekintve olyan nagy mértékű az eltérés Brüsszel és a magyar kormány 2025-ös és középtávú előrejelzései között.
Jókora különbségek a bizottság és a kormány becslései között
A legkisebb különbség a két kalkuláció között a 2024-es évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzés, de ebben is a kormány várakozásai a derűlátóbbak. Miközben a Pénzügyminisztérium 0,8 százalékra becsüli az idei gazdasági növekedés mértékét, addig a bizottság őszi előrejelzése csak 0,6 százalékos bővülést vár. Brüsszel szerint az elhalasztott közberuházások és az üzleti bizalmi mutató romlása miatt továbbra is pangás tapasztalható a beruházások terén, de az export is megsínylette, hogy Magyarország kereskedelmi partnerei körében visszaesett a kereslet, különösen a gépipari termékek és a közlekedési berendezések iránt.
A 2025-ös növekedési becslések között már jelentős szakadék tátong. Miközben az Európai Bizottság jövőre csak 1,8 százalékos GDP-bővülést vár (főleg a bővülő fogyasztás miatt), addig a kormány várakozásai szerint 3,4 százalékra fog felpörögni a gazdaság (a Költségvetési Tanács ennél csak valamennyivel szerényebb, 3,2 százalékos növekedést vár). Brüsszel szerint ugyanakkor a kormány által elképzeltnél lassabb és fokozatosabb talpra állás előtt áll a gazdaság, különösen az autógyártást övező bizonytalanságok miatt, ami a beruházási szinteket is negatívan befolyásolhatja. A testület arra számít, hogy a gazdaság növekedése csak 2026-ban érheti el a három százalékot (3,1 százalék).
Az infláció alakulását is eltérően ítélik meg Brüsszelben és Budapesten. Az Európai Bizottságnál idén 3,8 százalékos (harmonizált fogyasztói árindex), 2025-ben 3,6 százalékos, 2026-ban pedig 3,2 százalékos inflációt várnak, emlékeztetve arra, hogy a laza fiskális politikák és a folytonosan emelkedő bérek „fenntarthatják az inflációs nyomást és gyengíthetik a gazdaság versenyképességét”. A magyar kormány jövő évi „békeköltségvetése” ezzel szemben 3,2 százalékos inflációra számít 2025-ben.
A bizottság szerint 2026-ban nem megy az előírt szint alá a hiány
Az őszi gazdasági prognózis szerint a magyar államháztartás hiánya a 2023-as GDP-arányos 6,7 százalékos szintről 2024-ben a GDP 5,4 százalékára csökken, és jövőre is magas, 4,6 százalékos lesz. A jövő évi költségvetés ezzel szemben mindössze 3,7 százalékos államháztartási hiányt vetít előre, ami nyilvánvalóan tükrözi a növekedési előrejelzésekben meglévő számottevő különbségeket.
Az Európai Bizottság még 2026-ban is magas, 4,1 százalékos államháztartási hiányt vár, ami jóval meghaladja az uniós költségvetési szabályok által meghatározott, maximum háromszázalékos mértéket, a kormány viszont azzal számol, hogy már 2026 végére az előírt szint alá süllyedhet a deficit.
A bizottság jövő héten hozza nyilvánosságra a Magyarországnak és hét másik tagállamnak szánt ajánlásait a túlzottan magas államháztartási hiány előírt szintre csökkentéséről. A testület nyáron jelentette be a deficiteljárás (EDP) megindítását többek között Magyarországgal szemben. Ajánlásaiban várhatóan időpontot és egy hiánycsökkentési pályát is javasol majd az Orbán-kormánynak. A bizottsági ajánlásokat a pénzügyminisztereknek kell elfogadniuk decemberi ülésükön.
Késleltetett összeütközés Budapest és Brüsszel között?
A Szabad Európának nyilatkozó források az ambiciózus – jóllehet számos szakértő szerint irreálisnak tűnő – növekedési mutatókra alapozott magyar hiánycsökkentési tervek miatt nem számítanak különösebb nehézségre a bizottsági ajánlásokat illetően. „A probléma később jelentkezik majd” – utalt a forrás arra, hogy a reálnövekedés jócskán eltérhet a kormány előrejelzésétől.
Az államadósság alakulásának kérdésében is eltérőek a bizottság és a kormány számai. Előbbi idén és jövőre is a GDP 74,5 százalékának megfelelő államadóssági rátát jósol, míg utóbbi jövőre csak 72,6 százalékot. Ebből még adódhatnak nézeteltérések, ugyanis nemrég úgy módosították az adósságszabályokat, hogy a tagállamoknak egy négy, indokolt esetben akár hét évre meghosszabbítható időszakra vonatkozó adósságcsökkentési pályát kell felrajzolniuk és reformokkal, nettó kiadási célok meghatározásával alátámasztaniuk. A jövőben így az ezektől való eltérés esetén az adósság alapján is kvázi automatikusan elindulhat a túlzottmértékűhiány-eljárás. A deficitszabályok ugyanakkor nem változtak, ezek alapján került vissza Magyarország több mint egy évtized után az EDP-be.