Veszélybe került a szakadár Hegyi-Karabahban kialakult harcok megszüntetésére hivatott tűzszüneti megállapodás, mert ismét a fegyvernyugvás megszegésével, bombázással vádolták meg egymást az örmény és az azeri erők.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa zárt ajtók mögött tanácskozik a konfliktusról, Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára pedig elítélte a civilek elleni támadásokat és felszólította a szembenállókat, hogy tartsák tiszteletben a fegyverszünetet. A tűzszünet, amit október 17-én jelentettek be, a harcok szeptember 27-i kezdete óta már a második próbálkozás a régióban a fegyvernyugvás megteremtésére.
Egy héttel korábban az oroszok kezdeményezése sikertelennek bizonyult, nem tudták megállítani a dél-kaukázusi térségben a kilencvenes évek óta nem tapasztalt súlyosságú harcokat amelyeknek máris több száz katona és civil esett áldozatául.
Bombázások
Október 19-én Hegyi-Karabah tisztviselői azt állították, hogy az azerbajdzsáni erők a két felet elválasztó érintkezési vonal északi és déli területein vetettek be tüzérséget.
Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium közölte, hogy az örmény erők éjszaka folyamán bombázták őket Azerbajdzsán három régiójában; egy negyedik régióban pedig még október 19-én reggel is folytak a támadások.
A jelentések a fegyvernyugvás megsértéséről egy nappal azután érkeztek, miután Josep Borrell, az EU legfőbb diplomatája október 18-án felhívta mindkét nemzet külügyminiszterét, hogy ítéljék el a harcokat, továbbá sürgette őket, hogy tartsák magukat a tűzszünethez.
A harcok „a civilek további szenvedéseihez vezetnek. Súlyosbítják az államok és a társadalmak közötti konfliktust, és még nehezebbé teszik a sebek gyógyulását" – tette közzé gondolatait Borrell a telefonbeszélgetéseket követően egy nyilatkozatban.
Egy azeri katona Jabrayil városában (örményül Dzsrakan), amelyet ellenőrzésük alá vontak az azeri erők 2020. október 16-án a szakadár hegyi-karabahi régióban.
Nincsenek hivatalos adatok az áldozatokról
Nemzetközileg a főleg muszlimok lakta Azerbajdzsán részeként elismert hegyvidéki terület a főként kisebbségben élő keresztény örmények fennhatósága alatt áll, akiket az 1994-ben véget ért harcok óta Jereván támogat.
A legújabb erőszakos események félelemre adnak okot, hiszen a konfliktus széles körben kiterjedhet a régióban. Azerbajdzsán legközelebbi szövetségese ugyanis Törökország, Oroszország pedig a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében tölt be domináns szerepet, amelynek Örményország is tagja.
Bár eddig nincsenek hivatalos adatok a halálos áldozatok számáról, annyi bizonyos, hogy mindkét oldalon vannak már veszteségek.
A hegyi-karabahi hatóságok október 18-án közölték, hogy a hadsereg további 40 áldozatot jelentett, így a harcok kirobbanása óta elesett katonák száma 673-ra emelkedett.
Azerbajdzsán nem hozta még nyilvánosságra a harcok során elhunytak számát.
Tűzszünet francia, orosz és amerikai közreműködéssel
Örményország és Azerbajdzsán azonos nyilatkozatokat tett közzé, miután megállapodtak az új tűzszünetről.
A nyilatkozatok szerint a döntést a hónap elején hozták meg Franciaország, Oroszország és az Egyesült Államok elnökének nyilatkozatai alapján, akik az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjának társelnök-országait képviselték.
A minszki csoport egy olyan diplomáciai kezdeményezés, amelynek célja annak a konfliktusnak feloldása, amely visszavezethető egészen 1988-ig, a Szovjetunió végét jelentő időszakig.
Baku és Jereván a múlt héten egyaránt katonai sikerekről számolt be a vitatott régió területén és környékén, ahol a jelenlegi háború kitörése előtt mintegy 150 ezer örmény élt.
A cikk a Reuters, AFP, AP, dpa és az Interfax tudósításai nyomán.