Uniós szinten szeretné szabályozni és büntetni az EU az Oroszországgal szembeni szankciók megkerülését. Erre azért van szükség, mert az eddigi szankciós csomagok megvalósulása során azt tapasztalták, hogy a legkülönfélébb módokon igyekeznek megkerülni a büntetőintézkedéseket. Jövő évtől nemcsak az elkövetők, hanem a közreműködők, segítők is börtönbe kerülhetnek, ideértve a tanácsot adó ügyvédeket is.
Az Európai Unió Oroszországgal szemben eddig kilenc szankciós csomagról döntött, és már szó van a tizedikről is, erre vonatkozóan azonban még nem terjesztett elő hivatalos javaslatot az EU külügyi főképviselője. A szankciós intézkedések egyik eleme, amely eddig mindegyik csomagban megtalálható volt, a személyekkel szembeni beutazási tilalom elrendelése és az EU-ban fellelhető vagyonuk zárolása. Eddig 15 ezer személyt vontak ebbe a körbe, akiknek összesen 21,3 millió eurónyi értékét zárolták. Elsősorban ez a terület az, ahol erős törekvés figyelhető meg a szankciók kijátszására, az érintettek igyekeznek vagyonukat eltüntetni az uniós hatóságok elől, és ehhez segítőket vonnak be. De más területeken is jellemző, hogy megpróbálják kijátszani az uniós szankciókat, például tiltott termékek szállítása során, ahol egy EU-n kívüli céget vonnak be a kereskedelmi láncba, és így jut el az embargó alatt lévő áru Oroszországba. Az Európai Unió ezért egy meglehetősen szokatlan eszközhöz folyamodik: uniós szinten alkotnak olyan büntető jogszabályokat a szankciók kijátszásával szemben, amelyeket kötelező lesz alkalmazni a tagállamokban. Erre létezik a jogi felhatalmazás, mégis, egy hagyományosan nemzeti hatáskörben lévő területen jelenik meg az EU mint jogalkotó.
Öt év börtön
Tavaly december elején mutatta be az Európai Bizottság azt a javaslatát, amellyel az uniós szankciók megsértését bűncselekménnyé nyilvánítanák. A téma parlamenti vitája megkezdődött, és még a svéd elnökség alatt, tehát ebben a félévben a tagállamok is bekapcsolódnak az egyeztetésbe.
A javaslat közös uniós szabályokat határoz meg, amelyek megkönnyítik a szankciók megsértésével kapcsolatos nyomozást, büntetőeljárás indítását és az azonos szintű büntetést valamennyi tagállamban. Megszünteti a meglévő joghézagokat, és növeli az uniós szankciók megsértésének elrettentő hatását. A következő tevékenységeket sújtanák büntetéssel:
- a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátását a szankciós jegyzékbe vett személyek, szervezetek vagy szervek számára;
- a listázottak unióban tárolt pénzeszközei befagyasztásának elmulasztását, valamint a szankcionáltak beengedését valamely tagállam területére;
- az üzletkötést minden olyan, unión kívüli országgal, amely uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozik, továbbá minden olyan áru vagy szolgáltatás kereskedelmét, amelyek behozatala, kivitele, eladása, vétele, átruházása, tranzitja vagy szállítása tilos vagy korlátozott;
- minden tiltott vagy korlátozott pénzügyi tevékenység végzését és szolgáltatások nyújtását a szankcionáltak részére.
A büntetések mértékét is azonos szintre hoznák. Természetesen függően a bűncselekménytől, a maximálisan kiszabható büntetési tétel legalább öt év szabadságvesztés lehet. A társaságok, illetve a jogi személyek az ítéletet megelőző üzleti évben elért teljes forgalmuk legalább öt százalékát kitevő bírsággal lennének sújthatók.
Ehhez kapcsolódóan: A magyar kormány kilenc embert törölne az EU-s szankciók listájáról
Az ügyvéd sem szent
Didier Reynders múlt héten, egy informális stockholmi találkozón már tárgyalt a tagállami igazságügyi miniszterekkel a témáról, most pedig az illetékes parlamenti szakbizottság előtt jelent meg. Reynders azzal érvelt a jogszabály szükségessége mellett, hogy jelenleg ez a tevékenység nem minősül minden tagállamban bűncselekménynek, illetve ha mégis, a kiszabható büntetések között jelentős eltérések vannak. „Ez pedig lehetővé teszi az egyének és a vállalkozások számára, hogy válogassanak a joghatóságok között” – mondta Reynders. Vagyis az elkövetők abban az országban fejthetik ki ezt a tevékenységüket, ahol kevésbé súlyosan vagy egyáltalán nem büntetik.
Ez a szabályozás nemcsak a szankciók megkerülését, hanem a kísérletét is büntetni rendeli. Ezen túlmenően lehetővé válik azon vagyontárgyak elkobzása, amelyek a szankciók megkerüléséből származnak, és az elkövetőkön kívül a bűntársak és a segítők is büntethetővé válnak. Az uniós biztos eloszlatott egy félreértést is: ha egy ügyvéd ahhoz ad tanácsot, hogyan játsszák ki a szankciót, az nem ügyvédi tevékenységnek minősül, az ügyvéd nem védelmet lát el, vagyis semmi akadálya a jogi felelősségre vonásnak.
Jogi esetek
Egy érdekes kérdés, amire korábban már utaltunk, hogyan lehet európai szinten büntetőjogot alkotni, hiszen ez korábban elképzelhetetlen volt, mert ez a terület teljes mértékben tagállami hatáskörnek számított. A változást az 1997-es amszterdami Szerződés hozta meg, amelyet a 2009-ben hatályba lépett lisszaboni szerződés bővített ki. A 83. cikk első bekezdése lehetővé teszi, hogy az unió fellépjen meghatározott, különösen súlyos, határokon átnyúló bűncselekmények ellen, a második bekezdés pedig más uniós politikák eredményes végrehajtása érdekében biztosítja a büntetőjogi eszközök igénybevételének lehetőségét. A lisszaboni szerződés nevesít is bűncselekményeket, ezek a következők: terrorizmus, emberkereskedelem, nők és gyermekek szexuális kizsákmányolása, tiltott kábítószer-kereskedelem, tiltott fegyverkereskedelem, pénzmosás, korrupció, pénz és egyéb fizetőeszközök hamisítása, számítógépes bűnözés és szervezett bűnözés.
Itt ugyan nem szerepel a szankciók megsértése, azonban ez a második bekezdésből levezethető, mivel csak abban kell egyetérteniük a jogalkotóknak, hogy ezt a bűncselekményt „az uniós politikák eredményes végrehajtása érdekében” szükséges üldözni, és a tevékenység „különösen súlyos és határokon átnyúló jellegű”. Vagyis ha beemelik a szankciók megsértését, ahhoz nem szükséges módosítani az alapszerződést.
Menetrend
A tagállamoknak hat hónapjuk van a mérlegelésre, júniusban megindulhat az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti egyeztetés, amelyet a tervek szerint még idén lezárnak. A kormányoknak ezt követően hat hónapjuk lesz az irányelvben foglaltak átültetésére a nemzeti jogba, így 2024 első felétől már alkalmazhatók lesznek a rendelkezések. Az uniós igazságügyi biztos szerint ez rekordidőnek számít.
Ehhez kapcsolódóan: A Lukasenka-rezsimet is új szankciókkal sújtja az EU