Helyiek szerint a háború egyik legintenzívebb bombázása zajlott a Gázai övezetben, miközben a szemben álló felek „rendkívül komoly egyeztetéseket” folytatnak az újabb fegyvernyugvásról.
A leghevesebb légicsapások a palesztin enklávé részét érték, a terület felett fekete füst gomolyog, a határkerítés másik oldaláról is hallatszanak a robbanások hangjai.
A területet uraló radikális Hamász arról számolt be, hogy délen, ahova emberek százezrei menekültek a harcok elől, a bombázásban életét vesztette a segélyszállítmányok bejuttatása érdekében megnyitott fő ellenőrzőpont parancsnoka.
Gázában a telekommunikációs hálózatok sem működnek már második napja. A Palesztin Vörös Félhold közölte, hogy sokakat nem tudnak elérni az északi Dzsabalíja menekülttáborban, ahol pedig rengeteg a sebesült.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bejelentette, hogy gyakorlatilag az utolsó észak-gázai kórház is működése felfüggesztésére kényszerült, mivel már nincs hol elhelyezni a sebesülteket.
Izrael azt állítja, hogy felfedezte az eddigi legnagyobb Hamász-alagutat
Közben továbbra is jelentős diplomáciai erőfeszítések zajlanak közvetítő államok részvételével az újabb tűzszünet tető alá hozása érdekében a humanitárius katasztrófa súlyosbodásának elkerülése céljából.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió által is terrorszervezetnek nyilvánított Hamász vezetője, Iszmáíl Hanije az egyiptomi fővárosba utazott szerdán, ahol az utóbbi napok diplomáciai erőfeszítései nyomán újraindulhattak a közvetett tárgyalások a szemben álló felek között, bennfentes források szerint viszont még messze a megállapodás.
A szélsőségesek kitartanak azon álláspontjuk mellett, hogy nem kerülhet sor újabb elhurcolt emberek szabadon bocsátására, amíg nem ér véget az izraeli hadművelet. A várakozás szerint emellett számos bebörtönzött fegyveresük átadását követelik majd Jeruzsálemtől a túszaikért cserébe, amit a zsidó állam eddig elutasított.
Ehhez kapcsolódóan: Fehér Ház: A gázai háború következő szakasza a Hamász-vezetők elleni célzott csapásokról fog szólni
Korábbi nyilatkozatok szerint Izrael ragaszkodik ahhoz, hogy az iszlamisták elengedjék a még fogságban lévő nők és gyengélkedő férfiak mindegyikét.
A Hamász arról számolt be, hogy – a jelentések szerint egyébként Katarban élő – Hanije a kairói vezetés tagjaival folytat megbeszélést a fegyveres konfliktus állásáról.
Az október 7-i izraeli terrortámadásban szintén részt vevő Iszlám Dzsihád vezetője, Zijád en-Nahala közölte, hogy őt is meghívták Kairóba, a napokban oda is látogat.
Negyvenezer épület vált rommá a Gázai övezetben
John Kirby amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó közölte: „Rendkívül komoly tárgyalások zajlanak, azt reméljük, hogy ezek elvezetnek valahova.”
A Hamász-vezér média-tanácsadója leszögezte, hogy „addig nincs miről tárgyalni, amíg Izrael folytatja az agressziót”.
Eli Kohen izraeli külügyminiszter megerősítette, hogy egyeztetések folynak a fogolycseréről, de további részleteket nem árult el, mindössze megismételte, hogy a háború akkor érhet véget, amikor sikerül felszámolni a Hamász uralmát Gázában.
„Nincs szó a harcok intenzitásának mérsékléséről, legalábbis a következő hetekben” – fogalmazott.
Hasonlóképp nyilatkozott Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök is. „Akárki is gondolja, hogy le fogunk állni, az elszakadt a valóságtól. (…) Minden Hamász-terrorista, az elsőtől az utolsóig, halálra van ítélve” – figyelmeztetett.
Még novemberben egyiptomi és katari közvetítéssel egy hétig tartó tűzszünetről sikerült megállapodni, ez idő alatt a palesztin milicisták több mint száz túsza térhetett haza, köztük magyar állampolgársággal is rendelkezők.
Ehhez kapcsolódóan: Katar rendkívül fontos közvetítővé lépett elő a közel-keleti konfliktusban
Cserébe a zsidó állam börtöneiből 240 palesztin rabot bocsátottak szabadon. A többségük enyhébb bűncselekmény miatt került rács mögé, de olyanok is vannak köztük, akik merényletre készültek.
Az egyezség lehetővé tette a humanitárius segélyek bejuttatását az övezetbe. Napi kétszáz teherautó érkezhetett, köztük négy üzemanyag-szállító.
Az izraeli hatóságok további 129 fogva tartott emberről tudnak a területen.
A hadműveletek kiterjesztésével egyre szűkül az a terület, ahol a polgári lakosság biztonságban lehet.
Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy mindent megtesz a civil életek megóvása érdekében, és azzal vádolja a Hamászt, hogy élő pajzsként használja a polgári lakosságot, amikor a sűrűn lakott területeken harcol, ahol egész labirintust épített ki alagutakból, bunkerekből, rakétavetőkből és mesterlövészállásokból.
Az október 7-i terrortámadások után megkezdett izraeli hadműveletek óriási pusztítást eredményeztek a palesztin enklávéban.
A palesztinok teljes kitelepítésétől tart az ENSZ, Izrael felháborodott a feltételezésen
Szakértők szerint az izraeli szárazföldi offenzíva minden bizonnyal végül meg tudná semmisíteni a Hamász katonai infrastruktúráját, így a kiterjedt alagútrendszert is, de ez annyi palesztin áldozattal és olyan pusztítással járna, amit az Egyesült Államok nem tartana elfogadhatónak.
Izrael azután indította meg háborúját, hogy a Hamász fegyveresei a határkerítésen áttörve október 7-én 1200 embert megöltek, és mintegy 240 túszt ejtettek.
A gázai hatóságok szerint az áldozatok száma megközelítette a húszezret. Az izraeli fél szerint mintegy hétezer fegyveressel végeztek eddig, erre azonban bizonyítékot nem mutattak be. A harcokban eddig 134 izraeli katona vesztette életét.
A Gázai övezet 2,3 milliós lakosságának több mint 85 százaléka, 1,9 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására. Vannak, akik attól tartanak, hogy nem is térhetnek már vissza.