A moszkvai parlament alsóháza megszavazta azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében ezentúl már nemcsak a hadsereg, hanem az Ukrajnában harcoló „önkéntescsoportok” bírálata is büntethető lesz.
Noha ez puszta formalitásnak számít, az Állami Duma által elfogadott jogszabályt még a törvényhozás felsőházának is jóvá kell hagynia, mielőtt Vlagyimir Putyin elnök elé kerül aláírásra.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz katonai magáncég Kremlhez közeli alapítója üdvözölte a háborús cenzúra kiterjesztését célzó módosítást.
A gyakran Putyin séfjeként is emlegetett oligarcha januárban kérte a parlamentet a zsoldoscsapatairól szóló negatív sajtóhírek betiltására. A kezdeményezést Vjacseszlav Volodin, az alsóház elnöke azonnal támogatásáról biztosította.
Ehhez kapcsolódóan: Közép-ázsiaiakat kényszerítenek a háborúba, aztán koporsóban térnek haza
Pár nappal azután, hogy 2022. február 24-én megindította ukrajnai invázióját, Vlagyimir Putyin aláírta a törvényt, amely tíz évig terjedő börtönbüntetést ír elő a hadműveletekkel kapcsolatos „szándékosan hamis információk” terjesztéséért, „súlyos következmények” esetén pedig tizenöt évet.
A fegyveres erők „hiteltelenítéséért” már több mint 5800 eljárás indult az országban. Ez is jól mutatja, hogy Moszkva minden eszközzel irányítani akarja az ukrajnai háborúról szóló narratívát.
Tavaly óta sok újságíró menekült el Oroszországból, miután vagy mielőtt ilyen vádakkal szembesült. A szabad sajtó gyakorlatilag megszűnt létezni az országban.
Ugyancsak kedden a litván parlament terrorszervezetnek nyilvánította a Wagner-csoportot, amelynek zsoldosai a képviselők szerint „fenyegetést jelentenek az állam- és közbiztonságra”.
Mint a megszavazott javaslatban írták, az orosz katonai magánvállalat a háború kezdete óta számos bűncselekményt elkövetett, fegyveresei civileket gyilkoltak és kínoztak, polgári célpontokat támadtak.
Your browser doesn’t support HTML5
Prigozsin: „Ha a Wagner-csoport kivonul Bahmutból, az egész front összeomlik”
Eközben Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő arról beszélt, hogy Szerbia példátlan nyomás alatt áll a nyugati országok részéről annak érdekében, hogy csatlakozzon a szankciókhoz.
„Különös álláspont: Amerika nyomást gyakorol Szerbiára, majd a szerb miniszter cselekvésre szólít fel Oroszország ellen” – írta Telegramon.
Ehhez kapcsolódóan: Nacionalista tüntetők próbáltak behatolni a szerb elnöki hivatalba
Ezzel arra reagált, hogy Rade Basta szerb gazdasági miniszter kiemelte, hogy Belgrád „magas árat” fizet azért, mert kimaradt az Oroszországgal szembeni embargóból, és ez „kibírhatatlanná” válik.
Ugyan az Oroszország közeli szövetségesének számító Szerbia már több mint egy évtizede EU-tagjelölt, több esetben is eltért a közösség külpolitikai irányvonalától, például azzal, hogy nem csatlakozott az ukrajnai háború miatt elrendelt szankciókhoz.