Az újabb amerikai segély segíthet Ukrajnának megállítani az oroszokat, de hetekbe telhet, mire eljut a frontra

Az ukrán 17. harckocsidandár egyik tankja lövi az orosz állásokat Csasziv Jarban, az ukrajnai Donyeck térségében 2024. február 29-én

Olekszij Taraszenko ukrán parancsnok múlt hónapban ijesztő változást tapasztalt az orosz csapatok részéről: egyre erőteljesebben próbáltak előrenyomulni, áttörni az ukrán védelmen a Donbász térségében.

A stratégiai fontosságú Csasziv Jar városánál lévő frontvonalon észrevette, hogy a tipikus könnyű gyalogsági támadások helyett az orosz erők jelentős kockázatot vállalva zászlóalj- és szakaszszintű támadásokat indítanak, néha akár tíz harckocsival.

Emberei mintegy nyolcvan harckocsit semmisíthettek meg az elmúlt hetekben, de ez nem lassította le az ellenséget. Az orosz csapatok magabiztossága azt mutatta, hogy a Kreml tudta: Ukrajna lőszerkészlete fogyóban van, mivel az Egyesült Államokban elhúzódott az újabb katonai segély jóváhagyása.

Az, hogy az amerikai képviselőház szombaton elfogadta az Ukrajnának szánt, 61 milliárd dolláros (22.500 milliárd forintos) csomagot, egy lépéssel közelebb hozza Kijevet az új tűzerőhöz, amelyet azonnal a frontra küldenek, hogy megállítsák Moszkva legújabb támadásait. Az óra azonban ketyeg, Oroszország minden erejét beveti, hogy elérje megszállása eddigi legjelentősebb eredményeit a május 9-i évfordulóig, amikor Moszkva a II. világháborús győzelem napjára emlékezik. Kijevnek nincs más választása, mint várni az utánpótlásra.

Oroszország, meglátva a lehetőséget, megragadta a lendületet a csatatéren, és arra kényszerítette az ukrán erőket, hogy taktikailag jelentős területeket adjanak át, egyik fájdalmas métert a másik után.

Az orosz gépesített egységek hullámokban támadták Taraszenko dandárját. Támadódrónokkal és tüzérséggel fedezve elérték Csasziv Jar környékét, amely Ukrajna védelmi gerincének kapuja a Donyecki területen.

„Aránytalanul nagy erőforrásokat összpontosítottak ebbe az irányba. A legnehezebb a folyamatos támadással megbirkózni, amely nem csökken annak ellenére sem, hogy az ellenség rengeteg eszközt és katonát veszít” – mondta Taraszenko, az 5. különleges rohamdandár parancsnokhelyettese.

A Pentagon közölte, hogy napokon belül elindulhatnak a fegyverek Ukrajnába, ha a szenátus és Joe Biden elnök véglegesen jóváhagyja a segélycsomagot. Szakértők és ukrán politikusok szerint hetekbe telhet, mire a segítség eljut a csapatokhoz, így Oroszországnak marad ideje az ukrán védelem gyengítésére.

A csomag elfogadása hét hónapig húzódott, ami megmutatta, hogy Ukrajna az Egyesült Államok belpolitikájának túszává vált, ez pedig további aggodalmakat is felvet azzal kapcsolatban, hogy az amerikai politika ingadozása hogyan fogja befolyásolni a jövőbeni katonai támogatást.

Az európai partnerek nem tudják felvenni a versenyt az amerikai segítség méretével, ami továbbra is Kijev legfőbb támasza a háború megnyeréséhez. A támogatás tiltásokkal is jár, például nem használhatnak Oroszországon belüli csapásokhoz nyugati fegyvereket. Egyes ukrán tisztviselők szerint ezek a korlátozások akadályozzák őket abban, hogy megbénítsák Moszkva képességeit.

Feltételezve, hogy a támogatás a következő két hónapban megérkezik, egy esetleges nyár végi offenzíváról készülnek tervek. Elemzők szerint a jövőbeni támogatásoknak nem egy nagy, döntő csatára, hanem egy több éven át tartó tartós stratégiára kellene épülnie.

De előbb Ukrajnának vissza kell tartania az orosz áttörési kísérleteket a védelmi vonalakon.

Múlt hónapban az AP hírügynökség egy tucatnyi parancsnokkal beszélt a keleti frontvonalon, az északkeleti Kupjanszktól a délebbre fekvő Bahmutig. Azt mondták, hogy katonáiknak spórolniuk kellett a lőszerrel, kevés volt a muníció az ellenséges támadások visszaveréséhez.

Légvédelmi rakétákból is kritikus szint alá csökkentek a készletek, nemcsak a városokat védő, nagy teljesítményű Patriot rakétákból, hanem a taktikai légvédelmi rendszerekből is. Ez lehetőséget adott az orosz vadászbombázóknak, hogy több ezer siklóbombát dobjanak az ukrán állásokra, földig rombolva a védelmet, amire az orosz légierő korábban nem volt képes.

A washingtoni székhelyű Institute for the Study of War szerint január óta a Kreml 360 négyzetkilométernyi ukrán területet foglalt el, ami nagyjából akkora, mint az amerikai Detroit városa.

Az ukrán parancsnokok december vége óta panaszkodnak a súlyos lőszerhiányra. Februárban több régió tüzérségi egységének vezetője is azt mondta, hogy a szükséges készletek kevesebb mint tíz százalékával rendelkeznek.

Sehol sincs nagyobb szükség az utánpótlásra, mint Csasziv Jarban, ahol a hetek óta tartó heves harcok után Moszkva a város elfoglalására készül. Az ukrán főparancsnok, Olekszandr Szirszkij azt mondta, hogy Oroszország legfelsőbb katonai vezetése utasította katonáit, hogy május 9-ig, a náci Németország legyőzését ünneplő győzelem napjáig foglalják el a várost.

Ennek érdekében az oroszok mindennap drónokkal és siklóbombákkal támadják az ukrán állásokat, amelyeknek nincs módjuk ellentámadásra.

Az idő sürget – mondta Jurij Fedorenko, a 92. brigád zászlóaljparancsnoka.

„Masszív csapásokkal egyszerűen megsemmisítették az állásainkat, és folyamatosan tűz alatt tartják, ami lehetetlenné teszi a visszafoglalásukat” – fogalmazott.

„Már nincs mivel válaszolnunk” – tette hozzá.

Fedorenko elismerte, hogy az oroszok folyamatosan előrenyomulnak. Az interjú időpontjában az orosz erők mindössze ötszáz méterre voltak a várostól.

A katonák, akik a védekezés közben meghaltak, megmenekülhettek volna, ha korábban jóváhagyják az amerikai segélyt – mondta.

„A veszteségeinket minimálisra lehetett volna csökkenteni, nem veszítettünk volna el olyan területeket, amelyeket később vissza kell foglalni” – tette hozzá.

Oroszország nem sokkal azután jött lendületbe, hogy februárban megszerezte az ellenőrzést Avgyijivka felett. Az orosz erők igyekeztek megerősíteni taktikai sikerüket, és továbbnyomulni a nagyobb, stratégiai jelentőségű városokba – Kosztyantyinivkába, Szlovjanszkba és Druszkivkába –, amelyek együtt a Donyecki terület fő ukrán védelmi erődítményét jelentik.

Egy újabb győzelem Csasziv Jarban, amelynek a háború előtt 12 ezer lakosa volt, egy lépéssel közelebb hozná Oroszországot ahhoz, hogy áttörje ezt a védelmi vonalat.

„Ha az oroszoknak sikerül elfoglalniuk Csasziv Jart, akkor már csak öt-hét kilométerre vannak a védvonal legdélebbi láncszemétől” – mondta George Barros, a Háborús Tanulmányok Intézetének (Institute for the Study of War) elemzője. Ha Oroszországnak sikerülne benyomulnia a Kosztyantyinivka és Druszkivka közötti területre, képes lenne megtámadni a védvonalat – folytatta.

„Akkor olyan területre jutunk, ahol az oroszok valóban jelentős műveleti előnyökre tehetnek szert, és alááshatják Ukrajna képességét Donyeck többi részének megvédésére” – fogalmazott.

Az új utánpótlás megérkezése segítene az ukrán erőknek visszaszorítani az ellenséget, de Oroszország továbbra is fölényben marad mind létszám, mind utánpótlás tekintetében. Az orosz hadsereg havonta húsz-harmincezer új önkéntest képes toborozni, és nagyjából 6:1 arányú előnye van a tüzérségben.

Az oroszoknak „nem fáj elveszíteni néhány kritikus páncélozott járművet vagy katonát. Nem aggódnak emiatt. Ez az előnyük” – mondta Taraszenko.

Készült az AP tudósításának felhasználásával.