A háború kezdete óta tizenkettedik orosz szankciós csomag további egy évvel meghosszabbítja az olaj- és kőolajtermékek embargó alóli mentességét, és kivon az új szankciók alól a Paks II. Atomerőmű-projekt kivitelezésénél használt minden árut és szolgáltatást. Az orosz gyémántexport is több lépcsőben tiltás alá kerül.
Az előreláthatóan egyik utolsó, sorrendben már tizenkettedik uniós szankciócsomag meglehetősen tartalmasra sikeredett. Január 1-jétől az EU-ba, alapvetően Belgiumba irányuló közvetlen orosz gyémántexport is korlátozás alá kerül, akárcsak az úgynevezett autógáz, és az EU-ban még aktív orosz cégeknek minden százezer euró összeg fölötti hazautalást le kell jelenteniük a nemzeti hatóságoknak.
Olajembargó alóli mentesség meghosszabbítva
A hétfőn elfogadott és még aznap este hatályba is lépő csomag több magyar vonatkozású elemet tartalmaz. Az EU úgy döntött, hogy az energiaellátás biztonsága érdekében további egy évvel meghosszabbítja azt a rendelkezést, amely mentességet adott a teljes kőolajembargó alól az Oroszországból csővezetéken Magyarországba, Csehországba és Szlovákiába érkező kőolajnak és importált kőolajtermékeknek.
A magyar kormány ugyancsak az energiabiztonságra hivatkozva elérte, hogy az újabb szankciós rendelkezések a Paks II. Atomerőmű-projekttel kapcsolatos semmilyen tevékenységet, áruszállítást és szolgáltatást ne érintsenek. A mentesség elvileg minden polgári célú nukleáris projektre vonatkozik, de a szöveg egyedül Paks II.-t nevezi nevén, ami nyilvánvaló utalás arra, hogy az Orbán-kormány ezt szabta többek között az újabb szankciók elfogadásának feltételéül.
Bye, bye orosz gyémánt
A több héten át tárgyalt tizenkettedik szankciós csomag talán legnagyobb figyelmet keltő eleme az Európába irányuló orosz gyémánt, illetve gyémántot tartalmazó ékszerszállítások leállítása három lépcsőben, ami január 1-jén az egy karátot meghaladó gyémántok közvetlen exportjának megtiltásával veszi kezdetét. Márciusban már a félkarátos gyémántokra is kiterjed majd, és a közvetett (harmadik országok érintésével) érkező drágaköveket is magába foglalja. Szeptember 1-jétől egy olyan rendszer lép életbe, amely a szankciók kijátszásának megnehezítése érdekében nyomon követhetővé teszi az európai piacra kerülő, orosz eredetű gyémántok útját.
Oroszországnak évente nagyjából négy és fél milliárd dollár bevétele származik a globális gyémántexportból, így a G7-ek szintjén bevezetendő embargó komoly bevételektől foszthatja meg a Kremlt. Az orosz gyémántok fő és szinte kizárólagos európai belépési pontja Belgium. A korlátozások nem vonatkoznak a sokkal kisebb mennyiséget jelentő ipari gyémántokra.
Ehhez kapcsolódóan: Oknyomozók kiderítették, hogy jelentős orosz pénzekhez jutott egy ismert német újságíró
Szigorúan őrzött olajtankerek
A tengeren szállított orosz kőolajra meghirdetett embargó és olajársapka kijátszásában eddig meglehetősen sikeresek voltak az oroszok. A kiskapuk bezárása érdekében az európai gyártóknak és cégeknek visszamenőlegesen be kell majd jelenteniük a hatóságoknak, hogy hány és milyen olajszállító hajókat (tankereket) adtak el harmadik országnak. Erős a gyanú, hogy számos, harmadik országnak értékesített tanker végül kerülőúton Oroszországba került, ami megkönnyítette az olajársapka kijátszását. Ha bárki is Oroszországba vagy orosz használatra akar tankert értékesíteni, az mostantól hatósági engedélytől fog függeni.
Az uniós exportőrök által harmadik országbeli vevőkkel aláírt szerződésekbe olyan záradékot kell mostantól tenni, amely megtiltja az eladott érzékeny termékek és technológiák Oroszországba történő reexportálását. A tiltó záradék olyan termékeket és összetevőket tartalmaz, amelyeket az orosz hadsereg Ukrajnában a harctéren tud bevetni, illetve a repüléshez és tűzfegyverek gyártásához használnak fel.
A korlátozások legújabb köre olyan további ipari termékek behozatalára – színesfémekre, feldolgozott alumíniumra, csövekre, acélhuzalokra stb. – is kiterjed 2,2 milliárd euró értékben, amelyek jelentős bevételt generálnak Oroszország számára a katonai agresszió finanszírozásához.
Ifjabb Medvegyev is a szankciós listán
Az elemzők szerint az egyik legérdemibb szankciós lépés, hogy az EU-ban még aktív orosz cégek leányvállalatainak százezer eurós összeghatár felett engedélyt kell kérniük az illetékes nemzeti hatóságoktól a hazautaláshoz.
A szankciók kijátszásának megnehezítésére orosz állampolgárok nem tulajdonolhatnak, tarthatnak ellenőrzésük alatt és nem vállalhatnak semmilyen tisztséget kriptoeszközöket és -szolgáltatásokat nyújtó jogi személyekben és cégekben.
Az EU egy szabálymódosítással mostantól azokat az orosz természetes és jogi személyeket is szankciós listára fogja helyezni, akik és amelyek ráteszik a kezüket az európai cégek kisajátított vagyonára, és részt vesznek az utódszervezet irányításában.
Közel százötven névvel (61 személlyel és 86 jogi személlyel) gyarapodott, most már megközelíti a kétezret a frissített szankciós lista, amelyre két tévécsatorna, a legnagyobb orosz biztosítótársaság, az orosz és a belarusz hadsereg magas rangú tisztjei és egy tucat orosz kiberbűnöző mellett a korábbi orosz elnök, Dmitrij Medvegyev Ilja nevű fia is felkerült, mivel cége digitális szolgáltatásokat nyújt a megszálló orosz hadseregnek.
Ehhez kapcsolódóan: Milyen rakétákat kaptak az ukránok, és mire tudják használni?