Budapest egyik legzöldebb részén, a XII. kerület Natura 2000 védettségű területén készül 78 lakásos lakóparkot építeni egy cég. A 155 autót befogadó mélygarázzsal tervezett épületegyüttes kapcsán a környezetvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatal közmeghallgatást szervezett a beruházás környezeti hatástanulmányáról. Bár a rendezvényt munkaidőben, délelőtt tízkor tartották, a kerület lakosai közül sokan részt vettek rajta, és hosszasan sorolták az aggályaikat. Az egyeztetés végére úgy tűnt, a legtöbben a Pokorni Zoltán vezette önkormányzatot okolják a túl laza kerületi szabályok és a befektetői érdekek előtérbe helyezése miatt.
A felháborodott kerületi lakosokon kívül a kormányhivatal tisztviselői, az egyik befektető, a vállalkozás által megbízott építészek és a hatástanulmányt készítő szakemberek vettek részt a Városmajori Gimnázium dísztermében tartott közmeghallgatáson. Az önkormányzat – bár a törvény erre automatikusan lehetőséget ad – nem élt ügyféljogával és nem mondott véleményt az ügyben. Mint az egyik megjelent kormányhivatalnok fogalmazott, „az önkormányzat nyilatkozott, hogy nem nyilatkozik”.
A tervezett lakópark helyszíne
Közmeghallgatás munkaidőben
A három tömbben 78 lakásból álló, egy évek óta üresen álló telken tervezett lakópark miatt tartott közmeghallgatás azzal kezdődött, hogy többen kifogásolták, miért munkaidőben kerül sor a sokakat érintő beruházás környezeti hatástanulmányának megvitatására. A résztvevők szerint a – meg nem jelenő – önkormányzat ezt azzal indokolta, hogy ilyen időpontban volt csak elérhető helyszín.
A rendezvényen a beruházó által megbízott szakember bemutatta a beruházás környezeti hatástanulmányát (bizonyos méret fölött minden építkezéshez kötelező ilyet készíteni). Ezt a dokumentumot vizsgálja – környezeti hatóságként – a kormányhivatal. Ha elfogadja, kiadja a környezeti engedélyt, amely alapján az építtető folyamodhat a többi hatóság engedélyeiért. Csak ezt követően indulhat el a beruházás.
Az eljárásban ügyfélként részt vevő szervezetek (erre bejelentkező civil szervezet vagy önkormányzat) is véleményezhetik a környezeti hatástanulmányt, és jogorvoslatot kérhetnek, ha a kormányhivatal nekik nem tetsző döntést hoz. Az ügyfélként bejelentkezett szervezetek kifogása akkor lehet halasztó hatályú (vagyis függesztheti fel például az építkezés megkezdését), ha ezt az ügyfél külön kéri az eljárásban.
Közmeghallgatás a Városmajori Gimnáziumban 2023. május 17-én
Az önkormányzatnak nincs véleménye
Május 17-én közmeghallgatást tartottak a XII. kerületi, Konkoly-Thege úti beruházás kapcsán. Az ezzel kapcsolatos eljárásba egy civil szervezet, az Élhető Hegyvidékért Egyesület jelentkezett be ügyfélként. Leginkább ők adták hírül az eseményt (többek között Facebookon) is a kerület lakóinak, az önkormányzat weboldalán ugyanis erről nem találtunk információt. A kerület vezetését a jogszabály csak arra kötelezi, hogy valamilyen „szokásos” formában értesítse a lakosságot, akár egy, a polgármesteri hivatal folyosóján kiragasztott A4-es lapon vagy a kerületi újságban. Ugyan a kormányhivatal is közzéteszi a közmeghallgatás időpontját és a kapcsolódó dokumentumokat (majd a közmeghallgatás hangfelvételét is), de ezt megtalálni a kormányhivatali weboldalon laikus érdeklődők számára nem egyszerű feladat.
A beruházás az Omega 99 Kft. érdekeltsége. A cég egyik tulajdonosa dr. Futó Péter György (Corvin-negyed, Etele Plaza stb.) és dr. Nyíri Viktor Dávid, mindketten szerepeltek már a leggazdagabb magyarokat soroló listákon. Részben ennek a cégnek az érdekeltsége a helyi önkormányzattól vett telken zajló tihanyi nagyberuházás is, amelyről korábban az Átlátszó számolt be.
A közmeghallgatáson megtudtuk, hogy az építendő lakópark kapcsán a településképi tervtanácsi véleményezés lezárult, és egyhangúan pozitívan értékelte a szakmai zsűri. Úgy tűnt, ennek épp az ellenkezőjét gondolják az egyeztetésen megjelent helyiek, akik szerint környezeti és közlekedési szempontból is káros lenne a beruházás.
A hatástanulmány készítői, a megbízott építészek és az egyik tulajdonos a közmeghallgatáson
Nem erdő, hanem belterület
A környezeti hatástanulmányt készítő, a beruházó által megbízott szakember, Kaleta Jánosné prezentációjában hangsúlyozta, hogy a beépítendő terület nem erdő, hanem magántulajdonban lévő belterület, egy része fás csak, a többi „roncsolt” terület. Szakkifejezéssel ezek határterület, intézményi, természeti roncsolt és természetközeli terület kategóriába tartoznak.
A telek védettséget élvez a Budai Tájvédelmi Körzet, a Budai-hegység Natura 2000 terület országos ökológiai hálózat pufferövezetének részeként, de korábban is állt ott egy intézmény (óvoda, majd iskola), ráadásul részben hiányzik a talajréteg és a cserjeszint – emelte ki a hatástanulmányt jegyző szakember. Emlékeztetett: a dokumentum készítésébe bevont szakemberek több éven át tartó megfigyelésekre alapozva tettek megállapításokat a hely élővilágára, az ott található fajokra vonatkozóan.
Szép, elegáns, tájba illeszthető
Elhangzott az is, hogy az építkezés révén „szép, elegáns, tájba illeszthető terület” lehet az addig elhanyagolt, de zöld telek, ahonnan több fát (228-ból harmincat) is ki kell majd vágni az építkezés miatt, mert „a gondozásuk nem megoldható”. A fórum egyik résztvevője hívta fel a figyelmet arra, hogy azokra a fákra is kivágás vár, amelyekről a prezentációt tartó szakember azt mondta: ezek fogják majd elakarni a négyemeletes épületeket, megőrizve a természetközeli látványt.
A Kétfarkú Kutya Párt XII. kerületi szervezete korábban így foglalta össze a beruházással kapcsolatos véleményét egy Facebook-csoportban a csillagvizsgáló és az úttörővasút közötti részen tervezett építkezésről. Emlékeztetnek arra is, hogy a most megvitatott terület mögötti 72.123 m2 erdő is az Omega 99 Kft. tulajdonában van. „Három négyemeletes ház, földszint + négyemeletes + penthouse + két föld alatti szint formájában lesz a telken. A két pinceszintre több mint 150 parkolót terveznek. 155-öt.(…) Úgynevezett vegyes intézményi területről van szó, aminek jóval nagyobb a beépíthetősége, mint a környező lakóövezeti telkeknek. A beépíthetőség 30 százalék, mindössze 35 százalék zöldfelületnek kell maradnia, és az 1.0-s szintterületi mutató azt jelenti, hogy maximum 9872 négyzetméternyi lakás épülhet a területen.”
Száguldó városi terepjárók és szemléletformálás
A hatástanulmány és így a beruházás kapcsán számos kifogást soroltak a fórumon megjelentek. Ezek egyike volt, hogy a dokumentum kijelentette: a lakópark lakói busszal fognak járni. „Akkor lakásonként miért kell két parkolóhely?” – tette fel a kérdést egy kerületi lakos, míg egy másik hozzátette: ő még soha nem látott lakóparkból kijövőt a 21-es buszra felszállni…
A környezeti terhelés, a növényi és állati élőhelyek tönkretétele mellett a közlekedés volt az egyik leginkább kifogásolt része a hatástanulmánynak: a megjelentek szerint egy újabb lakópark csak rontana az amúgy is pattanásig feszült helyzeten. A felszólalók szerint reggelenként óriási a dugó, nincsenek járdák, a városi terepjárók 80-nal száguldoznak a lakóházak között stb.
Szintén sokak által emlegetett kifogás volt a hatástanulmány kapcsán, hogy megkérdőjelezi a területileg illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park megállapításait, indoklás nélkül súlyos szakmai tévedésnek minősítve. Azt is többen sérelmezték, hogy a hatástanulmány úgy tekinti, mintha az egyetlen megoldás egy nem megfelelően rendben tartott terület rendezésére az lenne, ha beépítik.
Többen is meglepő érvelésnek tartják a hatástanulmány egyes részeit.
„Társadalmi haszna ennek abban lehet, hogy ezen javító szándékú intézkedések (az élőhely jellemzőivel, fajaival együtt) információs táblák segítségével a lakók számára is bemutatásra kerülnek, és így szemléletformáló hatásuk
lehet. (…) A jövendő lakók számára is bemutatásra kerülnének (a gyerekeket is megcélozva) információs táblák kihelyezésével, erdei sétaösvény kialakításával. Az élőhely állapotának javításán túl a tervezett kiegyenlítő intézkedések így
ismeretterjesztő, szemléletformáló szerepet is betöltenének, és magyaráznák az erdőfolt sokak számára elhanyagoltnak tűnő állapotát.”
Szabálykövető beruházók
A lakóparkot építtetni tervező cég egyik tulajdonosa, Nyíri Viktor és a cég több képviselője is megjelent a közmeghallgatáson. A Szabad Európa kérdésére hangsúlyozták, hogy ők egy építési telek tulajdonosai, a beruházás tervezésekor tekintetbe vették az életben lévő szabályokat, és úgy érzik, a rendezvényen kifogásolt problémák nagy része (túlterhelt utak, nagy forgalom) már az ő lakóparkjuk megépítése előtt is megvolt, nem ők idéznék elő, csakúgy, mint olyan hiányosságok, mint egyes területeken a csatornázás hiánya vagy a járhatatlan utak.
A kormányhivatal – ha nem lesz hiánypótlási kérelem – július végére dönt a hatástanulmány elfogadásáról. A döntést a hivatal weboldalán teszik majd közzé, és értesítik az ügyfélként bejelentkezett civil szervezetet, valamint az önkormányzatot. Ha jóváhagyják a tanulmányt, a beruházók elkezdhetik a további (építési stb.) engedélyek beszerzését. Ha valamelyik fél kifogásolja a döntést, jogorvoslatot kérhet.