A tudósok szerint a halálos áldozatokat is követelő észak-olaszországi áradás csak a legutóbbi példa az éghajlatváltozás okozta időjárási szélsőségekre.
A hatóságok katasztrófa sújtotta övezetnek nyilvánították Emilia-Romagna tartományt, ahol az utóbbi hetek heves esőzései nyomán fellépő áradások következtében már tizenhárom ember életét vesztette, az anyagi károk mértéke eurómilliárdokban mérhető.
A klímaváltozás sok helyen várhatóan növeli a csapadék mennyiségét, ráadásul az eloszlása jóval kiszámíthatatlanabbá válik. A most érintett olaszországi régió különösen kitett helyzetben van ebből a szempontból az Adriai-tenger és az Appennin-hegység között, ahol ezen a héten mindössze 36 óra alatt lehullott az évi átlagos esőmennyiség fele.
Ehhez kapcsolódóan: Szerte a világon sürgős és komoly gondnak tartják az emberek a klímaváltozást
Antonello Pasini, az olasz Nemzeti Kutatótanács klímatudósa kiemelte, hogy mára világos trend látszik kirajzolódni. „Növekszik a csapadék éves mennyisége, miközben csökken az esős napok száma, viszont amikor esik, akkor intenzívebben” – mondta.
A térséget két éve aszály sújtja a szokásosnál mérsékeltebb havazás miatt. A megfelelő mennyiségű hó olvadása nélkül komoly szárazság alakul ki, és ezt még az esőzés sem tudja igazán enyhíteni, mivel a talaj lényegében áthatolhatatlan lesz, a csapadék csak a felső réteget mossa át, majd elszivárog a tengerbe.
„Így az aszályt nem feltétlenül kompenzálják ezek az extrém esőzések. Észak-Olaszországban az aszály inkább az Alpokban lévő hótól függ, nem az esőtől. Az utóbbi két évben nagyon kevés havunk volt” – mutatott rá a szakértő.
Ehhez kapcsolódóan: A korábbinál több mint kétszer gyorsabban emelkedik a világ tengereinek szintje
Nello Musumeci, a katasztrófavédelemért felelős miniszter szerint az embereknek alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez, a kormánynak újra kell gondolnia országos árvízvédelmi stratégiáját.
„Nem tehetünk úgy, mintha semmi nem történne” – fogalmazott.
Leszögezte, hogy változtatni kell az infrastruktúra tervezésén az áradások megelőzése érdekében, ami – bár a magas költségek miatt nem lesz egyszerű – létfontosságú lenne. „Nem olyan nemzet vagyunk, amely a prevencióra hajlik. Jobban kedveljük az újjáépítést, mint a megelőzést” – közölte.
2050-re két és fél milliárdan maradhatnak tiszta víz nélkül