Szlovákiában az egykori baloldali miniszterelnök, az ukrajnai katonai segélyek beszüntetésével is kampányoló Robert Fico nyerte a szombati választásokat. Ám ahhoz, hogy ténylegesen ő alakíthassa meg a következő kormányt, szövetségeseket kell szereznie a vasárnap közzétett eredmények szerint.
Fico pártja, a SMER – Szlovák Szociáldemokrácia a voksok több mint 23%-át nyerte el. A második helyen a baloldali-liberális Progresszív Szlovákia végzett, csaknem 17 %-kal. Őket a szociáldemokrata HLAS (Hang) követi, mintegy 15 százalékkal. Ez a párt válhat királycsinálóvá, ő döntheti el, hogy ki alakítson most kormányt Szlovákiában.
Fico egykori párttársa, a HLAS-t vezető Peter Pellegrini egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy kivel alakítanának koalíciót.
A magyar kormány által támogatott Szövetség nem érte el a parlamentbe kerüléshez szükséges 5 százalékos küszöböt.
Ha Fico és pártja, a SMER-SSD vezetésével állna fel a kormány, a NATO-tag Szlovákia vélhetően csatlakozna Magyarországhoz, és közösen kérdőjeleznék meg az Ukrajna támogatásával kapcsolatos uniós konszenzust, miközben az EU fenn szeretné tartani az egységet az orosz invázióval szemben. Egyben további elmozdulást jelezne a térségben a politikai liberalizmussal szemben, ami tovább erősödhet, ha Lengyelországban a konzervatív PiS (Jog és Igazságosság) nyeri meg az októberi választásokat.
Fico pártja nacionalistább és társadalmi értelemben konzervatívabb, bírálja a szociálliberalizmust, amelyet szerinte Brüsszelből kényszerítenek ki. Ezzel szemben a PS liberális nézeteket vall a zöld politikák, az LMBT jogok, a mélyebb európai integráció és az emberi jogok tekintetében.
Az exit pollok még a PS-t jelezték befutónak, de az eredmények Ficónak teremtettek esélyt arra, hogy 2006-2010 és 2012-2018 után negyedszer is miniszterelnök legyen.
Ehhez kapcsolódóan: Bekérette a magyar nagykövetet a szlovák külügy Szijjártó Péter kijelentései miatt
A HLAS a kulcs
A választáson legtöbb szavazatot szerzett párt vezetője kaphat megbízást Zuzana Čaputová elnöktől a tárgyalásokra a parlamenti többség megszerzésére érdekében, majd – ennek sikere nyomán – a kormányalakítási tárgyalások vezetésére.
Fico szövetséget köthet a SMER-SSD-ből 2020-ban kivált HLAS-szal és a valamivel több mint 5 százalékot szerzett nacionalista Szlovák Nemzeti Párttal.
"A mandátumok elosztása megerősíti, hogy a HLAS olyan párt, amely nélkül egyetlen normálisan működő kormánykoalíció sem jöhet létre" - mondta Pellegrini, amikor az eredmény már tudható volt. "Ha azt kérdezi, hogy előnyben részesítünk-e bármilyen kombinációt vagy koalíciót, szeretném hangsúlyozni, hogy egyáltalán nem."
A PS azt szorgalmazta, hogy Szlovákia továbbra is nyújtson erős támogatást Ukrajnának, és vélhetően liberális irányvonalat követne az EU-n belül olyan kérdésekben is, mint a többségi szavazás az unió rugalmasságának növelésére, a zöld politikák és az LMBT jogok.
A párt vezetője, Michal Šimečka még nem adta fel a reményt, hogy ő alakíthatja meg a következő kormányt, attól függően, hogy a lehetséges kisebb szövetségesek hova állnak.
"Továbbra is az a célunk, hogy Szlovákiának a választások után egy stabil Európa-párti kormánya legyen, amely törődik a jogállamisággal, és rendbe teszi a jövőnk szempontjából fontos területeket, elkezdi a befektetést azokba" – mondta támogatóinak az Oxfordban diplomát szerzett és korábban riporterként dolgozó Šimečka.
Bármilyen koalíciónak, amelyet a PS esetleg létrehozhatna, szüksége lenne a HLAS-ra és több jobboldali vagy társadalmilag konzervatív pártot kellene magában foglalnia, ami tompítaná progresszív és EU-integrációs törekvéseit.
Az 5,5 milliós Szlovákia hivatalba lépő kormánya olyan költségvetési hiányt örököl, amely az előrejelzések szerint a legmagasabb az euróövezetben.
Ehhez kapcsolódóan: „Csak egy tánc volt” – kampányriport a magyar etnikai szavazás hattyúdaláról Szlovákiában
Melegebb viszony Moszkvával
Fico sikerrel lovagolta meg az elégedetlenséget a civakodó jobbközép koalícióval szemben, amelynek kormánya tavaly összeomlott, és emiatt hat hónappal előre kellett hozni a választásokat. Kampányában aggodalmának adott hangot a Szlovákián keresztül Nyugat-Európába érkező migránsok számának növekedése miatt.
Fico nézetei sok szlovák hagyományos oroszbarátságát tükrözik, ami az ukrajnai háború kezdete óta csak erősödött a közösségi média révén.
Fico ígéretet tett arra, hogy beszünteti a katonai jellegű szállításokat Ukrajnába, és béketárgyalásokra törekszik – ez az irányvonal közel áll Orbán Viktoréhoz, ám Ukrajna és szövetségesei elutasították, mondván: szerintük csak bátorítaná Oroszországot.
A Fico lehetséges szövetségesének tekintett, de mások számára elfogadhatatlan szélsőjobboldali Republika párt egyetlen mandátumot sem tudott megszerezni.
Fico 2018-ban kénytelen volt lemondani azok után a tömeges korrupcióellenes tiltakozások után, amelyek Ján Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya meggyilkolását követték.
A kormányt Pellegrini vette át, akkor még a SMER-SSD tagjaként, és 2020-ig vezette, amikor is a korrupció kiirtásának ígéretével elsöprő győzelmet arattak a jobbközép pártok. Ám az ő kormányuk tavaly belső civódások után összeomlott, és megnyitotta az utat a szombati előrehozott választások előtt.
Elemzők és diplomaták szerint szelídülhet Fico mostani retorikája, ha átveszi a hatalmat. Ez már korábban is megtörtént, amikor nem egyszer sebességet váltott a politikában a választók megnyerése érdekében.
Három évtizedes pályafutása során az 59 éves Fico ügyesen egyensúlyozott az Európa-párti mainstream és a nacionalista, Brüsszel- és Amerika-ellenes álláspontok között, és kész volt a változásra, ha a közvélemény vagy a megváltozott politikai realitások ezt igényelték.
Politikai pályafutása során azonban kitartott az ígérete mellett, hogy megvédi a leszakadó polgárok életszínvonalát egy olyan országban, ahol az sokak esetében csak lassan közelít a nyugat-európaihoz és ahol sokan viszonylag szép emlékeket őriznek a kommunista múltról.
"Fico hatalomtechnikus, és messze a legjobb Szlovákiában. Jelenleg nincs hozzá fogható" – mondja Michal Vasecka szociológus, a pozsonyi politikai intézet munkatársa. "Mindig figyeli a közvélemény-kutatásokat, érti, hogy mi megy végbe" a társadalomban.
Fico azonban az elmúlt négy évben szélsőségesebb nézeteket tett a magáévá, így a nyugati szövetségesek elleni támadásokat, a Kijev katonai támogatásának leállítására tett ígéreteket, az orosz szankciók bírálatát és Ukrajna majdani NATO-tagságának megvétózását.
Ehhez kapcsolódóan: Itt dőlhet el Orbán európai jövője