Az izraeli csapatok hétfő hajnalban körülvették Gázavárost, és elvágták a külvilágtól az ostromlott terület északi részét. Éjjel több órára megszakadt és csak lassan áll helyre a kommunikáció Gázában.
Az izraeli média jelentése szerint az izraeli csapatok várhatóan hétfőn vagy kedden lépnek be a városba, ahol az évek óta gyakorlatozó palesztin fegyveresek valószínűleg utcáról utcára fognak harcolni hatalmas alagúthálózatuk segítségével. A gázai egészségügyi minisztérium szerint feltehetően mindkét oldalon nőni fog az áldozatok száma a már egy hónapja tartó háborúban, amelyben eddig több mint 9700 palesztin vesztette életét.
Mintegy másfél millió palesztin, vagyis a lakosság hetven százaléka hagyta el otthonát, amióta a Hamász izraeli behatolásával és több mint 1400 ember, többségében civilek meggyilkolásával megkezdődött a háború. Gázában fogytán van az élelmiszer, a gyógyszer, az üzemanyag és a víz, az ENSZ által fenntartott, iskolákból kialakított menedékhelyek túlzsúfoltak, sokan az utcán alszanak. A Hamászt többek között az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek minősíti.
Izrael ez idáig elutasította az Egyesült Államok javaslatait a harcok szüneteltetésére annak érdekében, hogy célba tudják juttatni a humanitárius segélyszállítmányokat, és elérjék a Hamász október 7-i rajtaütésében elfogott 240 túsz egy részének szabadon engedését. Izrael emellett visszautasította az egyre jobban aggódó arab országok – köztük az évtizedekkel ezelőtt velük békeszerződést aláíró Jordánia és Egyiptom – felhívásait is egy átfogó tűzszünetre.
Ehhez kapcsolódóan: Szorul az ostromgyűrű Gázaváros körül, újabb izraeli látogatáson az amerikai külügyminiszter
Az első, nem Egyiptomon át érkező segély
Egy jordániai katonai teherszállító repülőgép orvosi segélyt dobott le a Gázai övezet északi részének egyik tábori kórházánál – közölte II. Abdullah király hétfő hajnalban. Ez lehet az első ilyen akció a háborúban, ami újabb lehetőséget kínálhat a segélyszállításra az egyiptomi–gázai határon fekvő Rafah átkelőhely mellett.
A helyzet továbbra is súlyos a Gázai övezet északi részén. Mintegy nyolcszázezer ember tett eleget az izraeli hadsereg felszólításának, és menekült délre, még úgy is, hogy Izrael folytatta a légicsapásokat a térségben. Vasárnap Gáza középső és déli részén – az állítólagos biztonságos zónában – legkevesebb 53 embert öltek meg a légicsapások.
Százezrek maradtak Gázavárosban és az övezet északi részein. Körülbelül kétezer ember vonult vasárnap Gáza észak–déli autópályáján abban a néhány órában, amelyet a hadsereg biztosított a távozásra. Sokan csak azt vitték magukkal, ami a két kezükben elfért.
Egy férfi azt mondta, hogy ötszáz métert gyalogoltak felemelt kézzel, miközben elhaladtak az izraeli csapatok mellett. Egy másik azt írta le, hogy holttesteket látott az út mentén. „A gyerekek életükben először láttak tankot. Ó, világ, könyörülj rajtunk!” – mondta egy palesztin férfi, aki nem volt hajlandó elárulni a nevét.
Gáza lakosságának többsége olyan palesztinok leszármazottja, akik Izraelben éltek az 1948-as háború előtt, aztán elmenekültek vagy elűzték őket. A palesztinok nakbának, katasztrófának nevezik a kivonulásukat, és sokan tartanak a megismétlődésétől, miután a legújabb háború miatt százezrek kényszerülnek elhagyni az otthonukat.
Ehhez kapcsolódóan: Gázai konfliktus: a háborúnál is nagyobb kérdés, hogy mi lesz utána
Kettévágott Gáza
Az izraeli hadsereg vasárnap este közölte, hogy elvágta Gáza északi részét a délitől, és a háború „jelentős szakaszának” nevezte. A közlemény szerint továbbra is a lakosság rendelkezésére áll egy egyirányú folyosó, amelyen délre menekülhetnek.
A hadsereg jelentése szerint harminc katona vesztette életét a szárazföldi offenzíva több mint egy héttel ezelőtti kezdete óta. A palesztin fegyveresek továbbra is rakétákkal lövik Izraelt, ezzel nehezítik a mindennapi életet, még akkor is, ha a legtöbb rakétát elfogják, vagy nyílt területen zuhannak le. Izraeliek tízezrei hagyták el a gázai és a libanoni határ közelében lévő közösségeket.
Az internet-hozzáférést támogató netblocks.org-csoport és a Paltel palesztin távközlési vállalat szerint a háború során vasárnap este harmadszor szakadt meg a kommunikáció Gázában. A segélyszervezetek dolgozói arról számoltak be, hogy a kimaradások miatt a civileknek még nehezebb biztonságos helyet találniuk vagy mentőt hívniuk.
Az első gázai leállás 36 órán át tartott, és egybeesett a szárazföldi invázióval, a második pedig néhány óráig. A Paltel közölte, hogy hétfőn fokozatosan helyreállítják a szolgáltatást.
Ehhez kapcsolódóan: Kerüljön képbe a Hamász és Izrael háborújáról!
Vízkrízis
Fogytán van az élelmiszer, a víz és a kórházak generátorainak működtetéséhez szükséges üzemanyag. Gáza egyetlen erőműve leállni kényszerült röviddel a háború kitörése után. Izrael nem engedte be az üzemanyagot, azt állítva, hogy a Hamász ellopná katonai célokra.
Gáza északi része súlyos vízhiánnyal néz szembe, miután nincs üzemanyag ahhoz, hogy a pumpák segítségével vizet hozzanak fel a községi kutakból, Izrael pedig elzárta a térség fő vezetékét. Az ENSZ humanitárius ügyekkel foglalkozó hivatala közölte, hogy az elmúlt két napban hét vízlétesítményt ért találat Gáza-szerte, amelyek „jelentős károkat” szenvedtek, ami növeli a szennyvízáradat kockázatát. Izrael helyreállított két vízvezetéket Gáza középső és déli részén – jelentette az ENSZ.
Október 21. óta több mint 450, élelmiszert, vizet, gyógyszert és egyéb alapvető segélyeszközt szállító teherautó léphetett be Gázába Egyiptomból, de a segélyszervezetek munkatársai szerint ez nem elegendő az igények kielégítésére a mintegy 2,3 millió palesztinnak otthont adó területen.
A háború másutt is feszültséget szított, gyakori a lövöldözés a határ mentén Izrael és a libanoni Hezbollah fegyveres csoport között.
Négy civil halt meg egy izraeli légicsapásban Libanon déli részén vasárnap este, köztük három gyerek – jelentette egy helyi polgári védelmi tisztviselő, illetve az állami média. Az izraeli hadsereg közölte, hogy a Hezbollahhoz köthető célpontokat támadott, válaszul egy izraeli civil halálát okozó páncéltörő lövedékre. A Hezbollah azt mondta, hogy válaszul Grad rakétákat indított Dél-Libanonból Izraelbe.
„Nem világos, hová menekülhetnénk” – az életüket féltik a dagesztáni zsidók