A bíróság október 20-án dönt az ügyészség Alsu Kurmasheva, a Szabad Európa munkatársának előzetes letartóztatására vonatkozó kérelméről Oroszországban. Az újságírót a hét elején vették őrizetbe a rendőrök. Azzal vádolják, hogy elmulasztotta külföldi ügynökként regisztrálni magát.
A kazanyi Szovetszkij Kerületi Bíróság sajtószolgálata közölte, hogy a meghallgatás moszkvai idő szerint 13 órakor lesz.
Kurmasheva – a Szabad Európa/Szabadság Rádió (RFE/RL) tatár–baskír szolgálatának Prágában dolgozó újságírója, amerikai–orosz kettős állampolgár – májusban utazott Oroszországba családi vészhelyzet miatt.
Akkor vették ideiglenesen őrizetbe, amikor június 2-án a kazanyi repülőtéren Prágába induló járatára várt. Elkobozták amerikai és orosz útlevelét, ezek hiányában azóta nem hagyhatta el Oroszországot.
A hatóságok október 11-én tízezer rubel (38.000 forint) pénzbírsággal sújtották Kurmashevát, mert nem jegyeztette be amerikai útlevelét az orosz hatóságoknál – derült ki a helyi média bírósági dokumentumok alapján készült tudósításaiból.
Kurmashevát október 18-án ismét őrizetbe vették, ezúttal azért, mert nem regisztrált külföldi ügynökként, amiért akár öt év börtönbüntetés is járhat.
Ehhez kapcsolódóan: Oroszországban őrizetbe vett újságírója elengedését követeli a Szabad Európa
A nyomozó bizottság közölte: azzal gyanúsítják Kurmashevát, hogy „nem teljesítette az Orosz Föderáció jogszabályai által előírt azon kötelezettségét, hogy benyújtsa az erre felhatalmazott hatóságnak a külföldi ügynökök nyilvántartásába való felvételéhez szükséges dokumentumokat, amit mindenkinek meg kell tennie, aki az Orosz Föderáció katonai, haditechnikai tevékenységével kapcsolatos olyan információk célzott gyűjtését végzi, amelyeket az őt pénzelő külföldi források az Orosz Föderáció biztonsága ellen használhatnak fel”.
További részleteket nem osztottak meg.
„Alsu nagyra becsült kolléga, odaadó feleség, két gyermek elhivatott édesanyja” – mondta Jeffrey Gedmin, az RFE/RL megbízott elnöke.
„Szabadon kell engedni, hogy haladéktalanul visszatérhessen a családjához.”
Az orosz kormány egyelőre nem fűzött megjegyzést az ügyhöz.
A háborús cenzúra szintet lép
Kurmasheva oroszországi őrizetbe vételét jogvédő csoportok és politikusok is bírálják, azt mondják, hogy a lépés a háborús cenzúra új szintjét jelenti. Ő egyébként a második amerikai újságíró idén, akit Oroszország fogva tart.
Oroszországot azzal vádolják, hogy azért vett őrizetbe amerikaiakat, hogy az Egyesült Államokban bebörtönzött oroszokra cseréljék ki őket. A The Wall Street Journal riporterét, Evan Gershkovichot állítólagos kémkedés miatt tartóztatták le márciusban – ezt a vádat ő és az újságja egyaránt hevesen tagadja.
Ehhez kapcsolódóan: Amerikai külügy: Jogtalanul tartják fogva a WSJ újságíróját Oroszországban
2012 óta használja Oroszország az úgynevezett külföldiügynök-törvényt a kormány politikáját bírálók megbélyegzésére és megbüntetésére. A jogszabályt egyre gyakrabban vetik be az oroszországi civil társadalom képviselőinek és médiacsoportjainak elhallgattatására is, amióta a Kreml elindította Ukrajna invázióját.
„Alsu Kurmasheva üldözése az újságírás és a véleménynyilvánítás szabadságához való jog könyörtelen eltiprásának példája Oroszországban” – mondta Marie Struthers, az Amnesty International kelet-európai és közép-ázsiai igazgatója.
„Egyben a médiaszakemberek zaklatásának riasztó fokozódását is jelzi, ugyanis ezt a szabálysértést most először használják közvetlenül egy újságíró ellen szakmai tevékenysége miatt, ötéves börtönbüntetés fenyegetése mellett.”
Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala, az Újságírókat Védő Bizottság és az Egyesült Államok Képviselőháza külügyi bizottságának elnöke is Kurmasheva azonnali szabadon bocsátását szorgalmazta.
Az amerikai külügyminisztérium közölte, hogy tud a Kurmasheva letartóztatásáról szóló hírekről, de hivatalos értesítést nem kapott Oroszországtól az ügyben.
A külföldiügynök-törvény lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy külföldi ügynökként címkézzék a nonprofit szervezeteket, ha külföldről kapnak finanszírozást, és politikai tevékenységet folytatnak.
Ehhez kapcsolódóan: Szakértő: Jelentősen romlott az emberi jogi helyzet Oroszországban a háború alatt
A Szabad Európa úgy látja, hogy a törvény politikai cenzúrát jelent, az a célja, hogy megakadályozza az újságírókat szakmai feladataik ellátásában, és kifogást emel a hatóságok lépései ellen az orosz bíróságokon és az Emberi Jogok Európai Bíróságán.
Az orosz igazságügyi minisztérium az RFE/RL több mint harminc alkalmazottját vette fel a külföldi ügynökök listájára saját jogán.
Márciusban egy moszkvai bíróság csődhatározatot hozott az RFE/RL oroszországi tevékenységével kapcsolatban, miután a társaság megtagadta a törvény be nem tartása miatt kiszabott, összesen több mint egymilliárd rubel (3,8 milliárd forint) összegű bírság megfizetését.