Ukrajnát Európa éléskamrájának is szokás nevezni, de a háború miatt sok tapasztalt mezőgazdasági dolgozót vittek el vagy ment önkéntesen katonának. Az ágazatnak azonban létfontosságú, hogy legyen, aki vet-arat, ezért az ország kényes egyensúlyozásra kényszerül.
A holland Kees Huizinga sok kihívással nézett szembe az Ukrajnában gazdálkodóként eltöltött két évtized alatt. Oroszország inváziója azonban most egy olyan kihívással szembesítette, amelyre nem számított.
350 munkásából mintegy negyvenen jelentkeztek a háborúba, és a felvett helyettesítők nem rendelkeznek tapasztalattal. Huizinga attól tart, hogy mindez a gabonatermés és a tejtermelés csökkenését és ezzel együtt jövedelmének visszaesését hozhatja magával.
A közép-ukrajnai Cserkaszi terület dombjai és zöld síkságai között fekvő faluban lévő gazdasága nem az egyetlen, amelyik értékes mezőgazdasági dolgozókat veszít a háború miatt.
Három gazdálkodó, egy nagy mezőgazdasági vállalkozó és egy agrárszövetség a Reutersnek elmondta, hogy a katonai mozgósítás még nehezebbé tette a szántóföldi naptár legfontosabb időszakát, a vetésit és betakarításit.
Azt mondták, hogy a munkaerőhiány termelésre gyakorolt hatását szinte lehetetlen felmérni – de ez csak egy újabb komplikáció az amúgy is nehéz időszakban.
Visszaesett az ukrán gabonaexport
Ukrajna gabonatermelése – amely régóta az ország exportbevételei és a globális gabonapiacok motorja – a háború miatt már így is jelentősen visszaesett, mivel megzavarta az exportot, csökkentette a műtrágyákhoz való hozzáférést és hatalmas mezőgazdasági területeket tett megközelíthetetlenné.
Kijev lépései a kulcsfontosságú mezőgazdasági ágazat megóvására a katonai sorozások hatásától csak korlátozott eredményt értek el.
A Reuters által megszólaltatott mezőgazdasági források többsége azt mondta, hogy bizonyos munkakörökben helyettesítő munkásokkal és átszervezésekkel tudnak boldogulni, de a tapasztalatot semmi sem pótolja.
„Veszítünk némi hatékonyságot – mondta Huizinga. – A minőséget veszítjük el.”
A 48 éves férfi, aki a hollandiai Groningen városának közeléből származik, és az olcsóbb földárak miatt költözött Ukrajnába, azt mondta, hogy a veszteség néhány százezer dollárra vagy még többre tehető gazdasága számára.
Tizenötezer hektáros földjén kétezer fejőstehén és borjaik vannak, valamint zöldség- és gabonaféléket termeszt. Az évek során sikeresen megküzdött a kiszámíthatatlan időjárással, az áringadozásokkal és egyéb kihívásokkal.
A háborús sorozás a mezőgazdasági munkaerőt sújtja
Az év eleje óta tartó újabb toborzási kampány – mivel Ukrajna a széles körben várt ellentámadásra készül – egybeesett az éves vetési kampánnyal, amely késett a heves esőzések miatt.
„A 350 alkalmazottból negyvenen vannak a hadseregben, nem mindannyian a fronton, de igen, hiányoznak” – mondta Huizinga kombájnflottája előtt.
„Az összes gazdálkodó szerte Ukrajnában, azt hiszem, átlagosan a munkaerő körülbelül 15 százalékát veszítette el a hadsereg miatt.”
Egy égő búzamező a frontvonal közelében, a Zaporizzsjai és Donyecki terület határán 2022. július 17-én
Huizinga készségesen adott gépeket és pénzt az ukrán fegyveres erőknek, és azt mondta, hogy a hadsereg szempontjából érthető, hogy olyan sofőröket vesznek fel, akik nehézgépeket vezettek, például kombájnt, teherautót vagy traktort, de nagyon megérezte, hogy 14 hónappal ezelőtt távozott a fő embere, aki a földeken javította a gépeket.
„Nagyon gyors volt a gépek javításában, tudja (…) ha egy traktor elromlik, ő talál megoldást” – mondta Huizinga.
„Most az új fickónak (…) fél-egy óra kell ehhez, persze megszerzi majd a tapasztalatot, de ez néhány évbe telik.”
Mentességi törvény
Ukrajnát régóta Európa kenyereskosaraként ismerik. Termékeny fekete földje, nagy kiterjedésű lapos síkságai és mélyen fekvő fekete-tengeri kikötői lehetővé tették, hogy az ország a világ egyik legnagyobb gabonaexportőrévé váljon.
A mezőgazdasági export létfontosságú a gazdaság számára: az orosz invázió előtt a bruttó hazai termék mintegy 12 százalékát, az összes export hatvan százalékát tette ki, és kulcsfontosságú a világ egyes részeinek, köztük a Közel-Keletnek és Afrikának az élelmezéséhez.
Az invázió azonban ennek nagy részét felborította. A gabonakibocsátás tiszta tömegben számolva a 2021-es rekordmennyiségű 86 millió tonnáról valószínűleg 53 millió tonnára esett vissza a 2022-es naptári évben. Idén ez akár 44,3 millióra is csökkenhet.
Az ENSZ által közvetített megállapodás értelmében, amely lehetővé teszi a gabona biztonságos exportját három ukrán fekete-tengeri kikötőből, amelyeket az invázió után blokkoltak, Ukrajna 29,3 millió tonna mezőgazdasági terméket, köztük gabonát exportálhatott.
Az alku azonban veszélybe került, mivel Oroszország jelezte, hogy nem hosszabbítja meg, hacsak a Nyugat nem könnyíti meg az orosz gabona és műtrágya exportját, amit szerinte a Moszkvával szemben bevezetett nyugati szankciók akadályoznak.
Ukrajna idei termésének fellendítése reményében Kijev olyan törvényt vezetett be, amely lehetővé teszi, hogy egyes gazdaságokat a nemzetgazdaság szempontjából kritikusan fontosnak minősítsenek, ezzel bizonyos mentességet biztosítsanak a katonai behívás alól.
Múlt hónapban a kormány több gazdaságot vett fel a kritikusan fontos gazdaságok listájára, ezer hektárról ötszáz hektárra csökkentette az ehhez szükséges földterületet, a biztosított munkavállalók minimumszámát pedig ötven helyett húsz főre mérsékelte.
A kormány azt mondja, mindent megtesz annak érdekében, hogy a gazdaságok el tudják látni a munkájukat.
„A helyzet nagyon-nagyon feszült – nyilatkozta Tarasz Viszockij, a mezőgazdasági miniszter első helyettese a Reutersnek –, de helytelen lenne azt állítani, hogy a mozgósítás leállította volna vagy jelentősen lelassította a mezőgazdasági ágazat munkáját.”
Ennek ellenére két gazdálkodó szerint a kritikusan fontos státusz nem teszi védetté a mezőgazdasági termelőket a behívással szemben, különösen, mivel év elején megduplázták a sorozási terv kvótáját.
Honnan szedjék a katonát?
Elmondták, hogy Ukrajna falvaiban a készséges és rátermett munkaerő-állomány nem túl nagy, mivel az elmúlt évtizedekben sok fiatal költözött városba.
Teáztunk, kávéztunk, felhúztuk a golyóállót, aztán ucci neki – egy ukrán gazda a frontvonalközeli munkáról
Néha a helyi sorozóhivatallal való jó kapcsolat és a fegyveres erők anyagi támogatásának felajánlása többet tehet bármilyen törvénynél vagy szabálynál, hogy meggyőzze a hivatalnokokat arról, hogy ne vigyenek el túl sok munkást.
A barisivkai gabonavállalat, a Grain Alliance, amely 57.000 hektár földet ellenőriz Ukrajnában, amelyből 54.000 hektár művel, azt mondta, hogy 1100 alkalmazottja közül 51 most Ukrajnát védi.
„A vállalat vezetősége, a vállalat igazgatótanácsa és a befektetők megértik az Ukrajna védelmi képességeinek megerősítését célzó intézkedések sürgősségét és fontosságát. Emellett azonban akut kérdés a mezőgazdasági ágazat szakképzett munkaerővel való ellátása” – szerepel a közleményben.
„Ukrajna és lakosságának élelmezésbiztonsága fontos a háborúban aratott győzelemhez” – szögezi le, hozzátéve, hogy a védelmi tárcákkal együttműködve igyekeznek biztosítani, hogy elegendő munkaerő álljon rendelkezésre a sikeres vetési és betakarítási kampányokhoz.
Denisz Marcsuk, az Ukrán Agrártanács elnökhelyettese elmondta, hogy szerinte a helyzet idén „nehéz, de nem kritikus”, köszönhetően a munkaerő egy részének védelmére hozott intézkedéseknek és annak, hogy a gazdák előnyben részesítenek egyes munkavállalókat, több női munkaerőt vonnak be, a háború miatt kitelepített embereket vesznek fel és dolgozókat képeznek át.