Ebben az összeállításban kifejezetten azokat a történéseket vesszük sorra, amikor Magyarországot nem az EU-s pénzek elköltése miatt vették elő, hanem más ellentmondásokat, problémákat kértek számon az Orbán-kormányon. A kínálat bőséges: civilek, Balkán-politika, határvédelem, vétózás és az uniós értékek nagy részének lábbal tiprása – amire a kormányzati válasz az európai és a magyar baloldal közötti összeesküvés víziójában merül ki.
Idén sok mindent megváltoztatott az orosz–ukrán háború. Ezek egyike a magyar–lengyel viszony, amelyről kiderült, hogy csak az uniós intézményekkel szembeni érdekszövetségként működött; minél megengedőbb volt Budapest az oroszokkal szemben, annál távolabb került Varsótól. Azt is szokták mondani, hogy az EU-nak sokkal egyszerűbb a viszonyrendszere Lengyelországgal: a viták a lengyel igazságügyi reformra korlátozódnak, amelyet az Európai Bíróság is több ítéletben elmarasztalt, míg azt, hogy mi a gond Magyarországgal, nem lehet egyetlen mondatban összefoglalni. Minden ilyen kísérlet hosszas felsorolásba torkollik. Kívülállónak nehéz lenne pusztán az Európai Parlament ez évi, magyar ügyekre szűkített krónikáját böngészve elmagyarázni, tulajdonképpen mit keres Magyarország az Európai Unióban.
A Delbos-Corfield-jelentés
Az év legnagyobb jelentőségű, Magyarországgal kapcsolatos európai parlamenti dokumentuma kétségkívül a Delbos-Corfield-jelentés. Azért mondhatjuk ezt, mert itt nemcsak egy-egy területről, hanem az egész magyar jogállamisági helyzetről, demokratikus berendezkedésről alkottak véleményt a képviselők. Ez a jelentés voltaképpen a négy évvel korábbi Sargentini-jelentés napra késszé tételének számított. 2018-ban a képviselők kétharmados többséggel megállapították, hogy Magyarországon tizenkét különböző területen vannak olyan hiányosságok, amelyek a jogállamiság rendszerszintű veszélyeztetését jelentik. Ennek alapján indult meg a 7. cikk szerinti eljárás. A szeptemberi Delbos-Corfield-jelentés szerint a helyzet rosszabb lett, és kimondták azt is, hogy már nem teljes értű demokrácia a magyar berendezkedés.
A határozott uniós fellépés hiánya hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországból „a választásos önkényuralom hibrid rezsimje” lett (azaz olyan alkotmányos rendszer, ahol vannak ugyan választások, de a demokratikus normákat már nem tartják tiszteletben) – áll a négy évvel korábbinál is nagyobb többséggel elfogadott jelentésben.
A parlament többek között az alábbi területeket emelte ki első számú problémaforrásként: az alkotmányos és a választási rendszer működése, az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció és az összeférhetetlenség és a véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust. De ezeken túl a tudományos élet szabadsága, a vallásszabadság, az egyesülési szabadság, az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTIQ-személyek jogait, a kisebbségek jogai, a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai szintén problematikus területek Magyarországon. „A jelentés következtetései egyértelműek és visszavonhatatlanok: Magyarország többé nem demokrácia. Sürgősen el kellett fogadnunk ezt az állásfoglalást, mert az ország riasztóan gyorsan távolodik a jogállamiságtól. Megállapítjuk, hogy a Fidesz stratégiája autokratikus: ebben a parlamenti képviselők eddig nem látott többsége között egyetértés van. A kiállásunknak ébresztőként kellene szolgálnia a tanács és a bizottság számára” – mondta a szavazás után Delbos-Corfield.
„Megbocsáthatatlan, hogy miközben az embereket a háborús infláció és az elhibázott szankciók súlyos gazdasági hatásai sújtják, az Európai Parlament ismét Magyarországot támadja – reagált a témára Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője a vitában. – Kifizethetetlen villanyszámlák, gázszámlák, tönkremenő vállalkozások, fenyegető munkanélküliség és bizonytalanság – ezekre kellene megfelelő európai választ adni, nem politikai boszorkányüldözést folytatni Magyarország ellen! – húzta alá a képviselő. – Hívják akár Tavares-, Sargentini- vagy Delbos-Corfield-jelentésnek, ami itt zajlik immár egy évtizede, az boszorkányüldözés. Az Európai Parlament többsége megint a megbélyegzés és a probléma szítója. Épp egy újabb diktátum születik a jogállamiság nevében” – tette hozzá Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselőcsoportjának elnöke.
A magyar biztos is célkeresztben
A civil szervezetek helyzetéről szóló jelentésben ugyan név szerint nem szerepelt Magyarország, de magyarként az állásfoglalásban megfogalmazott következő mondat eléggé átérezhető: a parlament elítéli, hogy „például a lakhatás, az egészségügy, az oktatás és a menekültügy területéhez tartozó közfeladatokat szerveznek ki civil társadalmi szervezetekhez”, és súlyos aggodalmát fejezi ki a kormányok tulajdonában lévő, álcivil szervezetek megjelenése miatt.
Ezt a jelentést március elején fogadták el, amikor a civilek óriási segítséget nyújtottak az ukrán menekülteknek Magyarországon is. Ebben a helyzetben mutatott rá a parlament arra, hogy miközben a civil társadalomhoz kapcsolódó jogok folyamatos eróziója figyelhető meg (a koronavírus-járvány csak rontott a helyzeten), az uniónak és tagállamainak kötelessége támogató környezetet biztosítani a civil társadalmi szervezetek működéséhez. Még egy áthallásos mondat: a parlament „elítéli a civil társadalmi szervezetek zaklatását, rágalmazását, megbélyegzését és bűnbaknak való kikiáltását”. A jelentés azt is kiemeli, hogy a migráció területén dolgozók tevékenységét sem lenne szabad bűncselekménnyé nyilvánítani.
Júliusban a magyar külgazdaság és diplomácia elevenjébe vágott az Európai Parlament. Elfogadtak ugyanis egy olyan állásfoglalást, amelyben a képviselők további büntetőintézkedések mellett érveltek Oroszországgal szemben, többek között az orosz kőolaj-, földgáz-, szén- és nukleárisüzemanyag-import azonnali, teljes körű embargóját követelve. Ez az, amit egyik oldalról Magyarország kategorikusan elutasít, másrészt az előbbiek ellenére például az olaj- és a szénembargót is támogatta a magyar kormány. A képviselők ebben a döntésben sürgették a tagállamokat, hogy szüntessék meg az együttműködést az orosz vállalatokkal a meglévő és új – magyarországi, finnországi és bulgáriai – nukleáris projektekkel kapcsolatban, és fokozatosan szüntessék meg a Roszatom-szolgáltatások használatát.
Meglehetősen szokatlan módon – szintén júliusban – amikor a nyugat-balkáni csatlakozási folyamatot tekintette át az Európai Parlament, az ezért a területért felelős magyar uniós biztost érte bírálat. „A parlament szintén aggodalmasnak találta Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos egyes, a szerb entitással kapcsolatos állításait, ezért felkéri a bizottságot, hogy a biztosokra vonatkozó magatartási kódexre való tekintettel értékelje Várhelyi biztos közelmúltbeli intézkedéseit” – fogalmaztak a képviselők.
Gál Kinga a Fidesz nevében azonban védelmébe vette az Orbán Viktor által jelölt biztost. Közben reagált arra is, hogy Magyarország lenne az orosz és a kínai állam trójai falova az EU-ban. „Teljesen abszurd, hogy mindegyik jelentésben megjelenik Magyarország, miszerint Magyarország Szerbiával együtt lehetővé teszi Oroszország és Kína geopolitikai céljainak megvalósulását. Elfogadhatatlan továbbá a Várhelyi Olivér bővítésért felelős biztost ért alaptalan kritika és a vád, hogy részrehajló lenne Szerbia viszonylatában. Ezeket a nevetséges állításokat elutasítjuk” – mondta Gál.
Egy vétó margójára
És még mindig nyár közepén tartunk, amikor egy nagyon komoly vita került elő: Magyarország blokkolta a globális társasági minimumadó európai bevezetését. Ez a történet egészen december végéig tartott, és csak akkor szűnt meg a magyar ellenállás, amikor a tagállamok rábólintottak az 5,8 milliárd eurós magyar helyreállítási tervre.
A parlamenti állásfoglalás szerint a Magyarország által a társasági adó minimumszintjéről született nemzetközi megállapodás vétójának feloldásáért cserébe „bejelentett igényeket […] már nagyrészt figyelembe vették a nemzetközi megállapodásban”, ezért a parlament „sürgeti Magyarországot, hogy haladéktalanul vessen véget a globális adóügyi megállapodás tanácsban való blokkolásának”. Az állásfoglalás arra biztatja a bizottságot és a tagállamokat, hogy „ne bocsátkozzanak politikai alkudozásba azokkal a tagállamokkal, amelyek visszaélnek nemzeti vétójukkal”, és „mindaddig tartózkodjanak a magyar nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv jóváhagyásától, amíg Magyarország teljes mértékben eleget nem tesz a rendeletben meghatározott valamennyi kritériumnak”. A képviselők kijelentették, hogy a jelenleg létező nemzetközi adózási szabályok a modern kor gazdaságában nagyrészt elavultak, mivel nem képesek hatékonyan visszaszorítani az adókijátszást és az adókikerülést, aláássák az egységes piacot, és miattuk a kis- és középvállalkozások elfogadhatatlan versenyhátrányba kerülnek a multinacionális vállalatokkal szemben.
Ez az ügy természetesen elvezetett a többségi döntéshozatal általánossá tételéhez az Európai Unióban. A képviselők emlékeztették a tagállamokat, hogy az egyhangú uniós döntéshozatalhoz „nagyon magas szintű felelősségvállalásra” és „lojális együttműködésre” van szükség, ahogy az az uniós szerződésben is szerepel. A tagállamoknak hosszú távon mérlegelniük kellene a minősített többségi szavazásra való áttérést, a bizottságnak pedig újra kellene indítania a vitát arról, hogy az adózás egyes területein fokozatosan át lehet-e térni a minősített többségi szavazásra.
A vétó kapcsán Magyarország az uniós jogra hivatkozott. „Az európai integrációt a tagállamok hozták létre, ők a szerződések urai. Az unió alapítói nem véletlenül követelték meg, hogy a tagállamok megőrizzék a jogukat arra, hogy a számukra fontos területeken kizárólag az ő egyetértésükkel lehessen felettük dönteni – mondta Gál Kinga képviselő. – Az egyhangú döntéshozatal eltörlése a tagállamok szuverenitását szüntetné meg, a brüsszeli centralizáció kiteljesedését eredményezné. Az unió nem válhat a föderalista érdekeket kiszolgáló Európai Egyesült Államokká” – hangsúlyozta.
Októberben akkor is szóba került Magyarország, amikor az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex 2020-as elszámolását nem fogadták el. A parlament többek között azt kérte, hogy a magyar jogállamisági helyzetre való tekintettel a visszaküldéssel kapcsolatos Frontex-tevékenységet Magyarországon azonnal függesszék fel. Mindezt mondták annak tudatában, hogy az ügynökség korábban már kivonult a határellenőrzési tevékenység támogatásából, merthogy Magyarország nem hajtja végre a menekültekkel való bánásmóddal kapcsolatos uniós bírósági határozatokat.
Ehhez kapcsolódóan: Az év, amikor Magyarországon tesztelték, hogyan kell megvédeni az EU-s pénzeket