A közép-oroszországi Tatárföld és Baskíria több halálos áldozatot könyvelt el, mint az ország bármely másik régiója, és az utóbbi években a számok erőteljesen emelkedtek – húzta alá friss kimutatásában a Szabad Európa tatár–baskír szolgálata.
A BBC és a Mediazona adatai által is alátámasztott számok újabb bizonyítékát adják annak, hogy a háború terhe aránytalanul nehezedik Oroszország szegényebb, Moszkvától és Szentpétervártól távol fekvő területeire.
Nem tudni, hogy miért ugrott meg a közelmúltban a halottak száma, mindenesetre ez egybeesik annak a második évfordulójával, hogy Vlagyimir Putyin elnök részleges mozgósítást rendelt el, vagyis háromszázezer ember besorozását.
Összességében az orosz veszteség – a harcban elesettek és a sebesültek – száma mostanra a nyugati becslések szerint meghaladja az ötszázezret, ami azt jelenti, hogy az elmúlt két és fél évben több katona halt meg, mint az afganisztáni háború teljes évtizede alatt, a nyolcvanas években.
Mindez különösen súlyosan érinti azokat a régiókat, ahol nagyobb arányban élnek nem orosz etnikumú emberek. Ilyen például Baskíria és Tatárföld. „Tatárföld és Baskíria nem szegény régió – jelentette ki Dmitrij Trescsanin, a Mediazona szerkesztője. – Különösen Tatárföldet irigyli számos más régió. Nem lehet azt mondani, hogy az emberek ebben a két köztársaságban azért mennének önként harcolni, mert nincsenek erőforrások vagy pénz – mondta. – Szerintem nagy az adminisztratív nyomás, az embereket »önként-kényszerítve« küldik oda – tette hozzá, irracionálisnak nevezve a két régió által regisztrált veszteségeket. – A háború kezdetén szembetűnők voltak a Dagesztánból származó halálos áldozatok (…) Most viszont folyamatosan tatár és baskír neveket látunk, mint amilyen a Marat és a Marszel.”
Halál a Volgán
Az orosz kormány a totális invázió 2022. februári megindítása óta közismerten szűkszavúan nyilatkozik a háborús veszteségekről. A legutóbbi hivatalos adat 2022 szeptemberében érkezett; akkor 5937 orosz katona haláláról adtak hírt, ami nagyjából csupán egytizede az ukrán fél által rögzített számoknak. Ez jelentősen megnehezíti az újságírók és az elemzők számára, hogy felmérjék a háború teljes hatását a különböző társadalmi csoportokra.
Ennek ellenére a szakértők már a háború elejétől tényként kezelik, hogy aránytalanul magas az áldozatok között a nem orosz etnikumú emberek száma.
A mintegy négymilliós lakosságú Baskíriában az igazolt halálos áldozatok száma 2981 a Szabad Európa nyílt források – például gyászjelentések, közösségimédia-posztok – alapján összeállított adatai szerint. A hasonló népességű Tatárföldről 2691 elesett katonát regisztráltak.
Ez jórészt egybecseng a BBC és a Mediazona hasonló módszerekkel gyűjtött számaival, amelyek alapján Baskíria 2705 főt, míg Tatárföld 2259-et veszített megerősíthetően.
A besorozottak mellett rabokat és katonai magánvállalatok fegyvereseit, illetve szerződéses katonákat (kontraktnyiki) is vezényeltek nagy számban Ukrajnába. Utóbbiakat főleg a kiugró bérek és a különböző egyéb kedvezmények vonzzák.
Ragyij Habirov, a Baskír Köztársaság vezetője a régióból származó önkéntes katonákkal az ukrajnai front közelében
A kontraktnyikok körében regisztrált elesettek számát illetően is Baskíria áll az élen (965 fő), a második helyen Tatárföld (557 fő). Összehasonlításképp: a hivatalosan több mint 13 milliós Moszkvából csupán 135 szerződéses katona halálát erősítették meg.
A Szabad Európa az utóbbi négy hét során 575 névvel bővítette a két régió halálozási listáját, ami naponta csaknem húsz elesett katonát jelent. E számok ráadásul erősen alábecsültek a szakértők szerint, mivel az állami titoktartás nehezíti az áldozatok beazonosítását, még az sem világos, hogy összesen hány férfit küldtek Baskíriából és Tatárföldről Ukrajnába harcolni.
Statisztika vagy tragédia?
Ruszlan Ajszin tatár politikai elemző aláhúzta, hogy Moszkva különös figyelmet fordít a Volgai területre, ami szerinte része a Kreml azon kísérletének, hogy „összezavarja az úgynevezett etnikai köztársaságok politikai státuszát”. Szerinte az orosz kormány azzal próbálja növelni a háború támogatottságát – vagy legalábbis enyhíteni az elégedetlenséget – a Moszkvához és Szentpétervárhoz hasonló városokban élő orosz nemzetiségűek körében, hogy minimalizálja a veszteségeiket. Hozzátette, hogy a hatóságok szemében minden katona halála pusztán statisztika. „De a köztársaság, az etnikai csoport és az egyes családok számára ez nagy tragédia. (…) Nagy szakadék tátong a vezetés és az átlagpolgár között” – jegyezte meg.
Januárban Baskíriában békés tüntetéseket váltott ki, hogy egy ismert kisebbségi jogi aktivistát négy év börtönre ítéltek, amiért a vád szerint szándékosan etnikumok közötti ellenségeskedést szított. A tiltakozásokat szakértők szerint elsősorban az ukrajnai háború súlyos következményeivel kapcsolatos elégedetlenség fűtötte.
„A halálos áldozatok többsége most az önkéntesek közül kerül ki”
A BBC és a Mediazona szeptember 20-i összesítése szerint Oroszország addig több mint hetvenezer katonát veszített. Tudatták, hogy a háború korai szakaszában a tipikus orosz áldozat huszonéves szerződéses katona volt, míg mára jellemzően inkább idősebb, negyvenes, ötvenes, sőt hatvanas éveikben járó önkéntesek halnak meg, legtöbbször katonai tapasztalat vagy speciális kiképzés nélkül. A jelentés szerint a legidősebb megerősített áldozat egy 71 éves önkéntes.
Ruszlan Szadikov tatár katona Mariupol közelében esett el 2022-ben
A Mediazona szerkesztője szerint az elesett katonák körülbelül 12,7 százalékát tehetik ki azok, akiket a 2022. szeptemberi részleges mozgósítás keretében hívtak be. Bár hivatalosan csak háromszázezer embert soroztak be, egyesek szerint a valós szám ennél magasabb lehet. A BBC és a Mediazona az orosz áldozatok teljes számát 107 és 155 ezer közé becsülte, ami nagyjából megfelel a nyugati számításoknak.
Májusban Stéphane Séjourné korábbi francia külügyminiszter mintegy 150 ezer orosz katona haláláról beszélt, Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter júniusban pedig arról, hogy legalább háromszázezer orosz katona halt vagy sebesült meg.
Trescsanin arról számolt be, hogy jelenleg még körülbelül négyezer halott azonosításán dolgoznak. Szavai szerint leginkább önkéntesek az érintettek, akik nemrég kerültek ki a frontra. „Nem megy ritkaságszámba, hogy egy júliusban háborúba induló embernek már augusztusban kiadják a gyászjelentését” – mondta.