Az Ukrajnában harcoló orosz katonák feleségei szerint nem azt a fizetést kapják, amit ígértek nekik

Mozgósított férfiak szállnak fel a buszra a moszkvai Roman Viktyuk színháznál felállított ideiglenes mozgósítási állomás előtt szeptember végén

Egyre több Ukrajnában harcoló orosz katona panaszkodik arra, hogy fizetését nem kapja meg időben, esetleg nem az egész összeget vagy egyáltalán semmit sem kap. Emiatt a feleségeik otthon megélhetési és sok esetben a gyermeknevelési gondokkal küszködnek.

Egyesek az orosz bürokráciát hibáztatják ezért, de a fizetési gondok akkor jelennek meg amikor a Kremlnek gondokat okoznak a csökkenő bevételek, ahogy az alaptalan invázió miatti nyugati szankciók egyre jobban kezdenek hatni.

Az Ukrajnába bevonuló orosz megszálló erők tagjai sok esetben vagy késve, vagy nem teljes mértékben, vagy egyáltalán nem kapják meg a fizetésüket - nyilatkozta a Szabad Európának több besorozott vagy mozgósított katona felesége.

A Moszkvától mintegy 300 kilométerre északkeletre fekvő Ivanovóból származó Jekatyerina a Szabad Európa orosz szolgálata regionális hírportáljának, a North.Realitiesnek elmondta, hogy férjét, Alekszandert október 21-én mozgósították, de az elmúlt két hónapban nem kapott fizetést.

„Kérdezősködik a fizetéséről, de csak üres ígéreteket kap. A parancsnokai azt mondják neki, hogy csak várjon, de már két hónapja nem érkezik a pénz" - panaszolja Jekatyerina, hozzátéve, hogy az, hogy rokonok segítsége nélkül, egyedül kell gondoznia egy csecsemőt, csak fokozza a szorongását.

„Valószínűleg maga is tudja, hogy nem könnyű havi 20-30 ezer rubelből (85-130 ezer forint) felnevelni egy gyereket, mert pelenkára, ételre és további hasonlókra van szükség” - mondja.

Ez nem egyedi eset. Szerte Oroszországban az orosz invázióban harcolók hozzátartozói jelezték azt, hogy a fizetést vagy késve, vagy egyáltalán nem kapják meg - jelentette a Versztka független ukrán médium, amely nyomon követte az 52 oroszországi régióban, valamint az illegálisan elcsatolt Krímben a közösségi médiában megjelent bejegyzéseket.

A Versztka szerint az érintettek között vannak hivatásos katonák és olyanok, akik nemrég vonultak be a hadseregbe, valamint az orosz „részleges mozgósítási” akció során elhurcolt sorkatonák.

Szándékosan tartják vissza, vagy nem tudják feldolgozni a sok adatot?

A fizetési késedelem oka valószínűleg az orosz katonai bürokrácia tehetetlensége, hogy megbirkózzon a frissen besorozott orosz katonák növekvő létszámával – fejtette ki a Versztkának Valentyina Melnyikova, aki az Oroszországi Katonaanyák Bizottságát vezeti.

„Még soha ennyi ember nem vett részt katonai konfliktusban. Se az önkéntesek, se a mozgósítottak nem voltak még [a hadseregben]. Nincs meg a tapasztalat az ilyen személyzettel folytatott munkában" - idézte Versztka Melnyikovát.

Az orosz állampolgárok „részleges mozgósítása", hogy harcoljanak az ország ukrajnai inváziójában, nemcsak tiltakozásokat, hanem tömeges elvándorlást is kiváltott, miután azt tavaly szeptemberben bejelentették. Több tízezren menekültek el az országból autóval a szárazföldi határátkelőkön keresztül, vagy vásároltak külföldre szóló repülőjegyet.

Vlagyimir Putyin elnök kormánya (az államfőt a Nemzetközi Büntetőbíróság nemrég vád alá helyezte ukrán gyerekek állítólagos deportálása miatt) nagy fizetést ígért, hogy az oroszokat fegyverbe szólítsa és részt vegyenek Oroszország provokálatlan agressziójában.

Hivatalos információk szerint az Ukrajnában harcoló orosz katonák kezdő fizetése körülbelül 195 000 rubel (840 ezer forint) havonta - ez közel 14-szer több amint az átlagkereset Oroszország egyes régióiban.

Egy mozgósított orosz férfi orosz zászlót tart a Kazanyi Expo Nemzetközi Kiállítási Központ egyik gyülekezőhelyén október 23-án, mielőtt elindulna az ukrajnai frontvonalra.

A vologdai régióból származó Jelizaveta a North.Realities-nek elmondta, hogy férje, a 25 éves Kirill fizetését nemrégiben drasztikusan csökkentették, állítólag azért, mert későn tért vissza az egységéhez, miután hazalátogatott újszülött lányához.

Szerződést írt alá, hogy harcol Ukrajnában, de csak a pénz negyedét kapta meg

„Februárban 6000 rubelt (26 ezer forintot) kapott, a többit elvették. A gyermekünk még csak egy hónapos és nincs pénzünk” - mondta az asszony, hozzátéve, hogy a parancsnokok azt közölték a férjével, hogy nem világos, mikor állítják vissza a teljes fizetését, habár azt mondja, hogy az is csökkent az elmúlt hónapokban.

„Korábban havi 220 000 rubelt (950 ezer forintot) fizettek, aztán egyre kevesebbet. Januárban 195 000 rubelt (840 ezer forintot) kapott” - mondta az asszony.

Az Oroszország szibériai régiójában, Irkutszkban található Uszty-Ilimszkből származó Júlia azt mondja, hogy férje szerződést írt alá, hogy Ukrajnában harcoljon, de csak kevesebb mint negyedét fizették ki annak, amit ígértek neki.

„Csak 30 000 rubel (130 ezer forint) fizetést kaptak” - mondta Júlia, aki Jekatyerinához hasonlóan hiába fordult az orosz hivatalnokokhoz segítségért és válaszokért.

„Mindenhová írtam már. De ez nem egyedi eset. Mindenki, aki vele együtt lépett be, ugyanúgy nem kap [fizetést]" - mondta Júlia.

Nem volt hajlandó azonban a Kremlt hibáztatni ezért.

„Nos, sok oka lehet. Mi csak találgathatunk, türelmesek lehetünk és várhatunk” - mondta. „Az orosz nép türelmes.”

Se fizetés, se felszerelés

Közel 200 ezer orosz katona halt meg vagy sebesült meg Ukrajnában - jelentette február végén a The New York Times.

Az orosz hadsereg legutóbb szeptemberben ismerte el veszteségeit, 6000 alá téve a halottak számát. A nyílt forrásokon alapuló kutatások ennek több mint kétszeresére teszik az orosz halottak számát.

Ukrajna eközben azt állítja, hogy több mint 76 000 állítólagos orosz háborús bűncselekményt vizsgál, köztük gyilkosságokat, emberrablásokat, válogatás nélküli bombázásokat és szexuális támadásokat.

Március 17-én a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Putyin és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi tisztviselő ellen azzal a váddal, hogy több ezer ukrán gyermeket vittek illegálisan Oroszországba.

Amellett, hogy az orosz katonák nem kapnak fizetést, a jelentések szerint sok esetben nem kapnak megfelelő harci felszerelést sem. Az ukrajnai bevetésre mozgósított férfiakat arra utasították, hogy a fronton tapasztalható súlyos hiány miatt maguk hozzanak gyógyászati eszközöket.

A The Guardian októberben számolt be arról, hogy alacsony vagy nem is létező készletek miatt, a családok kénytelenek saját maguk megvásárolni a mozgósított katonák felszerelését, beleértve a thermo alsóneműt és a golyóálló mellényt.

A volgográdi régióban fekvő Volzsszkij iparvárosból származó Jelizaveta azt állítja, hogy férje nem kapott fizetést a januári és februári szolgálatáért.

„Azelőtt minden rendben volt: 195 000 rubel (840 ezer forint) jött minden hónapban 12-én. Még senkinél se kérdeztem rá. A férjem szeptember óta van bevetésen [az invázióban]; önkéntes" - magyarázza az asszony.

A fizetési problémák akkor merülnek fel, amikor a Kreml növekvő kiadásokkal, de csökkenő bevételekkel küzd.

Oroszország szövetségi költségvetési hiánya 2,58 billió rubelre (11,8 billió forintra) nőtt az év első két hónapjában, mivel a kormányzati kiadások az egekbe szöktek az olaj- és gázeladásokból származó bevételek visszaesése közepette - jelentette március 6-án az orosz pénzügyminisztérium.

Moszkva az olajból és gázból származó bevételekre - tavaly mintegy 11,6 billió rubelre - támaszkodik költségvetési kiadásainak finanszírozásában és kénytelen volt elkezdeni a nemzetközi tartalékok értékesítését, hogy fedezze az ukrajnai invázió költségei miatt megugrott hiányt - jelentette a Reuters.

Putyin március 29-én Moszkvában kormánytisztviselők előtt kijelentette, hogy a Nyugat által az ukrajnai inváziója miatt Moszkva megbüntetésére bevezetett szankciók „negatív hatással” lehetnek az ország gazdaságára. Ez ritka beismerés volt az orosz vezetőtől, aki alig néhány héttel korábban - március 14-én - tagadta a nyugati szankciók hatását Oroszország gazdaságára és azzal dicsekedett, hogy az ország „gazdasági szuverenitása” erősebb, mint valaha.

Janis Kluge, a Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Német Intézetének közgazdásza úgy számol, hogy a nyugati szankciók önmagukban „lényegében 10 százalékkal zsugorították Oroszország gazdaságát”, ami nagyobb hatást jelent, mint a 2008-as pénzügyi válság.

Szöveg: Oleg Artyusenko, a Szabad Európa North.Realities regionális hírportáljának tudósítója